Az európai uniós tagság évente több mint ezermilliárd forintot jelent Magyarországnak, a közösségbe való belépés mellett pedig több érv szólt, mint ellene - jelentette ki Orbán Viktor hétfőn a parlamentben, válaszolva a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás és Novák Előd azonnali kérdésére, amelyben arról érdeklődtek, van-e élet az Európai Unión kívül.

Gaudi-Nagy Tamás azt mondta, 2004-ben "egy tisztességtelen, csalárd népszavazással hazánkat bekényszerítették az EU-ba". Álláspontja szerint mára világossá vált, hogy "nem vagyunk nem nettó haszonélvezői" az EU-nak. A Jobbik úgy véli, van élet az unión kívül, és népszavazást kellene tartani a közösségből való kilépésről.

Magyarországnak nagy értéke, hogy tagja az Európai Uniónak - jelentette ki az MTI által idézett válaszában a kormányfő, aki szerint az uniós tagságról szóló szavazás tisztességes volt, és több érv szólt a belépés mellett, mint ellene. "Ezért örülök annak, hogy a több érv egyben fontosabb érvnek is tűnt a magyar választóknak, és a belépés mellett döntöttek" - mondta, jelezve, hogy az európai uniós tagság évente több mint ezermilliárd forintot jelent Magyarországnak.

Magyarország haszonélvezője a belső piacon folytatott kereskedelemnek - fejtette ki a kormányfő. Az ország exportjának több mint 76 százaléka irányul az unióba, az import pedig 69,5 százalékban érkezik az EU-ból. A miniszterelnök szerint ha nem lennénk tagja az Európai Uniónak, nem Magyarországon adna munkát és megélhetést több tíz- sőt százezer családnak az Audi, a Mercedes, az Opel, a Bosch vagy éppen a Knorr-Bremse. A határainkon kívül élő magyarokhoz fűződő nemzeti érdekek is jobban érvényesíthetőek az unión belül, mint kívül - érvelt tovább. Orbán Viktor kitért arra, hogy a sikeres nyugati integráció mellett Magyarországnak érdeke a keleti nyitás politikájának sikere is.

Viszonválaszában Novák Előd felidézte, hogy egy héttel ezelőtt frakciótársával, Murányi Leventével levették az uniós zászlót az Országgyűlés irodaházáról. Ezzel kapcsolatban azt kérte, hogy a jövőben a parlament épületén ne legyen kifüggesztve az EU lobogója, helyette helyezzék ki oda a címeres magyar zászlót. Ezt követően Novák Előd átadta az uniós zászlót a házelnöki jogokat jelenleg gyakorló Lezsák Sándor alelnöknek.

"Gratulálok a sikeres épületfenntartói tevékenységhez!" - válaszolt a Jobbik képviselőjének Orbán Viktor, emlékeztetve, az első Orbán-kormány döntött a magyar zászló kötelező kihelyezéséről a középületekre. Szavait azzal zárta, hogy személyes véleménye és a választók többségének álláspontja is úgy szól, hogy a magyarok nem kívánnak kilépni az Európai Unióból.

Nemzeti ügyetlenkedés?

2012-ben 1800 felszámolás és 3000 végelszámolás történt eddig, ami 50 százalékkal több, mint 2011 első négy hónapjában, miközben mindössze 1820 új cég alakult - hívta föl a figyelmet az LMP-s Vágó Gábor. Az ellenzéki politikus szerint a magyar kormányzat vállalkozásromboló gazdaságpolitikát folytat, a növekedést ígérő gazdaságpolitikája a "saját inkompetenciája miatt megbukott", így elmondható, hogy ez a kormány nem a nemzeti ügyek, hanem a "nemzeti ügyetlenkedés" kormánya. Vágó Gábor azt kérdezte: mikor teremt végre kiszámítható gazdasági környezetet a kormány és miért nem támogatja az LMP adómoratóriumi javaslatát, amely megtiltaná az adók évközi kivetését.

Orbán Viktor miniszterelnök válaszában leszögezte: a kormány sajnos nem mondhat le az évközi adómódosítások - "egyébként legkevésbé sem kívánatos" - gyakorlatától, mivel egyetlen európai ország sincs abban a helyzetben, hogy erről lemondjon a jelenlegi gazdasági helyzetben. Hozzátette: a megszűnő vállalkozások egy része azért szűnik meg, mert adócsalást folytatott, így ezekért "nem kár".

Vágó Gábor viszontválaszában elmondta: bár a kormány valóban megszüntetett tucatnyi kisadót, de helyette kéttucatnyit vezetett be. Szerinte a vállalkozások között nagyon rossz a hangulat a folyamatosan változó gazdasági környezet miatt és továbbra is csak bejelentések és tervek vannak érdemi adminisztrációcsökkentés helyett.

Orbán Viktor viszontválaszában egyetértett azzal, hogy túl sok még a bürokrácia, ezért újabb és újabb csomagok kellenek, valamint azzal is, hogy a kormány nem vezette végig az összes eddigi bejelentett intézkedést sem, ezért "a végrehajtás területén is van még tennivaló". Hozzátette: igyekszik megszüntetni ezt a gyakorlatot a következő időszakban.

Orbán: nincsenek oligarchák

A nemzeti együttműködés rendszerében nincsenek oligarchák - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlamentben, ugyanakkor hangsúlyozva: nagytőkésekre, sikeres milliárdosokra és magyar nagyvállalatokra szüksége van az országnak. A kormányfő az LMP-s Karácsony Gergely azonnali kérdésére válaszolt. Az ellenzéki politikus azt tudakolta, hogy a kormány miért Fidesz-közeli oligarchák - Simicska Lajos és Nyerges Zsolt, valamint az érdekeltségükbe tartozó vállalkozások, így például a Közgép Zrt. - érdekeit képviseli, miért nem a magyar emberekét, a kis és közepes vállalkozásokét, a gazdálkodókét.

Orbán Viktor úgy felelt: a nemzeti együttműködés rendszerében nagytőkések vannak, oligarchák azonban nincsenek és nem is lesznek. "A mi fölfogásunk szerint oligarcha az a milliárdos, aki közvetlen politikai hatalmat is akar szerezni a gazdasági súlya mellé, az ország fontos ügyeinek eldöntését is saját hatáskörébe akarja vonni, elfoglal például egy pártot (...) vagy miniszterelnökké választják, így egy adott parlamenti többség támogatásával egy kézbe kerül a milliárd és a politikai hatalom" - mondta, megjegyezve, "lehet, hogy más pártoknál ez elfogadott", de a Fideszt ellenzi és visszautasítja. "A Fidesz a középosztály kezében fogja tartani a hatalmat" és a középosztály nevében gyakorolja azt - húzta alá. Hozzátette, kormánya azt szeretné, ha minél több nagytőkés, sikeres középosztálybeli, és minél kevesebb szegény ember lenne Magyarországon, ehhez pedig sikeres vállalkozásokra van szükség.

Karácsony Gergelynek azt mondta: ha bármely, az államhoz köthető gazdasági ügyben jogsértésről van tudomása, tegyen feljelentést, hiszen ez kötelessége is. Az LMP-s képviselő ezzel kapcsolatban közölte: így fog tenni, így tettek az előző ciklusban, és a közelmúltban is így jártak el, feljelentették például a földalapkezelő vezetőjét.

"Szokva vagyunk hozzá"

Az ellenzéki politikus a miniszterelnök szavaira úgy reagált: Simicska Lajos valóban nem a Fidesz elnöke, ám Orbán Viktor nevezte ki annak idején a párt gazdasági igazgatójának, majd az APEH élére. "Ha azt gondolja, hogy bárki Magyarországon beveszi azt a szöveget, hogy Simicska Lajos nem a Fidesz embere, akkor ön nagyon naiv, miniszterelnök úr. Önt a választói úgy fogják lapátra tenni, mint a szocialistákat korábban, ezek miatt az ügyek miatt" - címezte a kormányfőnek. Orbán Viktor viszonválaszában azt mondta, egyszer már lapátra tették a választók, és fogják is még, függetlenül attól, hogy Karácsony Gergely szavainak "sok köze nincs a valósághoz". "Ez ilyen szakma, szokva vagyunk hozzá" - jelezte.

A képviselő felvetésére úgy válaszolt, állami beosztásba is szokott kinevezni olyanokat, akiknek korábban jelentős gazdasági szerepük volt. "Ez helyes, föltéve, hogy jól végzik a munkájukat. Ezt várjuk el tőlük: végezzék jól munkájukat és tartsák be a törvényeket. Egyébként Magyarországnak nagy, magyar vállatokra szüksége van a pénzügyi szektorban, a biztosítási iparban, az építőiparban, az energiaiparban, a járműgyártásban, a gyógyszeriparban, az élelmiszeriparban, információs technológiákban, a szállodaiparban és minden jelentős területen. Igen, nagytőkésekre, sikeres, sok milliárddal rendelkező vállalkozókra van szükségünk" - mondta, megjegyezve, különben mindent "a külföldiek visznek el". "Ha tudja ön ezt, ha nem, amikor a magyar tőke ellen beszél, labancpolitikát folytat, amit én elutasítok" - mondta Orbán Viktor az MTI tudósítása szerint.

QP | Quality Placement