Mikor és kit kötelezhetnek a nyugdíj visszafizetésére?

A nyugellátás jogalap nélküli folyósítására a nyugellátás téves megállapítása esetén kerülhet sor.

Vagyis akkor, ha

a) a nyugellátás annak felvevőjét egyáltalán nem illette meg,

b) a nyugellátás a jogosultat csak kisebb összegben illette volna meg,

c) a nyugellátás a jogosultat későbbi kezdő időponttól illette volna meg.

A jogalap nélküli folyósításhoz vezető tévedések és egyéb okok

A téves megállapítást - akár a nyugellátás összegére, akár annak kezdő időpontjára vonatkozóan, továbbá annak a szüneteltetésével vagy megszüntetésével összefüggő esetekben - a nyugellátást igénylő személy, a foglalkoztató vagy egyéb szerv, illetőleg a nyugdíjat megállapító hatóság részéről elkövetett tévedés okozhatja - olvasható a nyugdíjguru.hu portálon.

Ilyen tévedést különösen a következő körülmények okozhatnak.

a) az igénylő vagy a jogosult személy (vagy örököse) szándékos vagy gondatlan módon hibásan közöl adatokat vagy kötelezettsége ellenére elmulasztja az adatközlést, illetve

b) a nyugdíjhatóság hibásan rögzíti vagy elmulasztja rögzíteni az adatokat.

Tévedés hiányában is előfordulhat jogalap nélküli folyósítás, ha az egyéb nyugellátásban (vagy nyugdíjszerű ellátásban, megváltozott munkaképességű személyek ellátásában, korhatár előtti ellátásban, szociális ellátásokban stb.) részesülő személy részére olyan nyugellátást állapítanak meg visszamenőleges hatállyal, amely a megállapítás időpontjáig folyósított másik ellátással történő egyidejű folyósítást kizárja.

A főszabály szerint ilyen esetben a már kiutalt és felvett egyéb ellátás összegét beszámítják az új határozattal megállapított visszamenőleges ellátás összegébe, vagyis az új ellátás visszamenőleges összegéből csak annyit folyósítanak, amennyivel az új ellátás visszamenőlegesen járó összege a korábbi folyósított ellátások összegét meghaladja.

Viszont ha az új ellátás összege kevesebb, mint a korábban folyósított ellátás összege, akkor a visszamenőlegesen megállapított ellátás idejére a különbözet összegéig jogalap nélküli folyósítás keletkezik, amelynek megtérítésére a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a nyugellátásban részesülőt kötelezi.

Az adatközlés elmulasztásának tipikus esetei

  • A nyugdíjas elhalálozása bejelentésének elmulasztása. A nyugdíjtörvény. 83. paragrafus (2) bekezdésében megjelölt személyek vagy a nyugellátás felvételére jogosított más személy a jogosult halálának tényét és annak időpontját tizenöt napon belül kötelesek bejelenteni a nyugdíjfolyósító szervnek. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak kérnie kell a halálesetre vonatkozó anyakönyvi adatokat, azt nem kapja meg automatikusan, ezért van szükség az az Elektronikus Anyakönyvi rendszer működése ellenére is a nyugdíjas elhalálozása tényének bejelentésére. A külföldön élő vagy tartózkodó magyar nyugdíjas elhalálozását pedig nyilvánvalóan be kell jelenteni.
  • Az öregségi nyugdíjban részesülő személy közszférában történő foglalkoztatása bejelentésének elmulasztása. A nyugdíjtörvény 83/C. paragrafusának (1) bekezdése szerint az öregségi nyugdíj folyósítását - az öregségi nyugdíj kezdő időpontjától, öregségi nyugdíjasként létesített jogviszony esetén pedig a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig - szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban, köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll. Ha e közszolgálati jogviszonyok létesítésének, fennállásának bejelentését a nyugellátásban részesülő személy elmulasztja, akkor a közszolgálati jogviszonyok tartama alatt felvett - a bejelentés hiányában nem szüneteltetett - öregségi nyugellátás teljes egészében jogalap nélkülinek minősül. Ugyanezek a szabályok vonatkoznak a korhatár előtti ellátás, valamint a szolgálati járandóság mellett a közszférában végzett keresőtevékenységre is.
  • A nyugdíjas várhatóan 90 napot meghaladó külföldi tartózkodása bejelentésének elmulasztása. Ha a nyugdíjas külföldi tartózkodásának várható időtartama meghaladja a 90 napot, a nyugellátásban részesülő köteles - az utazás előtt - a külföldi lakcíméről (tartózkodási helyéről) a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot tájékoztatni. A Nyugdíjfolyósító minden év márciusában a külföldön élő vagy tartózkodó személyre nézve adategyeztetést végez. A bejelentési kötelezettség a nyugdíjas érdekeit szolgálja! A jogosult kérésére ugyanis az Európai Gazdasági Térség (EGT) államainak területén vagy az Egyesült Királyságban élő személy nyugellátását, baleseti járadékát a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a valamely EGT-államban vagy az Egyesült Királyságban vezetett pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára is utalhatja. A külföldi számlára történő utalás külön költséggel nem jár. A nyugdíj folyósításának nem akadálya sem az átmeneti, sem a végleges szándékú külföldi tartózkodás.
  • A határozat módosítása vagy visszavonása. Ha a nyugellátás jogalap nélküli folyósítását megállapítják, akkor a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az ellátást megállapító határozatát  módosítja vagy visszavonja: A módosítás vagy visszavonás tipikus fajtái a következők: a) Ha a határozatot a meghozatalának időpontjára visszamenőleges hatállyal visszavonják, akkor az addig kiutalt teljes nyugellátás jogalapját veszti, vagyis a teljes addig felvett ellátást vissza kell fizetni. b) Ha a határozatot csak módosítják - viszont a határozat meghozatalának időpontjára visszamenőleges hatállyal -, akkor természetesen csak a korábban és az újonnan megállapított ellátás közötti különbözet minősül jogalap nélküli ellátásnak, így ezen a jogcímen a két ellátás összege közötti különbözetet kell visszafizetni. c) Ha a határozatot módosítják - de nem visszamenőleges hatállyal -, akkor az csak a módosítás utáni időpontra vonatkozik, vagyis nem keletkezik jogalap nélküli ellátás, így visszafizetési kötelezettség sem. d) Ha az új határozat alapján a folyósítás kezdő időpontja változik (későbbi időpontra esik), akkor a korábbi határozatban megállapított kezdő időponttól az újabb határozatban megállapított kezdő időpontig kifizetett ellátás minősül jogalap nélküli nyugellátásnak, így annak összegét kell visszafizetni.