A kormány hiába zárta ki a pénztártagokat a magyarországi tb-ből, ha a tagok külföldön kezdenek dolgozni, más országok társadalombiztosításában továbbra is szerezhetnek szolgálati időt, amelyet itt Magyarországon is figyelembe kell venni – írja a Világgazdaság.

Magyarországnak jó néhány országgal van ilyen megállapodása a nyugdíjakról, elfogadjuk egyebek között az összes uniós országban, az EGT-tagállamokban (Svájc, Norvégia, Izland és Liechtenstein) szerzett éveket, emellett kétoldalú egyezmények alapján a Bosznia-Hercegovinában, a volt szovjet tagállamokban, Jugoszláviában, Horvátországban, Kanadában, Montenegróban és Dél-Koreában ledolgozott évek után is nő az összesített szolgálati idő.

A társadalombizotsításról szóló nemrég módosított jogszabály szerint, aki úgy dönt, hogy magán-nyugdíjpénztári tag marad, decembertől nem szerez több szolgálati időt. Így azok a pénztártagok, akik nem szerzik meg időközben a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időt (ez jelenleg 10 év, 2013-tól pedig 20 év), betöltve a nyugdíjkorhatárt, semmilyen állami nyugdíjat nem fognak kapni. Sőt, ha később megrokkannak, akkor sem biztos, hogy elegendő lesz a szolgálati idejük arra, hogy megkapják a rokkantjáradékot.

A külföldön szerzett extra éveknek persze a magyarországi nyugdíj szempontjából csak akkor van jelentőségük, ha a pénztártag még nem szerezte meg a nyugdíj folyósítása szempontjából szükséges minimális szolgálati időt - jegyzi meg a gazdasági napilap. A nyugellátás kiszámítása során ugyanis csak a hazai szabályok szerint szerzett szolgálati időnek megfelelő összeget fizetik ki magyar nyugdíjként – közölte a lappal az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság.

Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy az összesített szolgálati idő alapján számolnak egy elméleti nyugdíjat, amelynek akkora hányadát kapja meg idehaza a jogosult, amennyit a szolgálati időből Magyarországon szerzett. A maradék időre járó nyugdíjat azokból a külföldi országokból kaphatja meg a magán-nyugdíjpénztári tag, amelyekben a jogosultságot megszerezte.