Az érdekképviselet március 11-én online rendezvényt tartott, ahol az ellenzéki összefogás-pártok elnökei is részt vettek, s a NYUSZET vezetői - virtuálisan is átnyújtották nekik a nyugdíjasok követelés-csomagját.

A tanácsnál úgy látják: a nyugdíjrendszer változtatása a szokásosnál is nagyobb körültekintést kíván. A következményei ugyanis akár több évtizedre is kihathatnak, illetve egy korrekció jelentős forrásokat emészthet fel. Minden javaslat ezért előzetes számításokat, hatásvizsgálatot igényel. Nagy dilemma, hogy a nyugdíjasok heterogén csoportjainak elvárásai hogyan hangolhatóak össze, a szakmai követelmények egyidejű érvényesítése mellett. A NYUSZET ezért nem gondolja, hogy az anyagban szereplő valamennyi javaslat egy lépésben, azonnal bevezethető lenne.

Azonnal, tehát 2023. január 1-jétől bevezethető intézkedések

a) A nyugdíjasok is részesüljenek a gazdasági fejlődés eredményeiből Ezért az éves nyugdíjemelés mértékét vegyes (az ár- és béremelkedést egyaránt figyelembe vevő) indexálás alapján kell meghatározni. Ennek módszerére több változatot is megfontolásra ajánlanak.

b) A nyugdíjminimumot a mindenkori átlagnyugdíj harmadára, vagy a mindenkori nettó minimálbér felére kell felemelni, és el kell választani a különböző szociális jellegű támogatásoktól.

c) A 13. havi nyugdíj fizetésének a számítását úgy kell átalakítani, hogy az nem nyugdíj, hanem nyugdíjszerű juttatásként jelenjen meg.

d) Vissza kell állítani a munkavállalói járulékalap plafonját.

e) Rendezni kell a volt rokkantsági nyugdíjak átállítása során alkalmazott, az Alkotmánybíróság által is kifogásolt problémát.

f) Az egyszeri segélyre, a kivételes nyugdíjmegállapításra és a nyugellátás emelésére fordítható források megháromszorozása (a mai 1,6 milliárd Ft helyett 4,8 milliárd Ft).

g) Létre kell hozni egy konzultációs és javaslattevő jogosítványokkal rendelkező, négyoldalú egyeztető fórumot, amelyben a nyugdíjas szervezetek, a munkavállalói és a munkáltatói érdekképviseletek valamint a kormány képviselői vesznek részt.

2023-26-ban bevezethető intézkedések amennyiben az ehhez szükséges számítások, egyeztetések lezárultak

a) A nyugdíjbiztosítás önálló szakmai intézményrendszerének visszaállítása.

b) Egyértelmű normatív finanszírozási rendszert kell kialakítani.

c) Rugalmas nyugdíjkorhatárra kell átállni, ami megengedi az 1-3 évvel korábbi nyugdíjba vonulást málusz alkalmazásával, illetve továbbdolgozás esetén bónusszal ismeri el a többletet.

d) A nyugdíjrendszer torzulásainak mérséklése érdekében az alábbiakat kell elvégezni 2024. január 1-jei hatálybalépéssel:

da) degresszió további növelése az átlagnyugdíjak 4-szerese felett;
db) szolgálati időskála korrigálása (kiegyenesítése);
dc) a szolgálati idő számításánál meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, hogy csak a betöltött egész éveket veszik figyelembe;
dd) a valós fogyasztást jobban tükröző nyugdíjas fogyasztói kosarat kell kialakítani;
de) módosítani kell a tervezettnél magasabb infláció esetén alkalmazott korrekciós módszert;
df) "A nyugdíjak korrekciós célú emeléséről" szóló 2005. évi CLXXIII. sz. tv.-t aktualizálni szükséges.

e) A nyugdíjcélú megtakarítások kedvezőbb támogatási rendszerének megteremtése (munkavállalók és munkaadók irányában egyaránt).

f) "Az ukrán nyugdíjak" megállapítása helyett az EU-s irányelveknek megfelelő, két oldalú nyugdíjegyezmény megkötése.

g) Létre kell hozni az Idősügyi Ombudsman intézményét.

h) Nyugdíjrendszeren kívüli, azt kiegészítő szociális típusú támogatási formák létrehozása az időskori szegénység felszámolása érdekében (azon esetekben, ahol az idősek a szegénységi küszöb érték alatt élik életüket).

i) Azon folyamat elindítása, melynek eredményeként a nettó átlagkereset 60%-át meghaladja az átlagnyugdíj, miközben a nettó minimálbér legalább 60%-a lesz ugyanebben az időben a nettó minimál nyugdíj összege.

2026 után megvalósítható intézkedések (amikor a vizsgálatok és egyeztetések ezt megalapozzák)

a) A nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósága, a biztonságos finanszírozhatóság és a méltányosság követelményeinek megvizsgálása, illetve ha indokolt, szakmai viták és társadalmi egyeztetést követően új nyugdíjrendszer bevezetése.

b) A lehetséges alapjövedelem és a nyugdíjrendszer összefüggéseinek vizsgálata.

c) Az aktív élet és a nyugdíjas lét kiszámíthatóságának megteremtése (nemzedékek közötti szolidaritás erősítése).

A NYUSZET-nél valamennyi javaslat kidolgozása során elengedhetetlennek tartják az alapos, szakmai egyeztetések lefolytatását, az érdekképviseletekkel megvalósuló konzultációkat és a széleskörű társadalmi vitát.

QP | Quality Placement