A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

Júliustól még az eddigieknél is nehezebb lesz eligazodniuk a munkajog útvesztőiben az érintetteknek. Az új munka törvénykönyve (mt.) ugyanis azzal, hogy nagyobb teret ad a polgári jog szerinti megállapodásoknak, illetve hogy sok helyen enged eltérést akár negatív irányban is az általános szabályoktól − például a pótlékok összegének vagy alapjának meghatározásakor − számos egyértelmű kapaszkodótól fosztotta meg a munkaadókat is. Gondokat okozhat továbbá, hogy a törvény az általános rendelkezések között számos olyan alapelvet rögzít, ami korlátozhatja a munkáltatói erőfölényt, vagyis ezekre tekintettel kell megkötni az egyedi megállapodásokat is.

Ennek ellenére az új munkajogi kódex alapvetően a munkáltatóknak kedvez, például azzal, hogy a korábbiaknál lényegesen egyszerűbb lesz a munkavállalókat elbocsátani, még akkor is, ha védett korban lévőről vagy gyesről visszatérő kismamáról van szó. Ha ugyanis átszervezés miatt nem tud a munkaadó a korábbihoz hasonló munkakört felajánlani, vagy azt nem fogadja el az érintett, netán a munkavállaló képességével vagy magatartásával elégedetlen a munkaadó, akkor felmondhat. (Azt a bírói gyakorlat fogja meghatározni, mi számít elfogadható magatartásnak és szükséges képességnek.) A jogalkotók bezárták a felmondás elodázására használt táppénzre menekülés kiskapuját is.

Így változik az életünk július 1-től

Nem csak az mt. változik: jön a telefonadó - ezt a szolgáltatók egy része biztosan át fogja hárítani. A szintén újdonságnak számító napon belüli banki átutalással a cégek spórolhatnak, a betegek viszont igencsak kapkodhatják majd a fejüket a vasárnap debütáló új egészségügyi rendszerben. Minderről részletesen itt olvashat.

Az új szerződéseknél nem kell megadni a munkavégzés helyét és megszűnik a változó munkahely fogalma is. Bevezetik viszont új elemként a kötetlen munkaidő fogalmát: ha a dolgozó a munkaideje felével maga rendelkezik, akkor a munkáltatónak nem kell pontos munkaidő-nyilvántartást vezetnie és nem kell megfizetnie a túlórákat sem. Új atipikus foglalkoztatási formákat is teremt a törvény: az osztott munkakör vagy a több munkáltató által foglalkoztatott dolgozó teljesen új szemléletet hoz nemcsak a munkajogban, de az utasítási jogok vagy az adófizetés terén is.

A fontos változások közé tartozik, hogy a korábbi átlagkereset fogalma helyett lényegében minden fontos ponton − a fizetett szabadság megállapításakor, a táppénz vagy a jogellenes felmondás kártérítésénél − a távolléti díjjal számol a törvény. Utóbbi esetben ha a bíróság szerint a dolgozónak van igaza, a jövőben csak 12 havi távolléti díj megtérítésére számíthat, függetlenül az eljárás időigényétől és az elmaradt jövedelem nagyságától.

A munkavállalói kártérítési felelősség új szabályai szerint a vétkes dolgozótól magasabb kártérítésre számíthatnak a cégek − ráadásul egy módosítás szerint a bíróság végrehajtási jogot ítélhet meg erre is a munkáltató javára −, míg a munkaadói felelősség köre a korábbi általánoshoz képest jelentősen szűkül. A jövőben maximum egyhavi személyi alapbér erejéig pénzbüntetéssel is sújtható az alkalmazott, ha ezt munkaszerződésben, kollektív szerződésben vagy az üzemi megállapodásban rögzítették. A törvény bevezeti egyes munkakörök és ágazatok esetében a munkavállaló egyhavi keresetének megfelelő kaució intézményét is leltárhiány esetére.