A NAPI Gazdaság cikke

A kedvező irányú változások ellenére a diszkrimináció még mindig jelen van a munkahelyeken – derül ki az ENSZ Munkaügyi Szervezetének (ILO) legfrissebb, a 2003 és 2007 közti időszak tapasztalatait összesítő jelentéséből. Magyarországon a foglalkoztatásban tapasztalható diszkrimináció okozza a legnagyobb problémát, mert az a hátrányos helyzetű csoportok rossz anyagi és társadalmi helyzetét eredményezi – állítja Gyulavári Tamás, az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) tanácsadó testületének tagja. A széles körben létező diszkrimináció ugyanis az egyik oka annak, hogy a romák, a fogyatékkal élők, a fiatalok, az idősek és a nők közül az átlagnál sokkal kevesebben és lényegesen rosszabb feltételekkel, alacsonyabb bérért dolgoznak.
Az EBH-hoz 2005-ben 500, tavaly pedig körülbelül 600 panasz érkezett, ezek 56 százaléka munkahelyi diszkriminációra vonatkozott. Ezek közül azonban sok ügyben a hatóságnak nem volt hatásköre, többet pedig megalapozottság hiánya miatt kellett elutasítani. A múlt évben harminc alatt maradt azon ügyek száma, ahol a hatóság elmarasztaló határozatot hozott, míg további tíz egyezséggel zárult. Az eddigi elmarasztaló határozatok közül 25 már jogerős.

Továbbra is jelentős a bérkülönbség

A nők és a férfiak átlagos bruttó órabére közti különbség az EU-ban 15 százalék körüli ma is – mondta Petra Ulshoefer, az ILO budapesti irodájának igazgatója. Magyarországon a nők átlagosan 20 százalékkal kevesebbet keresnek, mint a férfiak, míg egyenlő értékű munkáért átlagosan 15 százalékkal alacsonyabb bért kapnak.
A nők munkaerő-piaci részvételi aránya az utóbbi években világszerte sokat emelkedett, jelenleg eléri az 56,6 százalékot. Ezzel szűkül a munkaerő-piaci részvételi rátákban világszerte tapasztalható nemek közötti különbség.
A fejlődés azonban nem egyenletes: Észak-Amerikában 71, az EU-ban 62, Kelet-Ázsiában és a csendes-óceáni térségben 61,2, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában 32 százalék a nők munkaerő-piaci részvételi aránya – állapítja meg a jelentés. A nők helyzetének javulása leginkább azzal mérhető, hogy milyen a súlyuk a törvényhozásban, a tisztviselői karban vagy a vállalatoknál vezető pozíciókban – bár láthatóan magasabb a részvételi arányuk, de még mindig jelentős hátrányban vannak, mivel az ilyen vezető állásoknak csak 28,3 százalékát töltik be nők. Itt is egyenetlen a fejlődés: Észak-Amerikában 41,2, Latin-Amerikában és a karib térségben 35, az EU-ban 30,6 százalék a vezető pozíciót betöltő nők aránya; míg Dél-Ázsiában – ahol a részvételi ráta csaknem megduplázódott kilenc év alatt – még mindig csak 8,6 százalék.

Rossz helyzetben a romák

Az ILO szerint Európában továbbra is súlyos problémát jelent a roma származásúakkal szembeni hátrányos megkülönböztetés és a körükben jelen lévő extrém szegénység. Mintegy tízmilliós létszámukkal a romák alkotják Európa legnagyobb etnikai kisebbségi csoportját, a munkanélküliség körükben több országban is 50 és 90 százalék között van.
A helyzet Magyarországon sem jobb: a romák munkanélküliségi rátája eléri a 40 százalékot, de számos fejletlen régióban meghaladja a 90 százalékot is. Így a romák munkanélküliségi szintje az átlagosnak három-ötszöröse, míg az egy főre jutó eltartottak száma az országos átlag háromszorosa. Sík Endre Miklós, a szociális és munkaügyi tárca esélyegyenlőségi főosztályvezetője szerint a romákkal szembeni munkaerő-piaci diszkrimináció visszaszorításáért sokat tehet az egyenlő bánásmódról szóló törvény alkalmazása, valamint az Egyenlő Bánásmód Hatóság, a Roma Antidiszkriminációs Ügyfélszolgálat és a különböző civil jogvédő szervezetek működése.

Életkori diszkrimináció

Az ILO szerint az életkor alapján megvalósuló hátrányos megkülönböztetés a fiataloknál és az időseknél egyaránt jelentős foglalkoztatási problémát jelent világszerte. A jelentés szerint 2005-ben a világ összes munkanélkülije közül 44 százalék volt a fiatal, miközben a 15 éven felüli munkaképes korú népesség körében az arányuk csak 25 százalék. A fiatalokkal szembeni egyenlőtlen bánásmód főként abban érhető tetten, hogy túlreprezentáltak az alacsonyabb szintű juttatásokkal, képzési és munkahelyi előmeneteli lehetőségekkel járó alkalmi munkakörökben.
Az időseknél problémát jelent az a hiedelem, miszerint romló fizikai és mentális kapacitásuk miatt magasabb a foglalkoztatási költségük és csökkenő a termelékenységük. A jelentés szerint ez különösen gyakori olyan országokban, ahol a bérezés szorosan kapcsolódik az életkorhoz és a munkában eltöltött évek számához, mint például Ausztriában, Belgiumban és Franciaországban.

Nyugdíjba menekül a magyar

Magyarországon a munkavállalók 94 százaléka a nyugdíjkorhatár előtt megy nyugdíjba. Ez a szám példátlanul magas Európában – mondja Sík, aki szerint jó lenne a fokozatos visszavonulás lehetőségét megteremteni, valamint hogy érdemi ellentételezést kapjon az, aki tovább dolgozik. A fokozatos nyugdíjba vonulást segíti a Prémium évek program, a nyugdíjba vonulási életkor emelését pedig az a szabály, miszerint 2004 óta a nyugdíjkorhatár elérése után nyugdíj megállapítása nélkül tovább dolgozók 30 naponként fél százalék nyugdíjnövelésben részesülnek.
QP | Quality Placement