A magyarországi járványpálya egész évben elég különleges képet mutatott, de a decemberi hivatalos adatok rengeteg kilengést hoztak, így egészen bizonytalan volt, milyen karácsonyra készülhetünk. December 1-én még "csak" 3951 új fertőzöttet találtak, miközben előző nap még 5595-öt, majd december 3-án újabb emelkedés és 6635-öt. Megint 8 nappal később is egy hasonló hullámvölgy jött, majd ismét közel 6200 volt a 24 órás esetszám, hogy aztán folyamatosan csökkenjen. A kormány azt ígérte, hogy a Covid-19 lassulásához köti a kijárási tilalmak esetleges karácsonyi beszüntetését, aztán egy kellően távol december 21-i időpontot jelöltek meg a döntésre, amikor végülis szentestére egyetlen napra feloldották a korlátozást. Pedig addigra megint emelkedőben volt a járványgörbe: 15-én még 1893, aztán 18-án újra közel 4500 napi új azonosítás történt. Közben a magyar halálozási adat Európa egyik legrosszabb mortalitását mutatta a második hullám alatt. A két ünnep között viszont jelentősen alacsonyabb - olykor 1000 alatti - újonnan feltárt esetmennyiségről számoltak be, de az utolsó napokra megint felfelé indult a mutató.

Mellette pedig a kormány határozott arról is, hogy szilveszterkor nem lesz kivétel: este 8 után legfeljebb munkavégzés miatt lehet valaki az utcán. Ekkor jött az a tilalom is, hogy nem lehet majd petárdázni közterületen, árulni sem szabad pirotechnikai eszközöket. Egy kiskapu mégis maradt a szabályozásban: ha valaki korábban, szakboltban vett tűzijátékot, azt megfelelően tárolta, akkor 31-én magán területről fellőheti azt. Ezt aztán pontosították annyiban, hogy csak kertben lehet lövöldözni. Az állatvédők félmegoldásnak, a tűzijátékozni vágyók pedig értelmetlen korlátozásnak tartják ezt, de remélhetőleg idén a házikedvenceknek egyszerűbb napjuk lesz.

A járvány egészségügyi kezelése mellett a gazdaságvédelemmel is próbált foglalkozni a kormány: Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke még november jelezte, hogy az iparűzési adó (ipa) elengedésével hatékonyan lehetne segíteni a vállalkozásoknak, amire az önkormányzatok egyből jelezték, hogy nem tartják valós segítségnek ezt, cserébe a járvány miatt megnövekedett kiadásaik és eddig elvett bevételeik mellett az ipa kiesésével lehetetlen helyzetbe kerülnek. December 2-án az előző kormányban még a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter, Kósa Lajos fideszes politikus azt is közölte, hogy a nagyobbik kormánypárt nem támogatja ezt a javaslatot. Viszont ekkor már megjelent arról a kormányhatározat, amely megtiltotta a város- és településvezetéseknek, hogy 2021-ben adót emeljenek, valamint hogy növeljék a tulajdonukban lévő cégek szolgáltatásának díjait.

Nem kis meglepetésre viszont Orbán Viktor december 19-én szombaton újabb gazdaságvédelmi intézkedéseket jelentett be: egy új lakásfelújítási hitel érkezik januártól, és a moratórium meghosszabbítása mellett eldőlt az is, hogy a kis- és középvállalkozások iparűzési adóját január 1-jétől a felére csökkentik. A 25 ezer lakos alatti települések erre támogatást kapnak, a nagyobb városok esetében ezt még vizsgálják. Az ellenzéki vezetésű kerületek, városok, megyeszékhelyek azonnal riadót kürtöltek, állítva, hogy ez ellenük irányul. December 24-én meg is jelent egy kormányhatározat, amely döntött az első körben kárpótolt önkormányzatokról, a nem kormánypárti városok emiatt újrapanaszkodtak, de azt az ígéretet kapták, hogy 2021-ben mindenkire sor került. A lakásfelújítási hitel kapcsán fontos kiemelni, hogy ez egy újabb ösztönző, nem a már novemberben bejelentett maximum 3 milliós támogatás.

Csúcsra járt a vétóvita, végül pukkant egy lufi

Mivel novemberben az Európai Tanács virtuális csúcstalálkozóján mindössze 15 perc jutott, hogy beszéljenek a magyar-lengyel vétófenyegetésről az új hétéves költségvetés és helyreállítási alap 1800 milliárd forintos elosztási módszeréről, decemberre maradt, hogy valahogy a két renitens tagállammal rendezzék a vitát a jogállamisági mechanizmusról. Varsó és Budapest szuverenitási kérdésnek állították be a helyzetet, itthon inkább a migráció elleni harc, Lengyelországban inkább a kommunista maradványnak bélyegzett igazságszolgáltatás reformja körüli erőszakos beavatkozásnak címkézve a demokratikus értékek EU-s védelmét. Ebben a feszült helyzetben a legrosszabb helyzetben jött a Fidesznek, hogy Szájer József, a párt EP-képviselője, legfontosabb brüsszeli-strasbourgi politikusa belekeveredett egy ereszes orgiás botrányba, ami után még kábítószerbirtoklás miatt is vizsgálják a belga hatóságok.

Közben Mark Rutter holland miniszterelnök úgy tüzelte az uniós közösséget, hogy ha kell, akkor megoldják a pénzosztást a magyar-lengyel tandem nélkül, míg Angela Merkel német kancellár sürgette, hogy szülessen kompromisszum. Aztán váratlanul egy héttel a decemberi egyeztetés előtt a lengyel kormány hirtelen hátraarcot fújt belpolitikai megosztottsága miatt: jelezték, hogy ha kapnak egy taxatív kiegészítést a jogállamisági feltételekről, akkor készek elfogadni a költségvetési programot. Úgy tűnt, hogy Orbán Viktor egyedül marad kormányával a harcban, aztán három nappal a lengyel kapituláció után - sikerült Varsóban elkerülni egy hatalmi válságot, pedig már bomlott a koalíció - jelezték Mateusz Morawieckiék, hogy valamennyire azért egy kicsit mégis vétóznának.

Végül december 10-én megkapták a lengyelek, amit a pálfordulásukkor kértek: a németek engedtek is, meg nem is, így jött az a megoldás, hogy marad a jogállamisági kritérium - aminek megsértése az uniós források felfüggesztéséhez vezethet -, de a csalásra, korrupcióra és az összeegyeztethetetlenségre összpontosít, csak a 2021-től kifizetett eszközökre vonatkozóan, valamint lesz egy kiegészítő dokumentum, ami tisztázza is, hogy mikor és miért, valamint hogyan indulhat eljárás. Az elfogadott szöveg deklarálja, hogy a jogállamisági feltételt a tagállamokra nézve fair, részrehajlásmentes és nem diszkriminatív módon kell alkalmazni. A költségvetésnek Magyarország és Lengyelország a legnagyobb haszonélvezői, a következő hét évben előbbi összesen 38,8 milliárd eurót, utóbbi pedig 125,5 milliárd eurót hívhatna le a közös kasszából.

Közben újra napirendre került a Fidesz kizárása az Európai Néppártból, mert Deutsch Tamás EP-képviselő gestapózta és ávózta Manfred Weber korábbi szavait. A felfüggesztett tagság mellett most annyi történt, hogy Deutsch Tamás maradhatott a szövetségben, de semmilyen kiváltságot nem használhat onnan.

Megérkezett az oltás

Az Egyesült Királyság a világon elsőként adott hatósági jóváhagyást egy koronavírus-vakcina, a Pfizer-BioNtech készítményének alkalmazására december 8-án. Ezzel elsőként megkezdődött az oltási programjuk is, amelyben első körben 800 ezer adag vakcinát adtak be a legvédtelenebbeknek. A lista élén az idősotthonok lakói és gondozóik állnak. Utánuk a 80 éven felüliek, valamint az egészségügyi ellátás és a gondozói szolgálatok első vonalában dolgozók, majd időrendi sorendben a 75, a 70, a 65, a 60, az 55, végül az 50 éven felüliek következnek.

Ekkor még a győzelem napjáról beszéltek a britek, aztán december 19-én bejelentették: azonosították a Covid-19 betegséget okozó SARS-CoV-2. vírus új mutációját, ami erősebb tüneteket nem okoz, de 70 százalékkal hatékonyabban fertőzi meg az embereket. Az első vizsgálatok alapján az oltás ettől a válfajtól is védelmet biztosít, de azért szigorítottak a vesztegzáron ott, ahol már megtalálták az új törzset.

Magyarországon kezdődött meg először a tömeges oltás első fázisa - az egészségügyi dolgozók vakcinázása - az Európai Unióban, amely csaknem 450 millió embernek ad otthont. Az oltás döntő lépés a világszerte több mint 1,7 millió ember halálát okozó, a gazdaságokat megbénító, a vállalkozásokat és a munkahelyeket tönkretevő világjárvány megszüntetése felé - írja a világ egyik legnagyobb hírügynöksége a hazai program kapcsán. Magyarországra szombaton délelőtt érkeztek meg az oltóanyagok a Pfizer és a BioNTech által kifejlesztett készítményből, amit már a Dél-pesti Centrumkórház egy főorvosának elsőként be is adtak december 26-án, ahogy a készítmény megérkezett.

Az Egyesült Államokban is elindult az oltási program, ami gyorsan konteo-alappá is vált: a Tennesseeben lévő Chattanooga város Catholic Health Initiatives (CHI) kórházában először Tiffany Dover nővért oltották be, aki az injekció beadása után elájult. Az oltásellenesek rögtön azt terjesztették, hogy veszélyes a vakcina, miközben Dover pár órával később a helyi tévének elmondta, eleve nem bírja a tűszúrást, emiatt veszítette el az eszméletét. Azóta terjed, hogy a nővér meghalt, amit azóta cáfoltak többszörösen is, például a Reuters is.

Csak távoztak már végre angolosan

Hosszú késlekedés után december 24-én kora délután megszületett Nagy-Britannia és az Európai Unió közötti elválási megállapodás, így az év végével nemcsak úgy kipottyannak a britek a közös piacról, hanem tulajdonképpen bent maradnak, ahogy eddig. Százszázalékos vámliberalizációt biztosít a kétoldalú áruforgalomban, de szabályozzák a szolgáltatások kereskedelmét, a briteknek be kell engedni a vizeikre az uniós halászokat, ahogy az EU-s országok munkásainak is szabad marad a munkavállalás.

Az év végére még egy földrengés-hullám is jutott: december 28. hétfő óta folyamatosan reng a föld Horvátországban, a két erősebb földmozgás Petrinja és Sziszek városán kívül 86 kisebb településen is súlyos károkat okozott. Az év végéig közel 10 halálos áldozatról érkezett jelentés. Kedden olyan erős volt a földmozgás, hogy még Budapesten és az ország több pontján is erősen érezni lehetett.