Az biztos, hogy jelenleg jobb helyzetben vannak a nyugdíjasok, mint az elmúlt évtizedekben, főként a juttatások miatt. A tizenharmadik havi nyugdíj lényegében egy 8 százalékos nyugdíjemelést jelent éves viszonylatban, tehát ha a januári 5 százalékos emelést és a februári 13. havi nyugdíjat összeadjuk, akkor olyan, mintha 13 százalékkal nőne a nyugdíj - mondta Farkas András nyugdíjszakértő, a Nyugdíjguru.hu alapítója az Egyenes beszédben.

Farkas szerint, ami viszont nincsen rendben, hogy a nyugdíjakat jelenleg mindig kizárólag az inflációhoz kötve emelik.

Nem szabad a nyugdíjas társadalmat külön nézni, csak a teljes magyar társadalomba beékelődve, hiszen minden 5. magyar nyugdíjas, valamint ha az összes nyugdíjszerű ellátást nézzük, akkor minden 4. magyar részesül valami olyan ellátásban, ami nyugdíjszerű kiadáshoz kapcsolódik
- mondta Farkas.

Ha külön nézzük a nyugdíjasokat, akkor könyv szerint rendben van a nyugdíjak értéke, hiszen mindig követte az inflációt a nyugdíjak vásárló értéke, azonban a társadalom többi részéhez viszonyítva leszakadás van.

A nyugdíjasok amiatt, hogy mindig csak az inflációval emelik a nyugdíjukat, miközben a nemzetgazdasági átlagkereset ennek a 2-3-szorosával nő, ezért rákerülnek egy elkerülhetetlen elszegényedési csúszdára, de a 13. havi nyugdíj jelentősen javíthat a meredekségén, de lényegében ez sem tudja megállítani, ezért nagyon sok emelési módot meg kell vizsgálni" - véli a szakértő.

"Ha 2010-2011-ben visszavezette volna a Fidesz a svájci indexálást, akkor magasabb értékről is beszélhetnénk jelenleg".

„Az átlagnyugdíj egyébként per pillanat, most januárban 161 ezer forint. Körülbelül 185-190 ezer forint lehetne, (…) na de ennek egy jelentős kiadási oldala is lenne” – mondta.

Az ellenzék megtartaná a nők 40 éves jogosultsági idővel való nyugdíjba vonulásának lehetőségét, a 13. havi juttatást, megemelnék a teljes jogú öregségi nyugdíjminimumot. Kérdéses viszont, hogy fenntarthatók-e ezek mellett az ígéretek mellett, nagyobb változás nélkül az a nyugdíjrendszer, amit ma ismerünk. A válsz, hogy ha nagyon sok juttatást építünk be, akkor nem.

A nyugdíjszakértő szerint a finanszírozással már most is sok nehézség felmerülhet, hiszen a szociális hozzájárulási adó az egyik legfőbb finanszírozási forrása a nyugdíjkasszának, így mivel az most 13 százalékra csökkent, ezért ezt a hatalmas bevételi hiányt máshonnan kell pótolni.

Ha jól nő a gazdaság, akkor a magánszemélyek társadalombiztosítási járuléka jelentősen ki tudja egészíteni a bevételeket, de még így is nagy hiány várhat pótlásra. A jelenlegi nyugdíjrendszer, mindenféle változtatás nélkül 2032-2035-ig húzhatja ki, ami nem túl sok idő - mondta Farkas András az ATV műsorában.