A konszenzus által várt 2,6 százalék helyett 2,2 százalékra esett vissza az év/év infláció márciusban a KSH friss adatai szerint. Mind a háztartási energiáért, mind a ruházkodási és a tartós fogyasztási cikkekért kevesebbet kellett fizetni, mint egy éve. Legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak. A Napi Gazdaságnak nyilatkozó elemzők előzetesen jóval kisebb ütemű áresésre számtottak.

Februárhoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,3 százalékkal emelkedtek. Az élelmiszerek ára kismértékben nőtt (0,1 százalék) egy hónap alatt.

Kapcsolódó

A legnagyobb mértékben a ruházkodási cikkek árai emelkedtek, 0,8 százalékkal, az ilyenkor szokásos szezonális változásoknak megfelelően. Az átlagot meghaladó mértékben drágultak a szolgáltatások (0,6 százalék), míg a szeszes italok, dohányáruk áremelkedése az átlaggal megegyező volt (0,3 százalék). Az egyéb cikkek (ide tartoznak: lakás-, háztartás- és testápolási cikkek, gyógyszerek, jármű üzemanyagok, valamint kulturális cikkek) körében kisebb mértékű árnövekedés volt megfigyelhető (0,1 százalék), ezen belül a jármű üzemanyagokért 0,2 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. A háztartási energiáért és a tartós fogyasztási cikkekért 0,2-0,2 százalékkal kellett kevesebb fizetni, mint egy hónappal ezelőtt.

Forrás: KSH, Napi Gazdaság Online


Tavaly márciushoz viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 3,4 százalékkal emelkedtek. Az átlagosnál nagyobb mértékben, 11,7 százalékkal emelkedett a szeszes italok, dohányáruk ára is. A szolgáltatások esetében szintén átlag feletti volt az árnövekedés (3,8 százalék), ezen belül a szemétszállítás 7,6, a helyi tömegközlekedés 5,4 százalékkal drágult.

Árcsökkenés volt megfigyelhetőa ruházkodási cikkek (0,4 százalék), a tartós fogyasztási cikkek (2,2százalék) és a háztartási energia (8,1 százalék) esetében. Ez utóbbin belül a vezetékes gázért és az elektromos energiáért egyaránt 10 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, míg a távfű tés ára 11,7 százalékkal csökkent 2012. márciushoz képest

Nem erre számtottak az elemzők

A Napi Gazdaságnak nyilatkozó szakemberek előzetesen 2,6 százalékos éves és 0,6 százalékos havi alapú drágulást vártak márciusra. Az elemzők elmondták, hogy az alapvető dezinflációs folyamat mellett szezonális árhatások lassíthatják az ársüllyedést, ami elsősorban a ruházati termékek és az élelmiszerek esetében válhat erőteljessé. De- teszik hozzá - az év végéig további árindex csökkenés várható, az éves átlagos drágulás a nyáron egészen 2-2,2 százalékig eshet. Az alapvető dezinflációs folyamatot a rezsicsökkentés idézi elő, illetve a szezonális hatások között az élelmiszer drágulás lassulása. Utóbbit segíti a bázishatás is, hiszen a tavalyi év a mezőgazdasági árakban kiemelkedő drágulást hozott.

Élelmiszerárakban van kockázat

A legtöbb szakértő szerint az élelmiszer árakkal kapcsolatban a bizonytalanságot is meg kell említeni, például a tavaszi esőzéseknek lehet még negatív árhatásuk. De egyéb kockázati tényezők is jelentkezhetnek, így például a forint árfolyammozgásának hatása az importált energiaárakra, illetve még a költségvetés oldaláról is érhetnek meglepetések, hiszen ha mégis újabb kiigazításra szorulna a büdzsé, akkor könnyen lehet, hogy ezt adóemelések formájában fogja végrehajtani a kormány, ami érintheti az inflációs pályát.

Egyébként az időjárás okozta károk várható hatásáról a Vidékfejlesztési Minisztérium is kialakított egy szakmai álláspontot, szerintük a belvíz önmagában nem fog termény- vagy élelmiszer áremelést eredményezni, ugyanis a hazai gabona termelői árakat alapvetően a világpiaci árak alakítják, amit számos trend és hatás befolyásol, így többek között a terméseredmények alakulása.

Átbillen a bázis

Ugyanakkor más fölfelé ható tényezőkkel is számolnak a szakemberek, így például, hogy a tavalyi magas bázis eddigi kedvező hatása lassan kiesik, sőt az év második felétől ellentétes előjelű bázishatás lesz érvényes.
Mindezek ellenére a következő hónapokban a kereslet vezérelt tételekben nem várható nagy emelkedés, a tartós fogyasztási cikkek esetében pedig kifejezett csökkenés jöhet, és az üzemanyag áraknál is kedvező lehet a kép, míg a szolgáltatások tekintetében átlagos árváltozást várnak az elemzők.

Tovább vághat a jegybank

Az ellentétes irányú bázishatás ugyanakkor akár 3 százalék fölé is nyomhatja az árindexet az év utolsó hónapjaira, de a Napi Gazdaság konszenzusa szerint az idei éves átlag közel lesz a jegybanki célhoz.

Az MNB-nek összességében tehát továbbra is hivatkozási alap maradhat a gyenge GDP mellett a kedvező inflációs környezet, vagyis tovább vághat az alapkamaton. Egyébként az augusztusban indított sorozat folytatását jelzik a határidős kamatlábak is. A 3 hónapos dkj-ra vonatkozó 12 hónapra előretekintő árak szerint 3,5 százalék lehet a kamatpálya alja.