A jövőben a magas kéntartalmú és alacsony fűtőértékű szenet, lignitet csak engedéllyel rendelkezők vásárolhatnak - derül ki az agrártárca, közigazgatási egyeztetésen lévő tervezetéből, amely most került fel a kormany.hu-ra. A jogszabály a tervek szerint a kihirdetését követő év július 1-jén lép hatályba.

A tárca azzal érvel, hogy a szennyezőanyag-kibocsátást a nem engedélyköteles tüzelőberendezésekben használható tüzelőanyagok kéntartalmának korlátozására és minimális fűtőértékének előírására szolgáló jogszabály megalkotásával lehet csökkenteni. A tervezett jogszabály szerint a magas kéntartalmú és alacsony fűtőértékű szenet, lignitet csak engedéllyel rendelkező tüzelőberendezésben lehet felhasználni, ezért csak az engedély birtokosa vásárolhatna ilyen tüzelőanyagot.

A dokumentum készítői már az elején hangsúlyozzák, hogy a egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért az előterjesztés jelen formájában nem tekinthető a kormány vagy a miniszter álláspontjának.

A tervezet szerint csak olyan fosszilis eredetű szilárd tüzelőanyag (tőzeg, lignit, barnaszén, barnaszén-brikett, feketeszén, feketeszén-brikett, koksz, antracit.) hozható forgalomba,  amelynek fajlagos kéntartalmát és fűtőértékét méréssel megvizsgálták és minősítették. E követelmények végrehajtásának kötelezettje a tüzelőanyag magyarországi székhelyű kitermelője vagy a kitermelő magyarországi székhelyű meghatalmazott képviselője, ennek hiányában a tüzelőanyag importőre. (Magyarországon jelenleg mintegy 3 ezer tüzelőanyag-forgalmazók működik.)

Csak olyan tüzelőanyagot lehet szabadon forgalmazni, amelynek fajlagos kéntartalma antracit, feketeszén, feketeszén-brikett és koksz esetén maximum 0,5 g/MJ, míg barnaszén, barnaszén- brikett, tőzeg és lignit esetében 1,0 g/MJ. További feltétel,hogy tüzelőanyagok minimális fűtőértéke érje el kilogrammonként a 10 megajoule-t (MJ).

Már régóta tervezik

Valaska József, a Magyar Bányászati Szövetség felügyelőbizottságának elnöke, a Mátrai Erőmű volt vezetője nem tartja sem feltétlenül lehetségesnek, sem ­ésszerűnek a lakossági lignitértékesítések betiltását - írta a közelmúltban a Népszabadság. A lignit jelenleg a legolcsóbb lakossági tüzelőanyag - egy családi ház télirevalójának ára így néhány tízezer forintra rúg. A kereslet a tüzelőanyag iránt 2008-ban, a gazdasági válság kezdetekor élénkült meg, ráadásul a hazai barnaszénbányák bezárása is a lignit felé fordította a szénnel fűtő mintegy 100 ezer háztartás figyelmét. A kezdetben évi ­40-50 ezer tonnás értékesítésük mára évi 300 ezer tonna fölé nőtt - írta a lap.

Magyarország ellen kötelezettségszegési eljárás folyik, mert a kisméretű részecske szennyezettség több területen meghaladja az EU által előírt levegőminőségi határértéket. A kisméretű részecske kibocsátás csökkentéséről a kormány 2011-ben ágazatközi intézkedési programot fogadott el, amely többek között intézkedéseket tartalmaz a közlekedésben és a fűtésben is. Ezek között az intézkedések között szerepel a háztartási tüzelőberendezésekben használt szilárd tüzelőanyagok minőségének szabályozása is.

A lakos­sági lignitértékesítés betiltását karácsony Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter Sallai R. Benedek LMP-s honatya kérdésére adott parlamenti válaszában már belengette. Eszerint a tüzelőanyagok forgalmazásának korlátozásával próbálják elérni, hogy a lakossági tüzelőberendezésekben ne használjanak magas kéntartalmú és nagy szállópor-kibocsátást okozó, alacsony fűtőértékű szilárd tüzelőanyagot.

A miniszter azt is hozzátette, hogy a korlátozás az előzetes vizsgálatok alapján mintegy százezer háztartást érint. Szavai szerint az érintett családok a jövedelmi viszonyaik alapján az ország lakosságának alsó harmadában helyezkednek el, így a szabályozás miatt duplázódó fűtési költségek kompenzáció nélkül komoly terhet jelentenének számukra. A pénteken nyilvánosságra került jogszabály-tervezet azonban ilyen kompenzációra nem tér ki.

Halálos is lehet a lignit

A magyar lakosság 2007-ben csupán 73 ezer tonna, 2013-ban már csaknem 370 ezer tonna lignitet/barnaszenet égetett el. Ebből a műszaki becslés alapján 7-7,5 ezer tonna kén-dioxid és 1,2-1,4 ezer tonna kisméretű részecske (PM10) jut a levegőbe. - derül ki tervezethez mellékelt hatásvizsgálati lapból.

A lakossági fűtésből származó szennyezőanyagok kéményen keresztül, 5-8 méter magasságban kerülnek a levegőbe, ezért jelentőségük meghatározó a lokális levegőminőség alakulásában. Ahol sok ilyen tüzelőanyagot használnak, a fűtési időszakban határérték feletti a PM10-koncentráció, holott a kisméretű részecskék jelentik az egyik legjelentősebb környezeti kockázati tényezőt. Magyarországon a becslések szerint évente tízezer ember idő előtti halálozásában játszik szerepet. A szennyezett levegőjű városokban a halálozás 15-20 százalékkal magasabb, mint tiszta levegőjű környezetben.