Legutoljára 2019-ben tartotta meg Orbán Viktor szokásos évértékelő és programadó beszédét a jobboldal erdélyi fesztiválján, Tusványoson. Hagyományosan a miniszterelnök ilyenkor jelöli ki az új gazdasági irányokat, amelyeket a kormány majd követ, ahogy ideológiai vízióit is itt szokta ismertetni. Most viszont a szokásoshoz képest sokkal kevésbé volt előretekintő a beszéde, sokkal nagyobb hangsúlyt helyezett arra, hogy a jelen geopolitikai konfliktust helyezze el ideológiai szempontok szerint.

Már az elején jelezte, hogy fele olyan hosszan beszél majd, mint szokott, mert a hőségben nem akarja kínozni a közönséget. Így viszonylag gyorsan egy viccel értékelte csak az áprilisi újabb kétharmados győzelmet: „jó okunk van Fidesz-fröccsöt inni, ami kétharmad-egyharmad.” Viszont ahogy rátért volna a világ helyzetének megfejtésére, román tüntetők füttyögéssel szakították félbe, akik egy „Erdély Románia része” feliratú molinót is feltartottak.

A miniszterelnök erre az Index tudósítása szerint úgy reagált, hogy

Csak olyan udvariasan, mint a budapesti rendőrök a hidakon a narkósokkal!

– utalva ezzel az elmúlt hetek kata-ellenes tüntetéseire, ahol még sokkolóval is oszlatták a rendőrök a tömeget, amikor hidat foglaltak.

A veszélyek korában élünk

„A veszélyek korába léptünk, a nyugati civilizáció tartóoszlopai repedeznek” – adta meg ezután az alapvetést a miniszterelnök, aki szerint újra blokkvilágba szerveződött az élet a hidegháború után. Szerinte az orosz-ukrán háború (és korábban a koronavírus-járvány) egyfajta világvége várással fertőzte meg a közhangulatot, miközben szerinte az adatokból az látszik, hogy az emberek egyre jobban élnek, a világ egyre jobb hely, a hírek „sötét tónusa” miatt mindenki pesszimistább.

Szerinte az emberek azért is érezhetik ezt a kettősséget, mert a nyugati civilizáció ereje, teljesítménye, tekintélye, cselekvőképessége fogyóban van. Száz éve – Orbán szerint – szellemi és demográfiai visszaszorulásról beszéltek, amit ma látunk az gazdasági és hatalmi visszaszorulás.

A miniszterelnök úgy véli, hogy a keleti civilizációk is modernizálódtak, átvették a nyugati technológiát és pénzügyi rendszert, de a nyugati értékeket nem. Szerinte a helyzeten csak ront, hogy az energiahordozók már a nyugati hatalmakon kívül vannak, a ritkaföldfémekkel is ez a helyzet.

Szerinte feszültség forrás lesz ebből: a Nyugatnak már csak a katonai dominanciája maradt meg, de a gazdasági és fejlettségi lassan odavész.

Fegyver lett az energia

„Egy új amerikai biztonságtechnikai doktrinát hirdettek meg, nem rejtették véka alá, hogy külpolitikai fegyverként fogják használni az energiát” – fogalmazott Orbán Viktor, és hozzátette: az USA bátrabb szankciós politikát alkalmaz, és arra ösztönzi szövetségeseit, hogy bátrabban importáljanak tőlük.

Szerinte ezt a pénzügyi rendszer uralma miatt teheti meg az Egyesült Államok, a kulcsot abban látja, hogy a brüsszeli székhelyű SWIFT-rendszert az amerikaiak uralják, és baráti nyomásgyakorlással bárkit meg tudnának győzni. 

A megújuló energiás átállást nem tartja könnyű feladatnak Orbán Viktor: szerinte a modern technológia drága, ráadásul „Brüsszel nyomása is nagy, ami szembe megy a nemzeti érdekekkel.”

A héten megjelent Európai Bizottságtól jött javaslatot is kritizálta, amely 15 százalékos fogyasztáscsökkentésre kéri a tagállamokat a földgáz esetében. Brüsszel ebben energiaszolidaritást is javasol: vagyis hogy a tagállamok segítsék egymást, ha egy ország nem jut földgázhoz. Ezt a miniszterelnök úgy értékelte, hogy „Brüsszel a földgáz megosztását kéri, a Pál utcai fiúkban ezt einstandnak hívták”.

„Kilaknak minket a Kárpát-medencéből”

Magyarország esetében négy kihívást fogalmazott meg Orbán Viktor, amelyekre választ kell találni. Az egyik a demográfiai válság, amely eddig is fontos eleme volt a kormányzásának. „Jóval több a temetés, mint a gyermekáldás” – vont szomorú mérleget a miniszterelnök, aki szerint még az önfenntartásra sem vagyunk képesek hiába javult valamennyit a helyzet.

„Előbb-utóbb ellakják tőlünk az országot, a Kárpát-medencét” – fogalmazott a kormányfő. 

Itt kapcsolódott rá a visszatérő panelnek mondható migráció témájára: Orbán úgy látja, 2050 körül be is következik „a végső demográfiai váltás, a kontinens nyugati részén a nagyvárosokban 50 százalék fölé emelkedik a nem európai származású emberek aránya.” Ahogy az elmúlt 7 évben sokszor, most is elmondta, hogy szerinte Brüsszel és Soros György rá akarja kényszeríteni a migrációt Magyarországra.

A harmadik kihívást a genderben látja, amelyet teljesen elutasított. Megismételve, hogy az apa férfi, az anya nő”.

A kormányfő kitért a visegrádi országgal fenntartott kapcsolatokra is, amelyről ugyan nem mondta ki, hogy megromlottak, de szerinte nézeteltérések vannak a szlovákokkal, a csehekkel és a lengyelekkel az ukrajnai háború kitörése óta. Kritizálta is a lengyeleket, mondván hogy Orbán szerint ez két szláv nép csatája, míg a lengyelek máshogy állnak a konfliktushoz.

A kormányfő arról is beszélt, szerint a háborút csak orosz-amerikai tárgyalások után megkötött békével lehet lezárni. Európa gyenge ahhoz, hogy labdába rúgjon a konfliktus rendezésében.

A háború elvette a rezsicsökkentést

Előadása végéhez közeledve Orbán Viktor azt mondta, hogy a rezsicsökkentés rendszere jól működött majdnem tíz évig, de most a háború kibillentette ezt, kilőttek az energiaárak. A kormányfő szerint sikerül megvédeni a rezsicsökkentést abban a formában, hogy az átlagfogyasztásig mindenkinél marad a korábbi ár.

Számokkal is beszélt a rezsicsökkentésről: állítása szerint míg 2021-ben 296 milliárd forint kellett a rendszerhez a költségvetésből, 2022-ben a mostani árakon számolva 2051 milliárdot kellene fizetni. Orbán Viktor emlékeztetett rá , hogy a beruházásokat átütemezték, újakat nem indítanak, de a már elkezdetteket befejezik.

Viszont van terv a földgáz elhagyására: a nap- és az atomenergiára fogad a miniszterelnök.

De aggasztónak tartja a recessziót is: „a dollár erősödik, automatikusan gyengül a forint, a dollár pedig folyamatosan erősödik az euróval szemben. A dilemmához meg kell találni a kulcsot, van egy globális recesszió, lehetséges-e lokális kivétel?” Mint elmondta, a cél, hogy Magyarország kivétel legyen, de szerinte eddig minden válságból erősebben jött ki az ország, mint ahogy abba belekerült.

A miniszterelnök végezetül arról beszélt, hogy a cél az, hogy Magyarország nettó befizetője legyen az Európai Uniónak. Úgy látja, hogy ebben fontos lenne a háború lezárása, és megtaláli az ország helyét az új világrendben, új megállapodást kell kötni az Európai Unióval, Oroszországgal, az Egyesült Államokkal és Kínával.

„Ez kell ahhoz, hogy 2024-re vissza tudjunk kapaszkodni a régi növekedési pályára. De ne felejtsük el, hogy a legfőbb horizont 2030 környéke a gondolkodásunkban. Elemzéseink szerint ekkorra fognak felhalmozódni és megsokszorozódni a világ problémái. Egy nagy válság lesz például az Egyesült Államokban, de ebben az idősávban jelentkeznek az eurózóna legjelentősebb problémái is” – mondta Orbán Viktor, aki szerint ha majd Magyarország befizető ország lesz, akkor megszabhatja majd, hogy milyen is legyen az unió.