Minden tizedik kórházi befekvéshez társul valamilyen nemkívánatos esemény, ami nem a szakmaiatlanságból, hanem magából a rendszerből adódik, s csak az a kérdés, hogy ez a nem várt helyzet hogyan lesz kezelve - mondta előadásában Ónodi-Szűcs Zoltán, az Állami Egészségügyi Központ (ÁEEK) vezetője.

Mint kifejtette, sajnos az ilyen váratlan szituációk kezelésének nincs meg a kultúrája, pedig ez vezet a műhibaperek számának csökkentéséhez. Az ÁEEK elődje, a Gyemszi már kidolgozott egy ajánlást NEKED néven a nem kívánt események kezelésére, s ha a szakmai vitaindítónak szánt rendszer működőképesnek bizonyul, bekerülhet az intézmények eljárásrendjébe - mondta Ónodi-Szűcs.

A nyílt kommunikáció mindenkinek az érdeke lenne, erősítette meg Pilling János pszichiáter is, aki e témában tartott orvosi tréningeket. Külföldi tapasztalatokra hivatkozva megjegyezte, kiderült, sokkal kevesebb pert indítottak a hibázó orvosok ellen, ha azok korrekten tájékoztatták a betegeket, és mindent elkövettek a korrekció érdekében. Mint fogalmazott mindenkinek jobb lenne, ha egy ilyen helyzetben az orvost a kollégái is támogatnák kiközösítés helyett.

Ha nem buli, nem szerződik a biztosító

A konferencián az is kiderült, a jelenlegi viszonyok között az egészségügyi intézmények felelősségbiztosításai nem nyújtanak védelmet a szolgáltatóknak. Nem elegendő az állami figyelem erre a területre, a biztosítóknál és a szolgáltatóknál is kevés az erre a célra rendelkezésre álló pénz, alacsonyak a limitek. Nem jók a szerződések sem, de a legnagyobb gond, hogy míg az egészségügyi szolgáltatónak kötelező felelősségbiztosítást kötni, a biztosítónak nincs ilyen kötelezettsége, s ha úgy látja, hogy ez neki nem buli, akkor nem is teszi meg - mondta Hídvéginé Adorján Lívia, a Fővárosi Törvényszék tanácselnöke.

Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség volt elnöke, a veszprémi Cholnoky Ferenc kórház főigazgatója szerint teljesen új alapokra kell helyezni a felelősségbiztosítási rendszert. Úgy vélte, erre most történelmi lehetőség nyílik, már olyan nagy a baj, hogy nem lehet szőnyeg alá söpörni, s mindenki érdekelt a változásban. A kórházak állami tulajdonlása szerinte esélyt ad egy egységes rendszer kialakítására, s a műhibaperek terheit levenné a kórházak válláról.

Közös felelősségbiztosítás lehetne a megoldás

A Kórházszövetség háromszintű, közös kórházi felelősségbiztosítási rendszert tart célszerűnek, közös, profi jogi képviselettel és direkt állami felelősség érvényesítésével, ha már az egészségügyi ellátás állami feladat - hangsúlyozta Rácz, aki szerint ezzel együtt is vannak olyan alapkérdések, amelyeket meg kell oldani, közte a szolgáltatási csomag és az ellátórendszer, a működési eljárásrend jogszabályi háttérének szinkronba hozása.

Dokumentációs hibák miatt még mindig sok műhiba pert buknak a kórházak.

Rácz szerint szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy a jelenlegi ellátórendszer nem működtethető a rendelkezésre álló forrásokból, a jelenlegi elvárások mentén. Ismét elmondta, nincs olyan kórház, ami megfelelne a szakmai minimumfeltételeknek, ötezer orvos és 26 ezer szakdolgozó hiányzik az ellátásból. Tudomásul kell venni, hogy ha betartjuk a szabályokat, akkor nincs ellátás, ám ha a szabályok be nem tartása hibázáshoz vezet, már csak a kártérítés nagysága lehet a kérdés, mert a bírói gyakorlat szerint nem releváns a műhiba szempontjából, ha a kórház azzal érvel, hogy nincs elég eszköze vagy személyzete, finanszírozása a megfelelő színvonal biztosításához. A veszprémi főigazgató kiemelte, ma már nem az a kérdés, hogy hány pert vesztenek a kórházak, hanem hogy képesek-e egyáltalán egyet is megnyerni.

QP | Quality Placement