A Fidesz elnöke a reformalap-ötletet már szerdán este egy magánalapítvány rendezvényén, az üzleti élet szereplői előtt felvetette a politikus. Orbán szerint ugyanis a reformok pénzbe kerülnek, és csak két-három év múlva hoznak megtakarítást. Javaslata szerint a szakértői kormány mellett négy - államigazgatási, oktatási, egészségügyi és nyugdíj- - kerekasztal létrehozására is szükség volna, amelyekben a pártok és a társadalmi szervezetek képviselői vennének részt.

Alapvető problémákat lát Parragh László, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke a hazai gazdaság egészét érintő reformokban.
Parragh szerdán este részt vett a Széll Kálmán Alapítvány által szervezett üzletember-találkozón, ahol Orbán Viktor, a Fidesz elnöke beszélt a párt reformterveiről. A találkozó résztvevőit arra kérték, hogy ne nyilatkozzanak, de lapunk kérdésére az elnök elmondta: nagy titkokról nem volt szó. Szerinte egyébként nem látszik körvonalazódni a Gyurcsány-kabinet reformterve: lesz-e egyáltalán, hány területet érint és megfelelően elő vannak-e készítve az intézkedések. Úgy látja, a teljes gazdaságot és társadalmat érintő reformokhoz a mostaninál több munkára lenne szükség. Az előkészítés után a koncepciót vitára kell bocsátani, ezután következhet a kodifikáció és a végrehajtás. Parragh szerint ez a folyamat hiányzik a kormányzati megszorító intézkedések mögül, és emiatt nem fogadja el őket a társadalom. Az üzletember-találkozón felvetett reformalap ötletét szerinte érdemes kidolgozni, abba – hangsúlyozottan a saját véleménye szerint – bekerülhetne a megszorításokból származó adóbevétel-többlet vagy az elosztó rendszerek bevétele, így vélhetően nagyobb lenne a reformok társadalmi támogatottsága is.

A szakszervezetek csak a sajtóból értesültek a Fidesz alternatív elképzeléseiről, és érdemben akkor foglalkoznak vele, ha a program minden eleme nyilvánosságra kerül - mondták lapunknak szakszervezeti vezetők. Ha felkérés érkezik, akkor nem zárkóznak el a véleményezéstől, bár rossz tapasztalataik vannak. Az ellenzéki párt elkésett saját javaslatával, ezzel néhány hónappal ezelőtt kellett volna előállnia, a jelenlegi kiélezett politikai helyzetben nincs realitása - véli Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke.
Borsik szerint amennyiben a Fidesz saját programban gondolkodik, azt teljesen koherensen, a gazdaság minden területét érintően kellene kidolgoznia. A szakszervezetek nem támogatnának olyan programot, amely további elvonást tartalmazna vagy jelentősen megkurtítaná a szociális kiadásokat, esetleg jelentős létszámleépítéssel járna.

Más szakemberek viszont – akik mind politikailag, mind gazdaságilag meglehetősen kényesnek tartják a szerdai találkozót – úgy vélik, hogy egy a költségvetés mellett működő reformalap a korrupció melegágya lehet. A NAPI Gazdaság által megkérdezett vállalkozói szervezetek, illetve vállalatok közül sokan válaszoltak úgy, hogy nem is kaptak meghívást az eseményre, mások csak annyit mondtak, hogy nem vettek rajta részt (ez néhány nagy tőzsdei cégre vonatkozik, például az Egisre és a Matávra).

Dávid Ferenc, a Vállalkozók Országos Szövetségének főtitkára például lapunknak elmondta: ő nem kapott meghívót az eseményre; ez nem zárja ki, hogy Demján Sándort, a VOSZ elnökét meghívták, de tudomása szerint ő sem volt jelen. Hallomásból értesült a reformalap tervéről, de mivel a sajtónyilatkozatokon kívül mást nem tud róla, csak annyit nyilatkozott az ügyben, hogy a VOSZ egyáltalán nem örült a kormány megszorító intézkedéseinek, de kénytelen elfogadni, mert a pénzügyi és gazdasági stabilitás az ország érdekét szolgálja. Mint mondta, létezik egy konvergenciaprogram, amelyet végre kell hajtani, az ország büdzséjét egyensúlyba kell hozni, a nagy elosztórendszerek működését át kell alakítani és munkahelyeket kell teremteni.

Furcsa dolog, ahogy a politikusok a gazdaságról vélekednek, illetve azt kezelik – mondta lapunknak Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségének főtitkára az esetleg a gazdaság vezető tisztségviselőinek közreműködésével létrehozandó reformalapról. Nem kérdés, hogy valamit ígérni kell azoknak, akik beszállnának ebbe a programba. Ez azonban azt jelentheti, hogy ezek a vállalatok prioritást kapnak, ami viszont sérti a versenysemlegesség elvét. Arról nem is beszélve, hogy például a száz legnagyobb magyarországi vállalat többsége külföldi tulajdonban van, így az anyavállalat vezetőit aligha lehetne meggyőzni, hogy „csak úgy” támogassák Magyarország kilábalási terveit. Józan ésszel gondolkodva szinte bizonyosan feltennék a kérdést: mit nyerünk mi ezzel, és mit kapunk cserébe? Antalffy megjegyezte: „személy szerint azért van rossz érzésem, mert több millió ember dolgozik naponta, akik közben egy politikai játszma, kötélhúzás következményeinek vannak kitéve”.

Illúzió azt gondolni, hogy a magyarországi vállalkozások egy alapon keresztül hajlandók lennének megfinanszírozni a szükséges reformokat – mondta lapunknak Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtitkára. A társaságok az adó- és járulékemeléseken keresztül kiveszik részüket a költségvetési egyensúly helyreállításából, és ezt lényegében zokszó nélkül teszik. Egyetlen dolgot kérnek cserébe, hogy a megszorításokat a szükséges reformok végrehajtása kövesse – tette hozzá. A főtitkár szerint a jelenlegi belpolitikai bizonytalanság nincs különösebb hatással a magyarországi vállalkozásokra, egyelőre legfeljebb a pénz- és tőkepiacokon lehet érezni némi idegességet.

A forintárfolyam és a BUX kilengései korántsem olyan drámaiak, mint amilyennek a túlzó reakciók ábrázolják, ráadásul az eséseket általában egy-két napon belül korrekciók követik. A cégek számára az igazi veszélyt az jelentené – mondta a főtitkár –, ha a kormány a belpolitikai bizonytalanságra a konvergenciaprogram fellazításával válaszolna, ez ugyanis a gazdaság lendületvesztésének elhúzódásához vezetne.