Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Jellemzően a legnagyobb kereskedőházak neve is ismeretlenül cseng még a szakembereknek is, ezek a − jellemzően magánkézben lévő − vállalatok ugyanis igyekeznek minél inkább a háttérben maradni. Működésüket gyakorlatilag nem szabályozza semmi annak ellenére, hogy tevékenységük rendkívüli hatást gyakorol a világgazdaságra. A többnyire svájci székhelyű, illetve valamelyik offshore paradicsomban bejegyzett vállalkozások elsősorban a gazdasági szuperciklusok épp felívelő szakaszának, Kína és a többi feltörekvő ország gyors iparosítása nyomán felpörgő piacnak köszönhetik sikerüket: összesített profitjuk az évezred elején még csak 2,1 milliárd dollár volt, miközben tavaly meghaladta a 86 milliárdot − írja a Financial Times.

A gazdaságban fontos szerepet töltenek be a termelők és a felhasználók között közvetítő társaságok − egyes vélemények szerint már túl fontosat is, hatalmasra nőtt méretük rendszerszintű kockázatot hordoz. A Vitol, a Glencore, a Trafigura, a Gunvor és a Mercuria például napi átlagban 15 millió hordó olajat közvetítettek tavaly, többet mint az USA, Kína és Japán importigénye együttvéve. De hasonló a helyzet az agrártermékek piacán is, amit a bennfentesek által csak ABCD-csoportként emlegetett négy cég: az ADM, a Bunge, a Cargill és a Dreyfuss ural. Az ő kezükön a világ gabona- és szójatermésének több mint fele megy át. A cink piaca még ennél is koncentráltabb, a Glencore és a Trafigura bonyolítja az üzletek 60 százalékát.

A mesés profitlehetőség azonban rontja a jövedelmezőséget, mert az újabb és újabb szereplőket vonz a piacra − így a korábbi 100 százalékos tőkearányos nyereség mostanra 30−50 százalékra olvadt.

Kereskedőcégek bevétele (2000-2012, milliárd dollár)
Vitol303
Glencore214
Cargill134
Trafigura120
Noble Group94
ADM89
Mitsubishi70
Mitsui&Co.67
Louis Dreyfus57
Wilmar45
Forrás: Financial Times