Ahogy az várható volt a csütörtöki Orbán-Merkel találkozó egyik központi témája a migráció volt. Annak ellenére, hogy Orbán Viktor miniszterelnök szerint vannak nézetkülönbségek a német állásponthoz képest, amit úgy fogalmazott meg a magyar kormányfő, hogy "máshonnan nézzük a világot és ezért máshonnan is látjuk a dolgokat", azt is hangsúlyozta a miniszterelnök, hogy "ez a nézetkülönbség azonban nem akadályoz meg minket abban, hogy ezen a területen is együttműködjünk".

A nézetkülönbség abból fakad, hogy nincs egyetértés, abban hogyan lehet humánusan segíteni a bajba kerülteken - derült ki a német kancellár és a magyar kormányfő közös sajtótájékoztatóján.

Nem szabad megfeledkezni a humanitásról

A Magyarország és Németország közötti kereskedelem volumene 15 milliárd euró. Magyarország vonzó befektetési terep, ezért további fejlesztésekre lehet számítani - mondta Merkel. A kancellár emlékeztetett arra is, hogy 2019-ben lesz 30 éve annak, hogy megnyíltak a határok és a németek sosem fogják elfelejteni azt, hogy Magyarországnak ebben mekkora szerepe volt.

Ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy míg gazdasági együttműködés tekintetében a határok lebontásában gondolkodnak, illetve abban, hogy minél egyszerűbb legyen az együttműködés, addig "sajnos a jogállamiságot és a Velencei Bizottság javaslatait Orbán Viktor nem úgy látja, mint mi".

Fontos és helyes, hogy Magyarország védi európai uniós külső határát, de nem szabad megfeledkezni az "Európa lelkét jelentő humanitásról" - mondta Angela Merkel német kancellár Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatott megbeszélése utáni közös sajtótájékoztatón. A kancellár kiemelte, hogy a magyar kormányfővel intenzív tárgyalást folytattak, amelyen világossá vált, hogy a migráció területén egy sor kérdésben egyeznek az álláspontok, de vannak véleménykülönbségek is.

Németország és Magyarország egyetért abban, hogy fontos az EU külső határának védelme, és abban is, hogy a menekülteknek lehetőleg a hazájuk közelében kell segítséget nyújtani, illetve küzdeni kell a menekülésre kényszerítő okok felszámolásáért. Azonban Németország szerint a külső határok védelme nem jelenthet bezárkózást, és az Európa alapját jelentő humanitásra tekintettel nem szabad megfeledkezni arról, hogy "emberek érkeznek hozzánk" - mondta Merkel, aki később kérdésre válaszolva azt is kifejtette: az embercsempészekkel szemben természetesen fel kell lépni, mert ők veszélyeztetik a menekülteket. A humanitást figyelembe véve olyan menekültpolitikát kell kidolgozni, amely javára válhat Európának, akár úgyis, hogy további együttműködéseket kötnek afrikai országokkal.

Munkaalapú gazdaságot építünk

A magyar kormányfő - aki szerint "intenzív, de barátságos" megbeszélésen vannak túl -, felszólalása elején kiemelte, hogy "mi egy munkaalapú gazdaságot építünk, amelynek célja a magyar gazdaság fejlesztése", és amelyben kulcsszerepe van a német cégeknek is. Mint mondta, innováció és technológia területén kell jobban együttműködni. Megállapodtak arról, hogy kis munkacsoportokat hoznak létre, amelyek innovációval kapcsolatos munkaterveket készítenek majd.

A magyar kormányfő fontosnak tartotta felhívni a figyelmet arra is, hogy Magyarországon rendkívül erős szerepe van a német nyelvnek, a német nyelvű oktatásnak. Német nyelvterületen kívül Magyarország az egyetlen olyan ország, ahol az óvodától az egyetemig német nyelven tanulhatnak gyerekek és német nyelvterületen kívül Magyarország az egyetlen olyan ország, ahol van német nyelvű egyetem, amely súlyának megnövelését is kérte a kancellártól.

NATO-hadosztályparancsnokságot szerenténk

Orbán továbbá elmondta, hogy Magyarország fejleszti a hadseregét, illetve a magyar kormány európai védelmi ipart szeretne és ebben is szeretne együttműködni Németországgal. A Közel-Keleten és Afrikában a továbbiakban is közösen fogják segíteni a szegényebb országokat.

Kérdésre válaszolva a kancellár elmondta, örül annak, hogy Magyarország modernizálja a hadseregét és számít a közös munkára, de azt is hozzátette: szerinte Európában nem közös hadseregről lenne szó, hanem közösen kidolgozott stratégiáról. Ez nem a NATO ellen működne, hanem annak a munkáját kiegészítve.

Orbán ezzel kapcsolatban két konkrétumról beszélt: egyfelől mivel még nincs Közép-Európában NATO-hadosztályparancsnokság, ezért ezt Magyarországon akarják létrehozni Németország mentorálásával, másfelől megemlítette, hogy Magyarországnak is fejlesztenie kell a haderejét, 2020-ig folyamatos lesz a német védelmi ipar és Magyarország közötti együttműködés.

Magyarország véleménye nem változott

Orbán Viktor szerint Magyarország álláspontja a migráció kérdésében már évek óta változatlan. Magyarország azért épített kerítést, hogy visszanyerje az ellenőrzést a saját területe felett. A miniszterelnök meglátása szerint "végvári kapitányként" védi meg Magyarország a németeket is attól, hogy migránsok Németországba és Ausztriába menjenek tovább Magyarországon keresztül azzal, hogy nem enged be senkit.

Magyarország célja ezzel az is, hogy a Schengennel védett belső piac működni tudjon. Orbán szerint "pull faktor" nélkül kell segíteni humánusan, azaz a segítségnyújtásnak nem szabad azt eredményeznie, hogy migránsok meginduljanak Európa felé. A magyar álláspont szerint ezt úgy lehet elérni, hogy lezárjuk a határt, nem engedünk be senkit és így nem importáljuk a bajt sem. Ebben van nézeteltérés - erősítette meg Angela Merkel szavait Orbán.

Magyarországra kevés menekült érkezik

Újságírói kérdésre válaszolva a német kancellár felidézte, hogy 2015 egy különleges év volt, fokozott volt a hangulat. Törökország egyezményt kötött az EU-val a menekültek ellátására, amiért cserébe Németország hajlandó menekülteket befogadni, és nem hagyja magára Törökországot. A menekülteknek pedig bizonyos időre munkalehetőséget vagy tanulmányi ösztöndíjat kínálnak fel, hogy hozzá tudjanak járulni Németország és az Európai Unió gazdaságához - magyarázta Merkel, aki azt is hangsúlyozta, hogy ha nincs legális lehetőség Európába jönni, akkor nehéz lesz együttműködni Afrikával.

A kancellár továbbá megjegyezte: Magyarországról nagyon kevés menekült érkezik, ezért Magyarország nem érzi felelősnek magát abban, hogy lefolytassa a menekülteljárást. A problémánk az, hogy Magyarország a dublini egyezményt illetően nem érzi magát illetékesnek, még akkor sem, ha ott regisztrálták a menekülteket - magyarázta Merkel.

A magyar kormányfő szerint jogi természetű vita van kibontakozóban arról, hogy nem Magyarország az első belépési pont az Európai Unió területére, hanem leginkább Görögország. Nem Magyarország dolga lenne ezeket az embereket regisztrálni, hanem Görögországnak, amely ezt elmulasztja, ezért szerinte Németországnak Görögországba kell visszaküldeni az embereket - mondta a magyar miniszterelnök, aki azt is hozzátette, hogy "készen állunk megvitatni ezt a hosszú vitát".

A miniszterelnök újságírói kérdésre válaszolva azt is megjegyezte, hogy Magyarország azzal, hogy 24 órában nyolcezer fegyveres emberrel védi a déli határt megakadályozza, hogy napi 4-5 ezer migráns érkezzen Németországba. "Ez komoly szolidaritás" - fogalmazott Orbán.

Megvolt a felütés

Orbán Viktor a Horst Seehoferrel, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnökével, német szövetségi belügyminiszterrel folytatott megbeszélését követően hangsúlyozta, hogy a magyar álláspont kezdetektől fogva egyenes és őszinte, akkor is, ha kényelmetlen. "2015 óta ugyanazt képviseljük: a balkáni útvonal Görögországon keresztül vezet, így egyetlen menedékkérő sem Magyarországon lépett először az unió területére." A magyar miniszterelnök világossá tette: "nem tudunk és nem is akarunk visszafogadni senkit, de bármikor készen állunk segíteni abban, hogy az illegális bevándorlókat visszaszállítsák Görögországba". Seehoferrel Orbán azelőtt találkozott, hogy Merkellel leült volna tárgyalni.

A magyar kormányfő kedden este Sebastian Kurz osztrák kancellárral is beszélt telefonon, akinek a Seehoferrel közöltekhez hasonlókat mondott az MTI szerint. A Miniszterelnöki Kabinetiroda közlése szerint a magyar miniszterelnök az osztrák kancellárral abban egyezett meg, hogy Magyarország semmilyen kétoldalú megállapodást nem köt Németországgal addig, amíg Ausztria és Németország között nem születik megállapodás.

Képünk forrása: MTI Fotó/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs