A jövő évi költségvetés 2,7 százalékos inflációval számol, így ennyi lehet a nyugdíjemelés, hiába prognosztizál már a jegybank is 3,1 százalékos pénzromlást. A nyugdíjasok tehát megint nem járnak jól, hiszen az infláció ellensúlyozására sem lesz elég az év eleji emelés, csak arra számíthatnak, hogy jövő novemberben kapnak nyugdíjkorrekciót - olvasható a portálon.

A nyugdíjemelés fontosságát az érdekvédelmi szervek általában azzal indokolják, hogy míg a törvényi kötelezettség szerint csak az inflációt veszik figyelembe a számításoknál, addig a béremelkedések jelentősen lekörözték azt, és ezt a nyugdíjak nem követik semmilyen módon. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) nyugdíjas tagozatának elnöke, Juhász László korábban 12 százalékos nyugdíjemelést emlegetett, de most a portálnak konkrét számot nem akart mondani.

QP | Quality Placement

Konkrét számoknál viszont fontosabbnak tartják, hogy az emelés szabályain változtasson a kormány. Több hibát, visszásságot is felsorolnak érvelésükben a jelenlegi rendszer kapcsán:

  • igazságtalannak tartják, hogy az újonnan megállapított nyugdíjak jóval magasabbak, mint a régebbiek, mert a modell inflációkövető,
  • az arányos emelés csak növeli a különbséget az alacsony és a magasabb nyugdíjak közötti szakadékot,
  • ugyanez a probléma jelentkezik nemek és régiónkénti összehasonlításban is.

Az Országos Nyugdíjas Parlament elnöke, Karácsony Mihály ezért szorgalmaz differenciált, és a tervezett, 2,7 százalékos inflációnál nagyobb nyugdíjemelést - írja a 24.hu a cikkében, hozzátéve, hogy a Magyar Nyugdíjasok Egyesületének Országos Szövetsége (NYOSZ) elnöke, Némethné Jankovics Györgyi úgy véli, hogy az inflációkövetés azért sem jó, mert nem a nyugdíjasok, hanem az általános népességi fogyasztói kosár alapján számítják.

A lap megkereste a Pénzügyminisztériumot, ahol másként látják a helyzetet: mint válaszukból kiderül, szerintük a jelenlegi emelési rendszer garantálja a vásárlóérték megtartását. Sőt, úgy látják, 2011 és 2017 között a nyugdíjak átlagosan több mint 26 százalékkal nőttek, a vásárlóerő pedig mintegy 10 százalékkal. Ehhez veszik még hozzá az ajándékként, segítségként kiosztott 10 000 forintnyi Erzsébet-utalványokat (idén is várható ennek osztása), nyugdíjprémiumokat is. Utóbbiakról viszont az érdekvédelmi szervezetek azt gondolják, hogy jelentéktelen változást hoznak csak.

A portál arra jut, hogy a PM érvelése annyiban nem helytálló, hogy az elmúlt három évben 100 forintnyi bér mintegy 140-re növekedett, miközben 100 forintnyi nyugdíj 110 körülire, tehát a szakadék növekedése jól látható, ami az értékre is kihat.

Az Országos Nyugdíjas Parlament minimális célja, hogy az átlagos emelés azonos legyen az idei GDP-növekedéssel. Azaz 3 helyett 4,5 százalék legyen. A nyugdíjemelés növekményét pedig használják fel nyugdíjkorrekcióra úgy, hogy az átlag alatti járandóságúak kapjanak belőle - idézik Juhász Lászlót, a szervezet vezetőjét, aki szerint, ha az idei bérnövekedés (12 százalék) és infláció (3 százalék), akkor annak átlaga vagyis 7,5 százalék legyen a nyugdíjemelés. Ezt jobb megoldásnak tartja, mint a korábban felfüggesztett majd kivezetett svájci indexálást.

A minimálnyugdíjat is emelnék: Karácsony Mihály szerint komoly gond, hogy bár 2008-2015 között 25 százalékos volt az infláció, a mai napig a legkisebb nyugdíj összege változatlanul 28 500 forint. Az idei 3 százalékos inflációval együtt egy 28 százalékos növelést tartana jónak, bár ez is csak 8000 forint többletet jelentene. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) Nyugdíjas tagozatának elnöke, Juhász László úgy véli, hogy az egy fős nyugdíjas háztartások létminimum értékéhez kellene igazítani a minimálnyugdíjat, ami 81 405 forint.

A Magyar Nyugdíjasok Egyesületének Országos Szövetsége (NYOSZ) elnöke, Némethné Jankovics Györgyi a GDP-növekedés és a svájci indexálás alapján emelne, de a differenciált nyugdíjemelést viszont csak úgy tudja támogatni, ha azt nem a nyugdíjalapból fedezik, hanem más forrásból.

Ősszel összehívják a megyei, majd az országos nyugdíjas parlamenteket, összegyűjtik a problémákat, a megoldási javaslatokat, és közös álláspontot alakítanak ki, amit elküldenek a döntéshozóknak. Kapcsolatot szeretnének a kormánnyal, hogy legyen párbeszéd a nyugdíjas szervezetek, a szakértők és a döntéshozók között. Mert 2010 óta nincs párbeszéd sem a nyugdíjas, sem az idős, sem a szociális politikában - írja a portál, mely szerint ugyan meghívták Orbán Viktor miniszterelnököt, de úgy készülnek, hogy nem vesz részt a találkozón.