„Ez önmagában nem biztos, hogy gond, mert például a kanyaróvírusnak is 98 százalék körüli, csakhogy ott a gyermekeknek beadják a védőoltást, gyakorlatilag emiatt Magyarországon a társadalom közel 100 százaléka védett, és ezért nálunk nem alakul ki járvány, noha a világban még jelen van a vírus” – idézi a portál Boldogkői Zsolt nyilatkozatát, amelyet a Szeged365-nek adott.

„A deltához és az előző variánsokhoz képest egy nagy változás történt, a társadalom immunológiai védettsége magasabb lett a védőoltások kiteljesedésével, és a természetes fertőzéssel. Az omikron esetében maga a vírus egy adott személyre kisebb hatással van, de mivel igen nagy a fertőzőképessége, egyszerre tömegesen rengeteg embert képes megfertőzni, ezért elképzelhető, hogy a delta variánshoz hasonlóan alakul majd a kórházi ellátásra szorulók száma is, de ezt nem tudjuk még pontosan” – közölte a mikrobiológus, aki szerint szükség lehet a negyedik oltás felvételére is.

Kapcsolódó

„Magyarországnak az az előnye, hogy hamarabb elkezdtük az oltakozást, most hátránnyá vált, hiszen az immunrendszerünk jobban elfelejtette a korábbi oltások által kialakított védettséget. A probléma az, hogy az omikron variáns nagyon eltér a többitől. Viszonylag friss hír, hogy a Pfizer már fejleszti az omikron elleni vakcináját, viszont ez legalább még félév, amíg újraprogramozzák és tömegesen előállítják. Tehát, ha lesz negyedik oltás, akkor valószínűleg az még nem ez a bizonyos vakcina lesz. Abban az esetben, ha az omikron variáns hosszabb ideig itt lesz közöttünk és problémát okoz, akkor az ötödik oltás lehet, amikor specifikusan ez ellen a variáns ellen fogják az oltóanyagot előállítani és felhasználni” – fejtette ki Boldogkői a lapnak.

Arról, hogy mikor lehet végleg vége a koronavírus-járványnak, a szakértő úgy látja, csak találgathatunk.

„Sokan azt mondják, hogyha elérjük a nyájimmunitást a vírus le fog gyengülni, de ez a kettő üti egymást, vagy eltűnik a vírus, vagy legyengül és náthaszerűen fog tovább terjedni” – magyarázta a professzor.

Hozzátette, hogy a nyájimmunitás egy olyan immunvédettségi szintje a társadalomnak, ahol a vírus megáll és egy lefelé tartó pályán megszűnik a járvány. A légúton terjedő vírusok esetében eddig az volt megfigyelhető, hogy itt maradtak közöttünk legyengült állapotban, mint a spanyolnátha vírusa. Olyan vírus is van, amit sikerült kiirtanunk, például a fekete himlő, és a járványos gyermekbénulás vírusa is annak a határán van, hogy eltűnjön. A koronavírus esetében azonban ehhez akkora világméretű oltási programot kellene kidolgozni, ami nagyon nehezen kivitelezhető – véli a mikrobiológus.