A 210 oldalas Ezüstkor - Időskorúak Magyarországon, 2016 elnevezésű kötetet több részletben mutatjuk be, a mostani cikk az időskorúak munkavállalási szokásaival, lehetőségeivel foglalkozik. Korábbi cikkeinkben érintettük a nyugdíjasok jövedelmét és fogyasztási szokásait, az életkörülményeiket és egészségügyi helyzetüket, de foglalkoztunk azzal is, hogy milyen a kapcsolatuk az internettel és a számítógépekkel.

A KSH adatai szerint 2016-ban 1,349 millió 55 és 64 év közötti személy élt Magyarországon, közülük pedig 672,6 ezer fő volt aktív. Budapesten a korosztály több mint 60 százaléka aktív volt (a férfiaknak több mint 70, a nőknek 53,3 százaléka), a városokban ez 48,3 százalékra csökkent, míg a községekben 47 százalékra.

Kapcsolódó

Amennyiben az országrészeket nézzük, úgy természetesen a Pest megyét és a fővárost magába foglaló Közép-Magyarország régió vezet a maga 55,4 százalékával, míg a Dél-Dunántúl 43,3 százalékkal a sereghajtó. Ötven százalék feletti eredményt a központin kívül csak a Nyugat-Dunántúl tudott hozni, a többiek jellemzően 48 és 49,7 százalék közötti adatokkal rendelkeznek, kivéve Észak-Magyarországot, ahol 45,5 százalékot mért a KSH.

Mire elég ez az EU-ban?

A férfiak esetében viszonylag magas, uniós átlaghoz közeli foglalkoztatottságról beszélhetünk, míg a nőknél már komolyabb az elmaradás. Mindez számokban így néz ki:

A régiós országok közül Romániánál, Szlovéniánál és Horvátországnál mindkét mutatóban jobbak vagyunk, míg a szlovákoknál arányaiban kevesebb 55 és 64 év közötti férfi, de több nő dolgozik.

Van néhány igencsak kirívó adat, így például Máltán a korosztály asszonyainak csak 26,3 százaléka dolgozik, de nem sokkal jobb a helyzet Görögországban (27,2 százalék). Érdekesség, hogy a férfiaknál a legalacsonyabb foglalkoztatási ráta is 46,2, azaz közel duplája ezeknek az értékeknek. Svédországban viszont a férfiak 77,5, míg a nők 73,5 százaléka dolgozik még ebben a korban.

Akik nem teljes munkaidőben

A statisztikusok azt is megnézték, hogy a dolgozó 55 és 64 év közötti korosztály hány százaléka az, aki részmunkaidőben foglalkoztattak a cégek. Magyarországon ez a férfiak 4,8, a nőknek pedig 12,7 százalékára igaz, összesen 56 428 főre.

Őket arról is megkérdezték, hogy miért nem teljes munkaidőben dolgoznak. Legtöbbjük (21 858 fő) az egészségügyi állapotára hivatkozott, 18 568-an azt mondták, hogy egyszerűen már nem akarnak teljes munkaidőben dolgozni, míg 8 102 volt azon idősek száma, akik bár akartak volna 8 órás állást, de csak részmunkában sikerült elhelyezkedniük. Nem meglepő módon ez utóbbi leginkább az alapfokú végzettségűekre (20,2 százalék) volt jellemző, ahogy haladunk felfelé a képzettségi létrán, úgy egyre csökken az arányuk, a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek, mindössze 4,6 százaléka panaszkodott erre.

Mennyire akadály a kor?

Amennyiben azt akarjuk megnézni, hogy hányan tapasztaltak a koruk miatt hátrányos megkülönböztetést, úgy még egy évvel kell visszamennünk az időben és a 2015-ös adatokat bogarászni.

Eszerint az 55-64 évesek 8,2 százaléka érezte úgy, hogy hátrány érte álláskeresés közben a kora miatt, 3,8 százalék az egészségügyi állapota, 2,8 százalék az iskolai végzettsége, 1,5 százalék a származása, 1,2 százalék a családi körülményei, 0,9 százalék a neme miatt érezte úgy, hogy rosszul bántak vele.

Kép: Reuters

Nagyjából ugyanezekre panaszkodtak az elbocsátások során is: 4,3 százalék az életkort, 2,4 százalék az egészségügyi állapotot, 1,3 százalék az iskolai végzettséget, 0,8 százalék a származást, 0,5 százalék a családi körülményeket, 0,4 százalék pedig a nemet említette, mint hátrányos tényezőt.

Pörög az önkéntesség

Az önkéntes munkára vonatkozóan már 2017-es adatai is vannak a KSH-nak, amiből kiderül, hogy az 55-74 éves korosztályból 925 118-an végeznek ilyen munkát. Amennyiben az előbbiekhez hasonlóan az 55-64 éves korosztály nézzük, úgy 545 278 főt kapunk, valamivel kevesebbet a ténylegesen dolgozók számánál. 8,9 százalékot.

Érdekesség, hogy az önkéntes munkát végzők 55,7 százaléka egy rokonnak segített, további 16,4 százalék egy barátnak, 15,3 százalék pedig ismerősnek. A munkatárs mindössze 3,7 százalékkal szerepel a statisztikában, az egyéb személyek pedig összesen hoztak 8,9 százalékot.

És aki nem végez önkéntes munkát, az mire hivatkozik?

Nyitókép forrása: Shutterstock