Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A nyugdíjasok anyagi helyzetéről szóló legfrissebb KSH-statisztikákból kiderül, hogy az átlagos öregségi nyugdíj összege havi 164 102 forint volt az év első hónapjában, ami 1 év alatt 9 százalékos emelkedés.

Az átlagnyugdíj csalóka érték, hiszen ez a mutató nagyon érzékeny a kevés számú, de kiugróan magas nyugdíjakra. (Ismeretes, hogy léteznek havi 1-2 millió forintnál magasabb nyugdíjak is.) Éppen ezért a magyar idősek tényleges anyagi helyzetéről sokkal pontosabb képet ad a „medián” nyugdíjra, vagyis a középen álló nyugdíjas ellátmányára vonatkozó becslés.

A Bankmonitor statisztikai módszerekkel végzett becslése szerint a medián nyugdíj 2022. januárban nagyjából havi 140 200 forint volt, azaz az idősek egyik fele ennél kevesebbet kapott, a másik fele ennél többet. Férfiak esetében valamelyest magasabb a becsült medián (153 400 forint), míg a nőknél alacsonyabb (135 400 forint).

A havi 200 ezer forintos lélektani határt az összes nyugdíjas alig 22 százaléka éri el, ami nagyjából 514 ezer főt takar. Havi 300 ezer forintot meghaladó nyugdíjat pedig csak a legszerencsésebb 5 százalék kap, azaz 123 ezer ember.

A férfiak és nők közti egyenlőtlenségek minden esetben erősen kirajzolódnak: az átlag alatti nyugdíjban részesülő csoportokban jellemzően a nők vannak többségben, átlag felett pedig már a férfiak.

Soha nem voltak még ennyire leszakadva az idősek

Ugyan az átlagnyugdíj évről évre folyamatosan nő, egy másik nézőpontból azonban kifejezetten az látszik, hogy egyre brutálisabb az idősebb réteg anyagi leszakadása. A KSH minden évben közzéteszi, hogy miként aránylik az egy ellátottra jutó nyugdíj az adott évi átlagkeresethez. Itt nem csak az öregségi nyugdíjasokat veszik figyelembe, hanem más nyugdíjszerű ellátásban részesülő csoportokat is.

Tavaly az egy ellátottra jutó nyugdíj összege havi 143 600 forint körül alakult, míg a 2021-es nettó átlagbér (kedvezmények nélkül) havonta nettó 291 800 forintra rúgott. A két szám aránya 49,2 százalék – ez rekord alacsony érték, azaz még soha nem voltak ennyire távol egymástól az idősek és az aktívak jövedelmei!

 

Különösen aggasztó a helyzet annak fényében, hogy 2021-ben megkezdődött a 13. havi nyugdíj fokozatos visszaépítése. Abban az évben az eredeti tervnek megfelelően plusz 1 heti nyugdíjat kaptak a jogosultak. Jól látható, hogy még ez sem tudta megakadályozni az idősek további anyagi lecsúszását: az elmúlt 22 év legrosszabb eredményét adta az idősek és az aktívak jövedelmének összehasonlítása. Kérdés, hogy mekkora hatása lesz a 13. havi nyugdíj idei (meglepetésszerű) teljes visszaépítésének. Van esély arra, hogy 2022-ben végre megfordulhat a trend, és a gödör aljáról felfelé indul el a nyugdíjak és a bérek aránya.

Nyugdíjba vonulás után azonnal megkezdődik a lecsúszás

Az átlagos öregségi nyugdíj 9 százalékos emelkedése azért is félrevezető lehet, mert jelentős részben az okozza, hogy az újonnan megállapított nyugdíjak jellemzően a magasabb kategóriákba kerülnek, míg az elhunyt idősek sok esetben az alacsonyabb kategóriákhoz tartoztak.

A Bankmonitor számításai szerint 2021-ben az átlagos új induló nyugdíj 211 ezer forint volt, míg a medián (a középen álló friss nyugdíjas induló nyugdíja) 181 ezer forint. Ez tehát úgy húzza felfelé az átlagot, hogy valójában semmilyen tényleges pozitív hatást nem gyakorol a korábban megállapított nyugdíjú idősek tömegeire.

A nyugdíjba vonulás azonnali anyagi lecsúszás

Mindez pontosan azt üzeni a nyugdíj előtt állóknak, hogy a nyugdíjba vonulásuk után azonnal elkezdődik a megállíthatatlan anyagi lecsúszásuk. A 60 év felettiek átlagos bruttó keresete 2021-ben havi 457 ezer forintra (azaz nettó 304 ezer forintra) volt tehető a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások és egyéb szervezetek figyelembe vételével Ehhez képest a 2021-es átlagos induló nyugdíj 31 százalék körüli jövedelemcsökkenést jelent, amely a nyugdíjba vonulás pillanatában azonnal bekövetkezik.

Ettől az időponttól kezdve visszafordíthatatlan leszakadás kezdődik meg a bérekhez képest. Elképzelhető, hogy a statisztikák azt mutatják majd, hogy 7-8 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj, de szokványos esetben az ő tényleges pénzügyi helyzetükre ez közel sem lesz érvényes.

A lecsúszásnak csak két dolog vethetne véget: ha valamilyen okból megállna a reálbér-növekedés, vagy ha visszatérne a svájci indexálás. Mindaddig, amíg a bérek infláció felett nőnek, de a nyugdíjakat csak az infláció alapján emelik, addig a nyugdíjasok és az aktív keresők közötti szakadék egyre szélesedik majd.

További részleteket itt lehet olvasni.