A 2021-es év két dologról szólt a magyarok életében: a vírus elleni küzdelemről és a gazdaság újraindításáról. Nagyon nehéz év volt, amely meggyötörte az egész országot.

- kezdte a kormányfő a rendkívüli sajtótájékoztatóján. Majd arról beszélt, hogy együtt érez azokkal a családokkal, ahol a járvány halálos áldozatokat követelt. Viszont szerinte abból a szempontból jobb volt az idei év, hogy már nemcsak karanténnal és lezárással lehetett védekezni, hanem oltásokkal is. 

"Már az év elején úgy láttuk, hogy ez a jövő útja. Minden mással csak időt nyerhetünk, de nyerni csak az oltással tudtunk. A szélrózsa minden irányából szereztünk vakcinákat, ami segítette, hogy elsőként oltsuk át a lakosság 60 százalékát" - tette hozzá, de sajnálatát fejezte ki, hogy nem mozdult el az átoltottság erről az arányról.

 

A miniszterelnök mondatai azért rendkívüliek, mert ritkán áll ki olyan sajtótájékoztatókra, ahol az újságírók több órán keresztül, témamegkötés nélkül kérdezhetik. A korábbi években az ilyen eseményekre rendre az év elején került sor, most azonban a járványhelyzet miatt maradt ez decemberre. A programra túljelentkezés volt, így több szerkesztőség - köztük a Napi.hu - sem vehetett részt személyesen az eseményen.

Majd áttért a gazdaságvédelem témakörére, ahol Orbán Viktor szerint meghatározó volt, hogy minden esetben nemzeti konzultáció alapján építették fel a védekezést és a gazdaságpolitikát. Összesen 2 millió ember válaszolt a két tematikus kérdőívre, ami mutatja, hogy demokratikus alapon indult el a támogatás.

"Nem segélyekre, hanem munkahelyteremtési és beruházási támogatására tettük a hangsúlyt. Összesen 1700 milliárd támogatást fizettünk ki" - magyarázta, hozzátéve: szerinte ennek is köszönhető, hogy csak 3,9 százalék a munkanélküliség, ami kisebb, mint az európai átlagos 6,7 százalék. A magyar adat megegyezik a 2019-essel, ahogy a gazdaság teljesítménye elérte 2021. végére a válság előtti szintet, sőt meg is haladta.

Ami 2022-t illeti, sok minden múlik a választás eredményein. Olyan gazdaságpolitikai intézkedéseket vezetünk be a gyakorlatba, amelyek nem voltak ismertek Magyarországon

- kezdte a jövőre vonatkozó terveinek ismertetését. 

Elsőként említette, hogy a 25 év alattiak szja-mentességet kaptak, amelyre a miniszterelnök szerint csak Lengyelországban van példa. Megemlítette, hogy februárban már teljes összegben fizetik a 13. havi nyugdíjat.

A második legfontosabb a járvány elleni védekezés lesz - mondta el Orbán Viktor, majd ismertette, hogy vakcinákból csak Pfizerből 2,2 millió adag érhető el, de a gyermekek számára is vannak külön oltóanyagok a gyártóktól.

Az Európai Bizottság a tudósok véleménye alapján azt mondta, hogy az omikron-variáció ellen újfajta, ebből is fogunk rendelni 9,5 millió adagot

- magyarázta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy ebből 1,5 millió a gyerekek oltására lesz alkalmas a variáns ellen.

A harmadik legfontosabb téma Orbán szerint a gyermekvédelmi népszavazás lesz. "Arról szól majd ez a népszavazás, hogy a gyermekünk nevelése, beleértve a szexuális nevelésüket is, kinek a joga" - mondta el Orbán Viktor. Beszélt arról is, hogy a bevándorlás is fontos kérdés lesz Európában.

Jönnek még válságok és viták

Orbán szerint nagyon fontos lesz még a jövőben az energiaválság Európában, és nehezményezte, hogy az Európai Tanács csütörtöki döntésén erről nem tudtak megállapodni. "Fontos eseményeket várunk az év végéig. Az ottani vita során is nyilvánossá vált, hogy a bizottsági előterjesztés nyilvános legyen az év végéig a gáz- és atomenergiáról szóló javaslat" - magyarázta a részletekről. A miniszterelnök azt várja, hogy a kimondják, a nukleáris energia a zöldenergiák közé kerüljön besorolásra, mert nincs valódi ellenzéke ennek a témának az EU-ban.

Arra is számít, hogy a gázból nyert energiát is ideiglenesen a fenntartható energiák közé sorolják be. Szerinte ha az atomenergia is bekerül a zöldmixbe, akkor a banki hitelezés is könnyebb lesz, mert nem sújtja majd magasabb kamatbesorolás az ilyen projektek finanszírozását.

A rezsicsökkentést fontos elemnek nevezte a magyar gazdaságban, amely megvédi a háztartásokat, hogy a lakosság 2-3-szoros árat fizessen az energiáért. 

"Fontos kérdés, hogy mekkora szerepet játszik az az új árszabályozási rendszer, amelyet Brüsszel az árazásra vezetett be" - kezdte újabb gondolatát a miniszterelnök, aki szerint az EU-s klímavédelmi szabályozás miatt plusz kvótákat kell vásárolnia a szénnel termelő forrásokat, pedig enélkül azok nyereségesek lehetnének.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a kormány nem ért egyet azzal az eszközzel, hogy a gépjármű-tulajdonosokat is adóval büntessék a szén-dioxid-kibocsátás miatt. Szerinte kérdés, hogy lesznek-e elegen, akik ellenzik ezt Közép-Európa és Franciaország mellett.

Orbán Viktor arra számít, hogy a bevándorlás újra fontos téma lesz, mert a Földközi-tengeren és a Balkánon is nőtt a menedékkérők száma. A magyar kormány azonos állásponton van, hogy a célországon és a belépési államon, az EU-n kívül kell beadni a menedékkérelmeket, majd az eljárást is az adott országban kell lefolytatni. Példaként azt említette, hogy Szerbiában kelljen a magyar tartózkodást megigényelni, meg kell várni ott az eljárás végét.

Előbb-utóbb el kell jönnie a pillanatnak, hogy akik védik az EU határait, azoknak a költségeibe be kell szállnia Brüsszelnek

- jelentette ki a miniszterelnök, aki szerint ebben a kérdésben egyre több a magyar álláspont támogatója.

Újabb vitáskérdés, hogy a nemzeti bíróságoknak vagy az EU-s bírósági ítéleteknek van-e jogi felsőbbrendűsége. Orbán szerint nyolc ilyen ország van, de csak "7Lengyelországon verik el a port". 

"Az Alkotmánybíróság egyértelművé tette, hogy ha akarnánk sem tehetnénk meg, hogy megváltoztassuk a határvédelmünket" - jelentette ki, utalva a testület egyik friss döntésére, amelyet a tranzitzónákban hozott EUB-ítélet kapcsán hozott. Ebben se nem adott igazat a magyar kormánynak, se nem mondta ki az EU-s testület ítéleteinek kötelező érvényét. 

A kérdezz-felek

Járványügy és kötelező oltás

Az első kérdésre a járvány újabb hullámával, az omikron-variáns terjedésével kapcsolatban elmondta, hogy a harmadik oltást tartják kulcskérdésnek. A kötelező oltást viszont nem tartja járható útnak Magyarországnak: még nagyobb ellenállást váltana ki, mint amit most tapasztalnak. Viszont lesznek oltónapok, telefonos, leveles és személyes megkeresések, hogy az emberek vegyék fel az oltást. 

"A kórházaink kapacitása fantasztikus. Rengeteg ágyunk van, de még több ágyat tudunk rendelkezés alá vonni" - magyarázta, szerinte nincs is olyan fertőzési hullám, ahol ne lehetne minden emberileg lehetséges kezelést biztosítani a magyar embereknek. A kérdés aktualitását az adja, hogy kedden átlépte a 38 ezret a halálos áldozatok száma

Később azt is elmondta, hogy az egészségügyi hr-helyzetet átvezénylésekkel tudják megoldani.

Egy másik kérdésre elmondta, hogy egyelőre úgy látják, hogy nem kell korlátozásokat bevezetni szilveszterre, noha több ország is így tett. Orbán Viktor ismertette, hogy rendszeresen egyeztet az operatív törzzsel, akiknek a javaslatait követi, de egyelőre nem látják szükségét semmilyen tilalomban. Azt elmondta, hogy most az oltásokkal lehet védekezni, karanténnal nem.

Januárban viszont a harmadik oltáshoz köthetjük a védettségi igazolványok érvényességét

- tette hozzá a miniszterelnök. Azt jelezte, hogy lehet, hogy kiszélesítik a csak a harmadik oltásokkal elérhető szolgáltatások körét. Konkrét részleteket még nem közölt.

Azt mondta, hogy az omikron-variáns ellen a jelenlegi szakmai tájékoztatás alapján annyit mer elmondani, hogy a harmadik oltás hatásos. Reméli, hogy már nem lesz sok oltás, mert, ha lesz negyedik oltás, akkor felmerül, hogy lesz tizedik is, ez pedig szerinte csökkenti a bizalmat. 

A negyedik oltás esetében nincs tudományos konszenzus arról, hogy mennyi ideig tolja ki a védettséget a harmadik. Részben emiatt sincs döntés az újabb ismétlő dózis engedélyezéséről.

Nem lesz más árszabályozás

A jelenlegi árszabályozások - rezsicsökkentés és üzemanyagárak befagyasztása - mellett nem tervez a kormány újabb lépéseket. Helyette a bérek és a nyugdíjak emelésével javítanának a lakosság fizetőképességén.

Vita lesz a helyreállítási alapról

A helyreállítási forrásai miatt zajló uniós vita kapcsán azt állította, hogy a közoktatási és a gyermekvédelmi törvények miatt tart a vita, amelyben a magyar kormány nem hátrál meg. A diskurzus elmérgesedett. (Brüsszel egyébként hivatalosan a transzparencia hiányosságai, korrupciós kifogások, valamint az igazságszolgáltatás függetlenségének problémáira hivatkozik első sorban.)

Később még mélyebben belement a miniszterelnök a vita részletezésébe.

"[Gulyás] Gergely és én úgy látjuk, hogy nincs az uniónak jogalapja, hogy megtagadja a helyreállítási alapból való kizárásnak. A mi pénzünkből is veszik fel a pénzt. Ez egy hitel"

- magyarázta Orbán Viktor, aki szerint ez teljes egészében hitel, amit közösen vesznek fel, csak egy részét támogatásként, egyet kölcsönként vezetik ki.

"Ez egy szabotázs, én ilyen felelőtlenséget még nem láttam. Ki fog hinni az Európai Bizottságnak?" - tette hozzá a magyar kormány aggályait, amely szerint ez ideológiai alapú kizárás, tehát a miniszterelnök úgy látja, hogy ezek a források mindenképpen járnak. "Milyen verseny ez, ahol egyes országok már júniusban, mások meg még decemberben sem jutnak hozzá a pénzükhöz" - ismertette álláspontját. Szerinte ilyen alapok nem jöhetnek létre egy ilyen jogalap nélküli vitában, mert ez a konfliktus most Európa jövőjét veszélyezteti.

Ezt a pénzt az RRF-ből meg fogják kapni. Most úgy látja, hogy az Európai Bizottság politikai játszmát folytat, mert az ellenzéket akarja kormányra, mert olyan vezetést akar, amelyik a "kezére játszik".

1,4 milliárd euró utalás érkezett rendben Magyarországra, tehát szerinte ez visszás. (Arról nem beszélt, hogy a jogállamisági mechanizmus rendszere egyelőre csak a helyreállítási alap forrásaira vonatkozik az EU-ban).

Úgy látja, hogy nem szabad, hogy az Európai Bizottság egy ilyen politikai szervezetté váljon. A José Manuel Barroso vezetéséhez kellene Orbán szerint visszatérni, ami a párbeszédre és a kooperációra épült.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter annyival egészítette ki, hogy az Európai Bizottságnál először adta be a helyreállítási terveit Magyarország, majd az országgyűlés elfogadta a gyermekvédelmi törvényt, ami után szerinte ez a folyamat megakadt. Úgy véli, hogy minden azon múlik, hogy az EB be akar-e avatkozni a magyar választásokba 2022-ben.

Később azt is elmondta a két politikus, hogy az Európai Bizottság javasolta, hogy a tagállamok a közbeszerzések átláthatóságára használják az ARACHNE rendszerét, amelyet jelenleg a kohéziós források nyomonkövetésénél alkalmaz 20 tagállam. Ezt akkor támogatja a magyar kormány, ha mindenki ezt használja majd és teljesen áttekinthető lesz.

Novák Katalint jelölik államfőnek

Novák Katalin családügyi tárca nélküli miniszter lehet a jelölt a köztársasági elnöki posztra, miután Áder János jövő tavasszal kitölti a törvényileg lehetséges második ciklusát is.

Később elmondta, hogy a párton belül több javaslatot is felterjesztettek, ebből választották ki Novákot. A politikus korábban egyébként a Fidesz alelnöke volt, de Orbán szerint nem ez alapján választottak, hanem hogy olyat akartak, aki Áder Jánoshoz felér. Arra számít, hogy a pártpolitikai munkája nem befolyásolja majd a jelöltet, mivel Göncz Árpádot és Ádert sem befolyásolta.

Majd arra is válaszolt a miniszterelnök, hogy Novák Katalin - tudomása szerint - január 1-én lemond a tárcanélküli miniszteri posztjáról.

Pedagógus béremelés

"Igaza van a pedagógusoknak, hogy a 10 százalékos béremelés nem fedi az elvégzett munkájuk értékét, vagy a megemelkedett fizetési színvonalhoz sem alkalmazkodik" - válaszolta arra a kérdésre, hogy a szakszervezetek szerint 50 százalékos fizetésemelésre lenne szükség.

A miniszterelnök azt mondta, hogy terveznek bérrendezést, de arról még nem nyilatkozott, hogy milyen összeggel számolnak. Úgy véli, hogy ebben a választási győzelem kérdése kulcsfontosságú.

Az európai politika 

Orbán Viktor kijelentette, hogy a közeli jövőben nem tervez új frakciót alkotni az Európai Parlamentben a többi jobboldali párttal együtt. Komolytalannak is gondolja az európai politikát egy visszakérdezése alapján.

Nem zárja ki, hogy Emmanuel Macron francia elnök lehet az EU vezető politikusa Angela Merkel távozása után. Orbán szerint mindenkivel partnerségre törekednek, de a legfontosabb, hogy a V4-ek erős szövetsége megmaradjon.

Egy kérdésre válaszolva megvédte a magyar határkerítést, mert az egész Európát védte meg: Németországba és más nyugati országokba is több százezerrel több bevándorló érkezett volna. Szerinte ezért is kellene fizetnie az Európai Bizottságnak a határvédelemért.

A Völner-ügyről nem értesült előre

"Akkor értesültem, amikor az ügyészség kitette a honlapjára a nyomozati anyagokat" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Völner Pál korrupciós ügyére vonatkozó kérdésre. Szerinte csak az ügyészség vizsgálata a lényeges, többet nem tud róla a hatóságnál, így azt sem, hogy "volt-e gazdája" a lekapcsolt államtitkárnak.

Később egy másik kérdésre elmondta, hogy egyetemista korából ismeri a Bibó István Szakkollégiumból. Akkor még a 80-as években, amikor bejelentették Brezsnyev halálát, akkor Orbán eleinte nem, de noszogatásra felállt, míg Völner Pál erre nem volt hajlandó és kivonult az összehívott megemlékezésről. (Völner életrjazáról ebben a cikkben írtunk.)

Annyit mondott el, hogy addig nem foglal állást Völner ügyében, amíg a bíróság nem dönt. Egyet várt el, hogy mondjon le a kormányzati posztjáról. A képviselői poszt esetében viszont nem kéri meg, hogy adja fel, mert az a személyes döntése.

A lélegeztetőgép beszerzése

Most, hogy két éve benne vagyunk a járvány elleni védekezésben, nehéz felidézni a kezdeteket. Amikor megérkezett a koronavírus, akkor pánikszerű helyzet volt, ebben kérdezte meg a szakembereket, hogy mi a legrosszabb forgatókönyv. Ezért 8-10 ezer darab lélegeztetőgépet kezdtek el megvásárolni, de azt az utasítást adta a minisztereinek, hogy 15-16 ezer darabot szerezzenek be, amilyen gyorsan csak lehet - magyarázta Orbán Viktor a tavalyi, 300 milliárdos beszerzést, amelyet sokat kritizáltak. Úgy véli, hogy ha az emberek egészségéről van szó, akkor inkább felül kell tervezni a beszerzéseket.

Visszakérdésre válaszolva arról beszélt, hogy az egészségügyi személyzetből kiképezték a személyzetet, hogy legyen ember, aki kezelni tud 16 ezer lélegeztetőgépet. Szerinte ez egy háborús helyzethez volt hasonló. 

Kép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda, Benko Vivien Cher

A tesztek beszerzése kapcsán azt mondta, hogy azt a Gazdasági Versenyhivatalnak kell vizsgálnia, hogy miért drágábbak a tesztek itthon, mint akár Nyugat-Európában. Előfordulhat, hogy kartellezés van, de a jelenséget a miniszterelnök sem érti.

A kínai vakcina beszerzése jó döntés volt

Sokat kritizálták a kormányt a Sinopharm-vakcinák hirtelen beszerzése, valamint gyors engedélyeztetése miatt. Később pedig kiderült, hogy kevésbé hatásos az időseknél. Arra a kérdésre, hogy mit gondol utólag a beszerzésről, azt mondta, hogy szerinte fontos lépés volt, hogy beszerezték a kínai készítményt, mert nem volt más, lehetett oltani.

A Sinopharm-vakcina esetében az utazási korlátozások kezelhetők - válaszolta egy másik kérdésre - mivel azt már jóváhagyta a WHO, tehát kimondta, hogy hatékony. Közben a másik keleti vakcina, a Szputnyik V. esetében nagyobb a probléma, mert ott még nem történt ez meg. Arra sincs egyelőre lehetőség, hogy az utazási korlátozások alól kikerüljenek azok, akik az orosz oltóanyag két dózisa után harmadiknak valamely nyugati készítményt kapták.

Orbán Viktor ismét elmondta, hogy szerinte a Sinopharm a legjobb.

Ukrajna kapcsán a magyar álláspont

Két igazodási pontunk van: az első a V4-ek, főleg a lengyelek álláspontja, a másik igazodási pont az európai miniszterelnökök álláspontja. Előbbi markáns, utóbbi sokkal visszafogottabb. Az Európai Unió semmilyen perspektívát nem adott az Ukránoknak

- jelentette ki a magyar Ukrajna-politikáról. Szerinte inkább alkalmazkodik a magyar kormány a többi tagállam álláspontjához és szövetségeseket keres.

Párhuzamosan van a kormánynak Ukrajnával és Oroszországgal álláspontja: támogatják az ukrán állam függetlenségét, de nem értenek egyet a Moszkvára kivetett szankciókkal.

Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Karmelita kolostorban 2021. december 21-én.
Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Karmelita kolostorban 2021. december 21-én.
Kép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda, Benko Vivien Cher

Hosszútávú gázbeszerzés

Ezer köbméterenként 225 dolláros beszerzési árakról jelentek meg sajtóértésülések az orosz-magyar gázszerződésről. Az összeget Orbán Viktor nem erősítette meg, azt mondta, hogy az gáztőzsdei szintekhez van igazítva, de biztosítja a szükségletet és a tartalékokat. 

Horvátországon keresztül 1 milliárd köbméter lng-beszerzését tervezik. A magyar-azeri kapcsolatok is azért jók, mert a kormány számol velük, mint másik gázforrás. A cél az, hogy a több beszerzési ág révén legyen energiafüggetlen Magyarország.

"Az oroszok szállítanak, de az lng-seknél nem ezt tapasztalom" - mondta Orbán, aki szerint a dél-ázsiai beszerzések megugrása esetén a cseppfolyósított gázszállítmányokra vonatkozó szerződéseket felrúgják a partnereket.

Magyarországra délről, Ukrajnát megkerülve érkezhetnek gázszállítmányok. De ezt magán cégek kötötték, így a kormánynak nincs tudomása arról, hogy innen ne mehetne Ukrajnába gáz.

Euronews-megvásárlása

A Fidesz nem sző világbirodalmi terveket

- jelentette ki Orbán Viktor arra a kérdésre, hogy egy a kormányzati üzleti körökkel kapcsolatba hozott befektető vásárolhatja meg az Euronews 88 százalékát. A miniszterelnök azt elmondta, hogy jól ismeri a vevő édesapját, de más kapcsolatuk nincs, üzleti cégek ügyéről van szó.

A portugál Alpac Capital vezetője, Pedro Vargas David jól ismert itthon, előbbinek van egy magyar társbefektetőkkel működtetett alapja, utóbbi pedig olyan ismert cégek igazgatósági tagja, mint a 4iG vagy a Metalcom. Az East West European Venture Capital Fund a magyar Exim, a Mol és az OTP tőkéjével is gazdálkodik. Vargas David apja Marió David volt portugál néppárti politikus, aki Orbán Viktor barátja és közeli szövetségese volt az Európai Parlamentben.

Pegasus-ügy

Ha tudni akarok valamit Áder Jánostól, akkor megkérdezem

- mondta el Orbán Viktor arra kérdésre, hogy a köztársasági elnök környezetét is megfigyelték. A miniszterelnök azt is kijelentette, hogy nem hisz az ilyen kütyükben.

Arról is beszélt, hogy a lehallgatásokra nincs ráhatása, azokat Pintér Sándor miniszter és a hozzátartozó szervezetik végzik, Pintér pedig megerősítette, hogy a megfigyelések minden esetben jogszerűek voltak. Többet nem tud a témáról.

Később egy másik kérdésre elmondta, hogy az országnak egy erős titkosszolgálatra van szüksége. Orbán szerint az új technológiai hidegháborúban nem pártosodnak, használnak kínai, orosz, amerikai, izraeli és mindenféle eszközt, amire szükség lehet. Úgy véli erre szükség van, hogy megvédjük magát Magyarország.

Majd egy újabb kérdésnél azt is mondta, hogy nem tud arról, hogy Völner Pál akár azért fogadott volna el kenőpénzeket, hogy valakin a Pegasus-szoftvert használják. Azt elismételte, hogy Pintér Sándor belügyminiszter szerint nem történt jogellenes megfigyelés. (A kérdés relevanciáját az adja, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter a botrány kirobbanásakor azt mondta, hogy a lehallgatási kérelmekről Völner Pál döntött. A szoftvert egyébként a Belügyminisztérium vásárolta meg.)

Kijelentette, hogy nem szól bele Pintér Sándor munkájába, nem fogja kérni, hogy oldja fel a titkosítás alól a dokumentumokat.

Mi lesz az új berlini vezetéssel és a Balkánnal?

Fontos kérdés lesz, hogy a francia stratégiai autonómiai nézetek és az új, szociáldemokrata-zöld-liberális német kormány föderelista felfogása hogyan reagál majd egymásra - magyarázta annak kapcsán, hogy mi lehet Angela Merkel távozásával az európai integráció jövője.

Az integráció kapcsán elmondta, hogy fontos, hogy a Nyugat-Balkánt felvegyék az EU-ba. Azt is kritizálja, hogy uniós szankciókat terveznek a boszniai szerb vezetők ellen, a térségben szerinte minden népet tisztelni kell. 

Később arról beszélt, hogy jó kapcsolatra törekednek Olaf Scholz kancellár vezetésével. Egyelőre azt tapasztalják, hogy megnőtt a társadalmi tervezők jelenléte a kormányban, de a német-magyar kapcsolatokra nem lehet nemet mondani, nem szabad hagyni, hogy pártpolitikai berendezkedések döntsék el a viszonyt. 

Nem tartom lehetetlennek, hogy pártpolitikai ellentétek dacára, de történelmileg összehordott szilárd alapokon erős kapcsolat legyen a két ország között

- jelentette ki Orbán, aki szerinte eddig kizárták, hogy a Fidesz szövetségre lépjen a szélsőjobboldali német párttal, az AfD-vel (Alternative für Deutschland).

Majd azt is elmondta, hogy Olaf Scholz-cal ugyanazon az alapon politizálnak, mint a németek által most szankciók célpontjává tett boszniai szerbekkel: a Boszniai Szerb Köztáraság vezetője, Milorad Dodik egy megválasztott vezető, akivel így is bánnak. Bosznia közel van Magyarországhoz, szinte szomszédos, ezért látja máshogy a budapesti vezetés a balkáni ország helyzetét, mint Németország.

"Van egy programunk, úgy hívják, hogy Responsible Neighbourhood: ennek célja, hogy a környező országokkal jó kapcsolatunkat tartsunk fenn" - válaszolta Orbán Viktor arra a kérdésre, hogy 100 millió euró támogatást folyósít Magyarország a Boszniai Szerb Köztársaságnak.

Szerinte nagyon fontos, hogy a Balkán országait Magyarország becsatornázza az EU-s kereskedésbe.

2022-es választások

Elmondta, hogy 15 év alatt miniszterelnökként volt már olyan helyzet, hogy választást veszített el, nyert meg. Azt is jelezte, hogy a hatalomátadással akkor sem volt gond, így lesz ez most is, ha mást választanak kormányfőnek. 

Kijelentette Orbán, hogy koalíciós kormányt is vezetett, így tudja, hogy mindig az a főnök, akinek a legtöbb képviselője van a parlamentben. Szerinte ez az ellenzéki összefogás esetében sem lenne másként.

Gépjárművek kibocsátási adója

Magyarország nem vétózza meg a javaslatot, vitakozna róla - derült ki Orbán Viktor egy válaszából. Azt kifogásolja a kormány, hogy a légiközlekedésre és a hajózásra nem vonatkozna semmilyen kibocsátási adó. Szerinte erről még tárgyalni kell, azt az álláspontot képviselik, hogy ne a közemberek fizessenek.

Szlovák földvásárlási vita

Azt közölte, hogy a magyar állam vásárol ingatlanokat, mert azokkal a magyar közösségnek szánják, valamint konzulátusokat akarnak. Azt, hogy földet vásárolnak állami pénzből egy magántőkealap révén, levették a napirendről, mert ezt kifogásolta a szlovák fél, de az állam helyett magyar emberek szerezhetnek termőterületeket az országban - mondta el a miniszterelnök.

A pozsonyi és budapesti kormányok vitájáról itt írtunk részletesen.

Mi lesz Joe Bidennel, milyen külföldi beavatkozásoktól tart a kormány a választásokon?

Ezt a szót felejtsük el, mi nem tartunk senkitől. 1100 éves ország vagyunk, megvédjük magunkat!

- magyarázta Orbán Viktor arról, hogy október 23-án már ő is említette, hogy amerikai beavatkozásra számítanak, majd a magyar külügy több szereplője is erről beszélt. Most a miniszterelnök egyértelműsítette, mire gondol: 

Jön Gyuri bácsi!

Utalt vissza a kormányzati kommunikáció régebbi elemére, hogy a 91 éves magyar származású milliárdos, Soros György lépéseire számítanak.

Külön kérdésre nem válaszolt arra, hogy milyen beavatkozási kísérletekre számítanak, majd szólnak, ha ilyen történik.

Egyéb kérdések:

  • A kormányzati hiánycél jövőre 5 százalék alatt lesz, Varga Mihály pénzügyminiszter szerint ez tartható, de ha kell módosítják majd. Változnak a helyzetek.
  • Hatvanpuszta kapcsán azt mondta, hogy arról a tulajdonost kell kérdezni, a miniszterelnöknek nincs köze hozzá.
  • A bér- és nyugdíjemelések állandók, amelyek javítanak a lakosság fizetőképességén. A hétfői egyeztetésen arról tájékoztatták a PM-ből, hogy éves szinten 5 százalék lehet az infláció az év végére az egész esztendőt tekintve. Orbán szerint így is magasabb, mint ideális lenne.
  • "Ez nem Amerika" - utalt arra, hogy a kormány nem készül a választási körzetek átrajzolására, mint az USA-ban, ahol ezt szokták az utolsó pillanatokban is. Van ugyan egy jelentés, amely szerint 20 százalékos lakosságszámbeli eltérések is vannak, de majd csak a '22-es választás után korrigálják.
  • A nyugdíjasok jövőre a várt inflációt meghaladó 5 százalékos emelést kapnak, valamint a teljes, egy havi 13. havi nyugdíjat folyósítják, hogy segítsék őket az inflációval szemben.
  • Magyarország valahol a 8. az EU-s többlethalálozási listán. Ezzel nem lehet elégedett senki, mert meghalt 38 ezer ember. Azt viszont Orbán szerint elmondhatja a kormány, hogy megtett mindent, amit lehet és jó lelkiismerettel tudja vállalni a felelősséget.
  • Nem írnák bele már az Alaptörvénybe a családtámogatási elemeket a választások előtt. Orbán szerint Gulyás Gergely álláspontja, hogy "már nem lenne elegáns".
  • A gyermekvédelmi népszavazás Kúria által elkaszált ötödik kérdését nem módosítják már, csak négy téma lesz a szavazólapon, hiába engedte azt át később az Alkotmánybíróság.
  • Terveznek népjóléti intézkedéseket még a választásokig, de egyelőre nem közölt róluk részleteket.
  • Nem látott még arra vonatkozó bizonyítékot, hogy Vlagyimir Putyin orosz, és Alexandr Lukasenka belarusz elnök állna a lengyel-fehérorosz határon kialakult helyzetért.