Egy magyarországi szállásfoglalási internetes portál javuló értékesítési tapasztalatai alapján úgy tűnik, hogy a magyaroknak több szabadon elkölthető jövedelmük van, mint akár csak fél évvel ezelőtt - kezdi budapesti tudósítását a Financial Times (FT). Ezzel a pénzügyi válságot követő többéves mélyrepülés ért véget. Az elmúlt hat-hét évben a magyarok úgy érezték, hogy semmire sincs pénzük, most viszont az alacsonyabb rezsinek és benzinárnak, illetve a devizahitelek átalakítása után előre láthatóbb hiteltörlesztésnek köszönhetően marad némi elkölthető jövedelmük - véli a site üzemeltetője.

A kormány természetesen abban látja a helyzet javulásának titkát, hogy sikeresnek bizonyult a 2010 óta regnáló kurzus sokat bírált unortodox gazdaságpolitikája. A magyar miniszterelnököt és embereit sokan bírálták ezért a gazdaságpolitikáért, amelyet az FT Obanomicsként emleget. Arról beszéltek, hogy gazdasági katasztrófa lesz az orbáni történet vége. Ehelyett most úgy tűnik, okuk van a megszeppenésre, hiszen a magyar GDP szokatlanul erősen bővül, ráadásul ez immáron több negyedéve tart. Orbán tehát jól megkavarta a dolgokat.

Siker, siker, siker

A pénzügyi lap ezt követően emlékezteti olvasóit az Obanomics ismert lépéseire az egykulcsos szja bevezetésétől kezdve a különadókon át a rezsicsökkentésig sorolva az intézkedéseket. A kötelező magán-nyugdíjpénztári vagyon elkonfiskálásával kapcsolatban megjegyzi, hogy az hozzájárult a költségvetési hiány csökkentéséhez, de egyes becslések szerint hosszú távon a GDP 15 százalékát elérő összeggel dobja meg az állam várható nyugdíjkiadásait. A bankokat - a kivételesen magas bankadón túl - hárommilliárd euróval terhelte meg devizahiteleseik kompenzálása.

Az Orbanomics rengeteg külföldi bírálatot kapott azért, hogy intézkedései diszkriminatívak a nemzetközi cégekkel szemben, ám támogatói most azzal érvelhetnek, hogy a GDP éves összehasonlításban 3,5 százalékkal nőtt 2015 első negyedévében. Ez részben a lakossági fogyasztás feltámadásának, részben a feldolgozóipari kibocsátás megugrásának, részben az uniós pénzből finanszírozott beruházásoknak köszönhető. Az államadósság a GDP 77 százalékára csökkent, a költségvetési hiány évek óta kisebb a bruttó hazai termék három százalékánál.

A számok folyamatos, erőteljes fellendülésről tanúskodnak, aminek mérsékelnie kell a magyar gazdaságpolitikával kapcsolatos bírálatokat - derül ki a kormány hivatalos álláspontjából. Maga Orbán miniszterelnök úgy látja, hogy a korábbi külföldi kritikusok most már tanulmányozzák a magyar siker receptjét.

Hüm, hüm, hüm

A helyzet az, hogy a 2014-es 3,6 százalékos gazdasági növekedés nem fenntartható, nagyobb rész annak volt köszönhető, hogy az ország elindult kifelé a recesszióból - latolgatta korábban a számokat Jorg Decressin, az IMF európai részlegének igazgatóhelyettese. A továbbiakban azonban a banki hitelezésnek kellene fűteni a folyamatot, miközben a kiszámíthatatlan intézkedések miatt elveszett a bizalom Magyarország iránt.

Surányi György volt MNB-elnök szerint a bővülést külső tényezők - az EU-s pénzek elköltése, az olajárcsökkenésnek köszönhető reálbér-emelkedés - fűtik. Az elmúlt időszak kedvező folyamatai nem az Orbán-kormány intézkedéseinek hatására, hanem azok ellenére alakultak ki - foglalta össze véleményét az FT-nek Surányi.

Az úgynevezett válság- vagy különadók beépültek a rendszerbe, kivonják a tőkét a gazdaságból, amivel elemésztik a növekedés középtávú forrásait - tette hozzá. Ezt az érvelést kormányzati tisztviselők is elfogadják. Ha a 2010 után bevezetett bankadót nem enyhítik, akkor a hitelezés gyenge marad és a befektetések alacsony szinten stabilizálódhatnak, miután elfogynak az EU-s pénzek.