Csütörtökön délután egy órakor elkezdődött az Európai Unió állam- és kormányfőinek csúcstalálkozója. A találkozó egyik fontos témája az uniós források kifizetéséhez kötött jogállamisági feltétel elfogadása lenne, ami miatt a magyar és a lengyel kormányfő hetekkel ezelőtt belengette a vétó lehetőségét, amivel nemcsak a következő hétéves költségvetés elfogadását blokkolták volna, hanem a koronavírus-járvány gazdasági következményeit enyhíteni hivatott helyreállítási alap elindítását is, amire főleg a déli uniós államoknak nagyon nagy szüksége lenne.

Az ügyben végül szerdán sikerült a soros elnökséget vivő Németországnak és a két vétóval fenyegető állam kormányfőjének egy kompromisszumos javaslattal előállni.

QP | Quality Placement

Az Európai Tanács csütörtöki csúcstalálkozója előtt Orbán Viktor magyar miniszterelnök közvetlenül a tanácskozás előtt még röviden beszélt arról, hogy fontos tárgyalások állnak előttük, amiknek az előkészítése elég hosszúra nyúlt, de már nagyon közel állnak a megállapodáshoz. Ma nemcsak az Európai Unió győzelméért, hanem a józan ész győzelméért is küzdenek, mert amikor nemzetek és milliók vannak nehéz helyzetben a pandémia és annak gazdasági következményei miatt, akkor észszerűen kell viselkednünk - fogalmazott a miniszterelnök, aki azzal köszönt el az újságíróktól, hogy a "legjobbakat reméljük mára".

Morawiecki is megszólalt

Orbán Viktor lengyel kollégája, Mateusz Morawiecki is megszólalt a tanácskozás előtt. Ő azt emelte ki, hogy Európának szüksége van a hosszú távú uniós költségvetés elfogadására és a gazdasági helyreállítási alap végrehajtására, ugyanakkor szüksége van a jogi biztonságra is, amelynek garantálásához el kell kerülni az önhatalmú és politikailag motivált döntéseket. A költségvetés ellenőrzése, a korrupció megelőzése, valamint a jogállamiság összekeverése nagyon veszélyes helyzetet teremt, politikailag motivált eljárásokhoz vezet, lehetőséget teremtve bármely tagország megtámadásához.

Morawiecki úgy vélte, az uniós tagországok között megtárgyalandó szövegtervezeteket dolgoztak ki ennek elkerülésére és annak meghatározására, hol húzódik a határvonala a költségvetés Lengyelország által is teljes mértékben támogatott ellenőrzésének, a korrupció elleni harcnak, valamint az uniós szerződésekben világosan meghatározott és követendő jogállamiságnak.

Várhatóan átmegy a javaslat

A csúcs előtti várakozások arra utaltak, hogy a tagállamok elfogadják a kompromisszumos javaslatot. Ismételten olyan javaslat van az asztalon, amelyet minden oldal győzelemként tud kommunikálni, és arcvesztés nélkül rábólinthat: a jogállamisági mechanizmus támogatói elérték, hogy hatékonyabb védelme legyen az uniós forrásoknak, ellenzői pedig időt nyertek az Európai Bíróság jogi állásfoglalásáig, továbbá úgy tűnik, hogy a kondicionalitás csak a most induló ciklus pénzeire lesz alkalmazható. Ugyanakkor erre a javaslatra is igaz, hogy az ördög a részletekben rejlik és a mechanizmus alkalmazásának hatékonysága az EU vezetőinek politikai döntésén fog múlni.

Miről lesz még szó?

A mostani találkozón az Európai Tanács napirendi pontjai között szerepelnek a járvánnyal összefüggő kérdésekkel, különös tekintettel a teszteléssel és az oltásokkal kapcsolatos munkára, valamint a korlátozások fokozatos feloldására.

Téma lesz a klímavédelem, arról döntenek az uniós vezetők, hogy a 2030-ig vállalt 40 százalékos kibocsátáscsökkentést módosítják-e 55 százalékra, hogy az EU 2050-re elérje a klímasemlegességet. Az ehhez szükséges lépések megtételéhez az uniós költségvetés igen komoly összegeket biztosít majd, ha elfogadják a tagállamok vezetői.

Az EU-s állam- és kormányfők beszélnek majd a terrorizmus és a radikalizáció elleni hatékonyabb küzdelemről is, beleértve az online térben zajló erőszakos felhívások elleni fellépést is.

Szó lesz az EU Törökországgal szembeni szankcióiról, illetve az amerikai elnökválasztás eredményeiről, valamint az EU-USA kapcsolatáról.

Pénteken az euróövezeti tagállamok vezetői vitatják majd meg a bankunió és a tőkepiaci unió helyzetét.