Idén sem marad el az óraátállítás: vasárnap indul a nyári időszámítás. Így a megszokott módon március 27-én, vasárnap hajnalban 2 óráról 3 órára kell majd állítani az órák mutatóit, így mindenki kevesebbet alhat, cserébe viszont hosszabbak lesznek a nappalok.

Idén biztos nem, de valószínűleg még egy jó ideig sem búcsúzunk el az óraátállítástól. Az Európai Bizottság 2018-ban nyújtotta be az európai időzónák eltörlésére vonatkozó javaslatát. A brüsszeli döntést megelőzően európai konzultációt indítottak a kérdésről, amelyben a 4,6 millió válaszoló 84 százaléka az óraátállítás megszüntetésére szavazott, a fő érvek közé a negatív egészségügyi hatások, a közúti balesetek számának növekedése, valamint az energiamegtakarítás hiánya tartozott.

Kapcsolódó

A jelenleg érvényes szabályok szerint az uniós tagállamok saját hatáskörükben dönthetnek arról, hogy melyik időzónába szeretnének tartozni a jövőben.

Az óraátállítás megszüntetéséről az uniós tárgyalások az Európai Tanácsban korábban megakadtak. Nyilvánvalóvá vált ugyanis, hogy a tagállamok rendkívül megosztottak a témában, csak jelentős tagállami egyetértéssel lehet továbblépni. Erre viszont nincs sok esély a koronavírus-járvány és az orosz-ukrán háború idején.

Eddig csupán a cseh kormány jelentette be tavaly szeptemberben, hogy még öt évig biztosan folytatja a téli és nyári időszámítás váltogatását.

Régi történet

Eredetileg azért találták ki az óraátállítást, hogy a nappalokat az átlagember napi menetrendjéhez igazítsák. A modern kori óraátállítást elsőként 1895-ben George Vernon Hudson új-zélandi rovarszakértő javasolta - olvasható a Wikipédián.

Az országok közül elsőként a Német Császárság és az Osztrák–Magyar Monarchia alkalmazta a nyári időszámítást, 1916. április 30-tól. Bevezetésének célja a világító gáz és villanyáram előállításához szükséges kőszénnel és kőolajjal való takarékosabb gazdálkodás volt. Ezt gyorsan átvette az Egyesült Királyság, az Amerikai Egyesült Államok és sok más ország, de a háború végével az országok visszaálltak a normál időszámításra.

Az igazi áttörés az 1973-as első olajárrobbanást követően jött el, a fő cél az energiatakarékosság volt. 1980-ra az Európai Gazdasági Közösség összes tagállama bevezette, akárcsak a Varsói Szerződés országai. Magyarországon 1954 és 1957 közt az elektromos kapacitási nehézségek miatt alkalmazták, majd 1958-1979 között szünetelt a nyári időszámítás, 1980 óta azonban folyamatosan van.  Európában 1996-tól egységesítették a rendszert, a jelenleg hatályos irányelv pedig 2001-ben lépett hatályba.

A Mavir szerint megéri

Úgy becsülhető, hogy az óraátállítással évente egy közepes, Eger méretű magyar város éves fogyasztásának megfelelő mennyiségű villamos energiát spórolunk meg Magyarországon- közölte a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt.

A több mint 80 gigawattóra (GWh) megtakarítás jellemzően a háztartásokban, az építkezéseken, a hosszan nyitva tartó intézményekben és szolgáltatóknál, valamint a középületek díszkivilágítása kapcsán keletkezik. A nyári óraátállításból származó megtakarítás az óraállítást követően csökkenő mértékben jelentkezik. Az esti felhasználás mérséklődése mellett a reggeli órákban tavasszal némi növekedés is tapasztalható.

A Mavir szerint az egységes európai villamosenergia-rendszerben az eltérő időzónák kezelése komoly informatikai feladat lesz majd, különösen az egymással szomszédos átviteli rendszerek esetében.

Ezt akarják a magyarok

Egy tavalyi felmérés szerint a magyarok többsége a nyári időszámítást tartaná meg. Tízből nyolc megkérdezett szerint jobb lenne, ha nem állítanánk át évente kétszer az órát, hanem egy időszámítás lenne hazánkban és Európában. A három évvel ezelőtti felmérésekhez képest enyhén növekedett azok aránya, akik inkább egy időszámítást szeretnének.

Még 2021. február 25-én Gulyás Gergely a kormányinfón azt mondta, hogy Magyarország szerint a nyári időszámítás a jobb, de az lenne az előnyös, ha az EU tagországai egységesen döntenének és ahhoz tudna igazodni az ország.

Érdemes rá előre készülni

Egy órával korábban kelni nem mindenki számára tűnik erőfeszítésnek, azonban az átállítást követő hétfői napon megszaporodó balesetekről, szív-érrendszeri halálozásról, és általában 40 perccel kevesebb alvásról árulkodnak - állapította meg a Magyar Alvás Szövetség.

Belső óránk nem tud azonnal alkalmazkodni az alvási időnket érintő hirtelen változáshoz. Ha pedig a belső óránk kissé megzavarodik, másnap fáradtak, dekoncentráltak lehetünk, továbbá fájhat a fejünk, és néhány napig rosszabbul is alhatunk.

Az alvásszakértők szerint érdemes az átállásra tudatosan készülni, az előző napokban kissé többet aludni, így az egy óra eltűnése nem lesz megrázó.

Idén a helyzetet az is tovább rontja, hogy idén a március 26. szombat áthelyezett munkanap, amikor a többség ledolgozza a március 14-i hétfőt, amely most a hosszú hétvégébe olvadt.