Az OECD  Magyarországról szóló legfrissebb jelentése szerint idén 4,6, jövőre 5 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság. A gyorsabb fellendülésre 2021 közepétől lehet számítani az oltási program gyors elindításának, illetve a külső és belső kereslet erősödésének köszönhetően.  A növekedés üteme és erőssége azonban még bizonytalan.

Az elhúzódó válság ugyanis egyelőre előre nem látható káros hatásokkal járhat a gazdaságban. Az új vírusvariánsok újra nyomás alá helyezhetik az egészségügyi szektort és visszafoghatják a belső fogyasztást. 

Az OECD Magyarországról szóló elemzésében megjegyzi, hogy bár a pandémia alatt a kormány támogatta a munkahelyek megtartását, a vállalkozásokat pedig hitelmoratóriummal, a kamatok mérséklésével, alacsonyabb tb-járulékokkal és vissza nem térítendő forrásokkal támogatta, amivel történelmi mélységbe szorította a csődöket, mégis mind a vállalkozások, mind a háztartások körében számolni kell a nemteljesítő hitelek emelkedésével. Ezért a nemzetközi szervezet arra hívja fel a figyelmet, hogy oda kell figyelni a bankok sérülékenységére.


A fiskális és monetáris politika támogató maradt, 2020-ban a költségvetés egyszeri kifizetések a GDP öt százalékára rúgtak, ami a gyengülő gazdasággal együtt megdobta az államháztartási hiányt is. Az OECD várakozásai szerint 2021-ben a gazdasági fellendülés és sok támogató intézkedés kivezetése 0,5 százalékponttal mérsékelheti a deficitet, így az idei évet 7,5 százalékos államháztartási hiánnyal zárhatja Magyarország. A felszabaduló kereslet az év második felében biztosíthatja, hogy ne legyen szükség további rövid távú költségvetési ösztönzésre. A deficit 2022-ben 5,9 százalékra mérséklődhet. 

A nemzetközi szervezet várakozásai szerint az államadósság idén is és jövőre is 81,9 százalékon stagnálhat.

Az OECD elemzése azzal számol, hogy 2021-től az éves szinten a GDP 3,5 százalékát kitevő uniós források beáramlása támogatja a növekedést. Ahogy önfenntartóvá válik a fellendülés, a költségvetési politika ismét kiegyensúlyozott lehet és készülhet a társadalom elöregedésével kapcsolatos növekvő kiadásokra.

Az MNB fenntartotta az alkalmazkodó monetáris politikát, de az inflációs nyomás magas maradt - jegyzi meg az OECD, amely idén is és jövőre is 3,9 százalékos inflációval számol Magyarországon.

Veszélyben a jólét

Az elhúzódó pandémia az emberek jólétére is kihat. A nemzetközi szervezet szerint a válság által okozott károk egy része csak átmeneti, de lesznek tartós hatások is. Utóbbiak között egyrészt a megnövekedett családon belüli erőszak hatását, másrészt azokat a károkat említi, amelyek abból erednek, hogy nem sikerült minden gyereknek biztosítani a minőségi távoktatást.

Magyarország környezetvédelmi teljesítménye nagyjából kielégítő, például teljesíti a 2020-as kibocsátási vállalásokat. Ugyanakkor nem történt előrelépés például a hulladéklerakók széles körű használatában. A környezetvédelmet az ambiciózusabb 2030-as kibocsátási célok elérése és a közúti szállítás növekedése nagyobb kihívások elé állítja. Az OECD megjegyzi, hogy az energiaárakat helyenként a megfizethetőség alapján szabályozták, ezért nem fedezik a költségeket, ami növeli a zöld átállás költségeit is.

Magasak a munkát terhelő adók

A munkát terhelő adók még mindig magasak, ami nem kedvez a növekedésnek. A magas adóék nem ösztönzi a foglalkoztatást vagy a magasabb jövedelmű munkahelyek felé való elmozdulást. Ezzel szemben a környezetterhelési és ingatlanadók relatíve alacsonyak, ráadásul az adóalapokat számos kivétel csökkenti. Az adórendszert alacsonyabb és egységesebb adókulcsokkal és az adóalap kiszélesítéssel lehetne kiegyensúlyozottabbá tenni, a munkát terhelő adók csökkentése javíthatná a termelékenységet.


A támogatások megszűnésével többen maradhatnak munka nélkül

Az OECD rámutat, hogy amint a vállalkozások támogatását visszavonják, több munkahely megszűnésével kell számolni. A nemzetközi szervezet várakozása szerint idén 4, jövőre 3,4 százalékos lehet a munkanélküliség.

Az állásukat vesztők ugyanakkor mindössze háromhavi munkanélküli segélyre és az állami foglalkoztatási szolgálat részéről korlátozott segítségre számíthatnak abban, hogy a képességeiknek megfelelő új munkahelyeket találjanak. A nemzetközi szervezet szerint a lakosság mobilitását a közmunkaprogram is gátolja, ami az alacsony képzettségű, tartós munkanélkülieket az ország szegényebb régióiban tartja.

Emellett azzal is számolni kell, hogy a társadalom elöregedése miatt a munkaerő is kevesebb és idősebb lesz, ezért jobban kell szervezni a munkaerő elosztását.

Gond van a képzésekkel

Eközben a képességek és a munkaerőpiaci igények összepasszítása is meglehetősen szegényes. A szakképzés túlnyomórészt a hagyományos kézi és kereskedelmi készségekkel bocsátja ki a végzetteket, míg a munkaerő-kereslet egyre inkább a magasabb képzettségű emberek felé tolódik. Az sem segíti a munkaerő mobilitását, hogy sok szakmánál vannak engedélyezési és tanúsítványi kötelezettségek, illetve azt is aggasztónak tartja az OECD, hogy némi előrelépés ellenére a szakképzésben csak kevés diáknak megoldott a gyakorlati helye.

A felsőoktatásból kikerülőknél az látszik, hogy sok bölcsész és társadalomtudomány területén végzett egyetemistának nehézséget okoz a szakmájában elhelyezkedni, míg a mérnöki és infokommunikációs végzettségűekből kevés van. Ez arra utal, hogy az iskolai képzések nincsenek összhangban a munkaerő-piaci igényekkel.

A szakképzésben végzetteknek a fele képzettséget nem igénylő munkát végez. Ez a szakoktatásban és szakképzésben az alapvető és általános készségek oktatásának gyengeségére utal. Az írás-olvasás, számolás és számítástechnikai készségek hiánya gátolja a diákok alkalmazkodóképességét a változó munkaerő-piaci igényekhez. Emellett a felsőoktatás is kevés figyelmet fordít az olyan általános készségekre, mint például a problémamegoldás.

Röghöz kötött a magyar munkavállaló

A munkaerő mobilitását az ingatlanpiac merevsége is hátráltatja. A magyarok döntő többsége saját tulajdonú lakásban lakik, amire ráerősít, hogy a legtöbb lakástámogatási intézkedés célja a lakástulajdon megszerzése. Eközben a lakáskínálat nem reagál az egyre növekvő keresletre. A lakásbérlési piacot a rövid távú szerződések uralják, és hiányoznak az olyan kiegyensúlyozott szabályozások, amelyek a bérbeadók és bérlők érdekeit is figyelembe veszik.

A mobilitásnak gátja továbbá a fejletlen helyi közlekedési infrastruktúra, ami a közeli városokba ingázni vágyó emberek utazási költségeit növeli. Az utóbbi időszakban a minimálbér gyorsan emelkedett Magyarországon, ami az alacsony képzettségű, tartós munkanélküliek esetében csökkenti az ösztönzést arra, hogy a szegényebb régiókban élők jobban fizetett állásokat keressenek máshol.

A nők karrierlehetőségeit a gyermekgondozási szolgáltatások bővítésével lehetne elősegíteni. A nők foglalkoztatása ugyan közel van a férfiakéhoz, ám a nemek közötti bérkülönbség a kor előrehaladtával nő, ami az OECD szerint abból adódik, hogy sok nő teljes egészében kihasználja a hosszú szülési szabadságot. Emellett a nők a férfiaknál sokkal több időt töltenek fizetetlen munkával, azaz gyermekneveléssel vagy házimunkával..

Gyenge a verseny

Az OECD további gondnak látja, hogy még mindig nagy a különbség a tőkeerős, nemzetközi piacokon is versenyző, külföldi vállalatok és a magyar cégek között. A magyar piacon a vállalatok közötti verseny gyenge, ami lehetővé teszi, hogy az alacsony termelékenységű cégek aránytalanul nagy piaci részesedést szerezzenek.

A nemzetközi szervezet úgy látja, hogy a versenyhatóság sem elég aktív a nagy összejátszási kockázatokat jelentő ágazatokban. A közbeszerzések terén kevés változás történt annak ellenére, hogy az Európai Bizottság is nagyszámú szabálytalanságról számolt be. Ez részben azt tükrözi, hogy kevés az eljárások lebonyolításához értő szakember. Emellett a fontos területek nemzeti stratégiai érdekre hivatkozva mentesülnek a versenyfelügyelet alól.

Az ágazati adók akadályozzák az új versenyzők piacra lépését és a beruházásokat. Eközben a cégek megszüntetését hosszadalmas és költséges fizetésképtelenségi eljárások lassítják. Az energiaszektort állami tulajdonú kvázi monoliumok uralják. A távközlési ágazatban az új 5G-s frekvenciák árverése is a már a piacon lévő szereplők pozícióját erősítette és tovább csökkentette a versenyt.

Reagált a GVH a megállapításokra

Az OECD jelentése és a cikkünk megjelenése utána a Gazdasági Versenyhivatal több pontot is kifogásolt az állításokban. Így azt, hogy a nemzetközi szervezet szerint a a versenyhatóság nem elég aktív a nagy összejátszási kockázatokat jelentő ágazatokban. Állítják, hogy külön versenyfelügyeleti eljárás keretében vizsgáltak olyan koncentrált piacokat, mint a cement-, a gyógyszer-nagykereskedelmi és az építőipari-bányászati piac. "Továbbá soha ennyi ágazati vizsgálat, illetve piacelemzés nem indult egy időben, mint az elmúlt két évben. 2020-ban két ágazati vizsgálat (Az alkoholos és alkoholmentes italtermékek forgalmazásának piaca; A műsorszolgáltatás és -terjesztés piaca) és egy piacelemzés („Digitális piacok – Az adatvagyon keletkezése és szerepe az online kereskedelemben”) indult" - írták lapunk elküldött reakciójukban.

Azt sem tartják helytállónak, hogy a közbeszerzési piacon ne lenne aktív a GVH: állítják, a folyamatban lévő kartell ügyeik több mint 80 százaléka közbeszerzési kartell feltárására (is) irányul, amelyekben összesen 2 000 darab feletti közbeszerzési eljárást vizsgálnak, miközben evente Magyarországon mintegy 8-10 000 közbeszerzési eljárás zajlik. Ezek mellett az idén az első félévben kiszabott bírságok kétharmada e körben született.

"A nagyobb és komplexebb kartell/ erőfölényes ügyekben a döntéshozatal időigényesebb, mint a fogyasztóvédelmi ügyekben, így a GVH munkáját ciklikusság jellemzi a fogyasztóvédelmi és a versenykorlátozó megállapodásokban hozott döntések arányát tekintve. 2018-ban több kartell, 2019-20 több fogyasztóvédelmi, 2021 I. félévében több kartell bírság született" - teszik hozzá. 2021. I. félévében feltárt versenykorlátozó megállapodások 60 százaléka volt közbeszerzési kartell. A kiszabott több, mint 1,1 milliárd forint bírságból pedig a teljes 2021 I. féléves bírságösszeg közel 40 százaléka származott ilyen ügyből, ami három éve a legmagasabb szint.

Állítják, hogy pontatlan a megállapítás, hogy "a fontos területek nemzeti stratégiai érdekre hivatkozva mentesülnek a versenyfelügyelet alól”, mert a GVH érvelése szerint a nemzetstratégiai jelentőségű összefonódást nem kell bejelenteni a GVH-nál törvényi szabályozás alapján. "Az Alkotmánybíróság több döntésében is megerősítette, hogy a versenyt a gazdaságpolitika különböző célkitűzései alkotmányos szempontból közömbös módon szabadon felülírhatják" - teszik hozzá és nemzetközi példaként említik, hogy közérdekből akár miniszteri szinten is felülírhatóak egyes fúziók, pl. Németországban, Franciaországban és az Egyesült Királyságban, míg Izrael, Kanada joga is ismeri a fúzió-kontroll alóli előzetes kormányzati mentesítést.

A GVH azt is kifogásolja, hogy az OECD nem fogadta el az energiaszektor kapcsán tett állításaival kapcsolatban a GVH februári jelzését. Eszerint a rendelkezésre álló adatok nem támasztják alá, hogy az energiaszektort állami tulajdonú kvázi monopóliumok uralják: mint érvelnek, a piaci koncentrációt mérő nemzetközileg alkalmazott HHI index értéke 1371 a magyar villamosenergia-termelési piacon. Ez a HHI indexszám arra utal, hogy a piac nem tekinthető koncentráltnak a verseny szempontjából. A HHI érték a magyar villamosenergia -kereskedelmi piacon 1218 és 1359 között mozgott 2014 és 2019 között, ezért ez piac is versenyzőnek tekinthető. A magyar földgáz kiskereskedelmi piacon a HHI értéke 2186-ról 795-re csökkent 2016 és 2019 között. A 2019-es különösen alacsony HHI oka az, hogy a 3 legnagyobb vállalat együttes részesedése jelentősen csökkent (a 2016-os 49% -ról 35% 2019-ben).

A korrupció többdimenziós probléma

Bár a hivatalos korrupcióellenes rendszert az elmúlt évben megerősítették, az OECD szerint a korrupció továbbra is többdimenziós probléma, és számos kérdéssel kell még foglalkozni, köztük az intézményekbe és a közbeszerzésbe vetett bizalom javításával.

A digitalizáció szintje alacsony, a kisebb vállalatok és az állami szektor digitalizációja elmarad más országokétól. Az OECD szerint a gondok egyik forrása, hogy magasak mobilinternet-tarifák, amelyek akadályozzák a gyors összeköttetések használatát. A digitalizáció elmaradottsága gátolja az új technológiák elterjedését, illetve a nemzeti és nemzetközi értékláncokba való integrációt.