A munkáltatók általában arra törekszenek, hogy ösztönözzék dolgozóikat a Covid-19 elleni védőoltásra, bár kötelezővé tenni azt nem lehet. Például a legtöbb nagy hazai bankhálózatnál fizetett szabadnap jár annak, aki beoltatja magát, de más szektorokban is előfordul ilyen: a kecskeméti Mercedesnél két fizetett szabadnappal motiválnak. Másutt - főleg multicégeknél - munkahelyi oltópontokat állítanak fel, és belső kampánnyal, üzemorvosi vizsgálattal kötik össze az akciókat. 

Vannak azonban kivételek. A Napi.hu tud olyan esetről, amikor az egyik termelővállalat munkavállalója megkapta az oltását, majd ezt követően rosszul érezte magát és hazatért - bár még aznap 4 órát kellett volna dolgoznia. Az illető másnap is rosszul volt, ezért otthon maradt. Miután felkereste a rendelőt, a háziorvosa vizsgálat után azzal állt elő, hogy ezek általános, várható tünetek, így nem vette keresőképtelen állományba. A munkáltatója viszont nem méltányolta, hogy nem tudott orvosi igazolást hozni, ezért az adott időszakra igazolatlan távollétet írt be neki.

QP | Quality Placement

Az igazolatlan távollét a Munka törvénykönyve (Mt.) szerint az egyik legsúlyosabb munkavállalói kötelezettségszegés. Akár a munkaviszony megszüntetését is megalapozhatja vagy -ha van erre felhatalmazást adó kollektív szerződés, vagy munkaszerződés- akkor emiatt sor kerülhet fegyelmi büntetés alkalmazására (például jutalom, prémium megvonására).

Nem kötelez semmi az igazolt távollétre

Az Mt. alapján a Covid - 19 elleni védőoltás beadása nem minősül olyan kötelező orvosi vizsgálatnak, amelynek tartamára díjazás jár, mert csak a kötelező orvosi vizsgálat időtartama lehet fizetett igazolt távollét. Ez az oltás ugyanis jelenleg önkéntes minden munkaterületen, még az orvosoknál, egészségügyi dolgozóknál is - magyarázta lapunknak Óváry-Papp Nóra, a Baker McKenzie ügyvédi iroda munkajogi csoportjának vezetője.

Tapasztalatai szerint a vállalatoknál inkább az a tipikus eset, hogy a munkaadók az oltás idejét igazolt és fizetett távollétnek tekintik, hiszen a munkáltatónak is érdeke, hogy a munkavállalói megkapják a védőoltást és az oltás időpontját nem a munkavállaló választja meg. Ugyan nincs ilyen kifejezett jogszabályi kötelezettség, de az együttműködési kötelezettség és a tisztesség alapvető követelményei miatt elvárható lehet a munkáltatótól, hogy az oltás miatti távollét igazolt és fizetett távollét legyen. Oltás után pedig, ha valaki 1-2 napig nem érzi jól magát és emiatt nem tud munkát végezni, a háziorvos keresőképtelen állományba veheti.

Amennyiben az oltás után a dolgozó rosszul van és nem megy dolgozni, de az orvos nem veszi keresőképtelen állományba, akkor a munkából való távolmaradás valóban igazolatlan távollétnek minősülhet, hacsak a munkáltató nem él azzal a jogával, hogy a távollétet az Mt. által nevezett különös méltánylást érdemlő személyi, családi, vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollétnek, tekinti, amely igazolt távollétnek minősül, ugyanakkor díjazást nem köteles a munkáltató fizetni, de megegyezhet a munkavállalóval valamilyen összegű díjazásban. Az Mt. szerint a felek bármilyen összegben megállapodhatnak erre az időszakra vonatkozóan, amennyiben van bennük együttműködési hajlandóság - vagyis a munkaadóknak nem feltétlenül kell a távolléti díj egészét kifizetniük - hívta fel a figyelmet Óváry-Papp Nóra.

De mi a helyzet, ha nincs együttműködési hajlandóság?

Ha azonban az orvos úgy dönt, hogy nem kíván igazolást adni, és a munkaadó képtelen ezt méltányolni, akkor egy további megoldáshoz lehet folyamodni. Alapvetően orvosi szakkérdés, hogy a munkavállaló tud-e ténylegesen munkát végezni az oltás mellékhatásai mellett. A keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995-ös kormányrendelet alapján a munkavállaló (de emellett a munkaadó is) kezdeményezheti a háziorvos, szakorvos döntésének felülvizsgálatát. A munkavállalónak (vagy biztosítottnak) a rendelet négyes számú mellékletét kell kitöltenie, majd a nyomtatványt a megyeszékhely szerinti kormányhivatalhoz kell eljuttatnia. Az eljárás költség és illetékmentes.

A beadványt a területileg illetékes főorvosi bizottság bírálja el. A bizottság berendelheti a beteget vizsgálatra, de ha ezt nem teszi meg valószínűleg megkeresi azt a háziorvost, amelyik megtagadta a táppénzre vételt, és azok alapján az orvosi dokumentációk alapján hozza meg a döntését, amelyeket tőle bekér. A gyakorlatban persze nehézkes lehet visszamenőleg bizonyítani, hogy a munkavállaló valóban olyan rosszul volt, hogy nem volt munkaképes állapotban - így kérdéses, hogy mennyire praktikus ez a lehetőség.

Amennyiben a bizottság a dolgozónak kedvező döntést hoz, ám a munkáltató ezután is igazolatlannak minősíti a távollétét, és ehhez még akár valamilyen hátrányos jogkövetkezményt is fűz és a munkavállaló bírósághoz fordul, akkor egy munkaügyi per esetén a dokumentum becsatolásával a munkavállaló nagy valószínűséggel nyertes pozícióba kerülhet.