Az idei második negyedévben az ipar hozzájárulása a GDP-hez 23,12 százalék volt, amely az előző év hasonló időszaki 23,27 százaléknál 0,15 százalékponttal a alacsonyabb.

Az első negyedévben ennél is komolyabb 0,71 százalékpontos volt a visszaesés annak ellenére, hogy a GDP-növekedés nem volt túl erőteljes, vagyis az iparnak lett volna "esélye" növelni az arányát.

QP | Quality Placement

Hogy miért nem így történt annak az az oka, hogy a hatalmas és egyre növekvő ipari termelés mögött alig van hozzáadott érték. A Magyarországnak fontos autóipari cégek zömmel összeszerelő üzemként funkcionálnak, így a GDP-hez nem járulnak hozzá olyan mértékben, mintha magasabb hozzáadott-értékű munka folyna bennük.

A KSH definíciója szerint a kibocsátás az értékesítés nettó árbevétele korrigálva a saját termelésű készletek állományváltozásával, míg a hozzáadott érték a kibocsátás és a folyó termelőfelhasználás (termékek és szolgáltatások előállításához felhasznált inputok értékének) különbsége.

Forrás: KSH, Napi.hu-gyűjtés

A kormány idén jelentette be új iparstratégiáját az Irinyi-tervet, amely révén azt szeretné elérni, hogy az ipari termelés bruttó hazai termékhez (GDP-hez) való hozzájárulása 2020-ra a mostani 24 százalékról 30 százalékra emelkedjen. Bár 2020 még messze van, az elmúlt évek teljesítménye alapján nem túl rózsás a helyzet. 2011-ben az iparosodottság 22,06 százalék volt, tavaly pedig 22,95 vagyis négy év alatt még egy százalékponttal sem sikerült növelni az arányt. Az irinyi-terv szerint azonban 5 év múlva 7 százalékpontos növekedés kellene.

Megkérdeztük a Nemzetgazdasági Minisztériumot, hogy nem módosítják-e a célkitűzéseket a számok ismeretében. A tárca válasza szerint a stratégiák megvalósulásának  folyamatos nyomon követésével, az adatok elemzéséből kiolvasható tendenciák figyelembevételével határozzák meg a célszámokat.

Szerintük az iparban további komoly növekedési potenciál van és már nem állja meg helyét az a megállapítás sem, hogy a Magyarországon megtelepedett nagyvállalatok csak összeszerelő tevékenységet végeznek, hiszen az olyan cégek, mint az Audi, a Bosch, a Siemens, a Knorr-Bremse, a Continental, vagy a GE jelentős K+F tevékenységet szolgáló beruházásokat valósítottak meg.

A folyamat felgyorsítása érdekében született döntés 2016 februárjában az Irinyi Terv elfogadásáról. A terv célja az, hogy az ipar részaránya a GDP-ben a jelenlegi kb. 23,5%-ról fokozatosan emelkedjen (a magasabb hozzáadott értéket előállító tevékenységek fejlesztésén keresztül). Ebben elsődleges szerepet kap a vállalatok K+F+I tevékenységének, beruházásainak, piacra jutási törekvéseinek célzott támogatása. Ezzel párhuzamosan a képzési rendszer fejlesztése/átalakítása is megkezdődött, ami által megfelelően képzett munkaerő fog a hazai ipar rendelkezésére állni. Az Irinyi Terv végrehajtása érdekében újabb lépések szükségesek, így 2016 végéig további intézkedéseket tervez a kormány.

Ez persze nem azt jelenti, hogy ezek a cégek nem hatnak pozitívan a magyar gazdaságra, hiszen számtalan közvetett és közvetlen munkahelyet hoznak létre, nem beszélve azokról a fejlesztésekről, amelyek egy gigaüzem Magyarországi működésének köszönhetően valósulnak meg.