A több mint másfél hónapja tartó orosz-ukrán háború egyik legsúlyosabb mészárlására derült fény hétvégén, amikor a Kijev környékéről visszavonuló megszálló katonák után, az elhagyott városok utcái ukrán civilek hulláival voltak tele.

A bucsai gyilkosságok után újabb fokozatra kapcsolják a szankciókat, de eközben a potenciálisan kém tevékenységet is folytató orosz diplomaták egymás után kerülnek kitiltásra az európai államokból. Görögország és Norvégia a legfrissebb két állam, aki csatlakozott a kitiltásokhoz, tudósított az Al Jazeera.

A diplomaták "nem kívánatos személlyé" nyilvánítása nem csak jelképes tett, hiszen könnyen lehet hogy jelenlétükkel komoly biztonsági kockázatot jelentettek Európa számára. A két ország együtt 15 tisztviselőt tiltottak ki szerdán.

A norvégok külön kiemelték, hogy nem véletlen a diplomaták kitiltásának időzitése, a bucsai háborús bűnök után nem akarják, hogy az oroszok bármilyen nemkívánatos dolgokat műveljenek Norvégiában. Velük szemben Athén nem nevezték néven a mészárlást, de korábban ők is küldtek fegyvereket Ukrajnának, és nyíltan bírálták az oroszokat Mariupol ostromáért, mivel a városnak volt egy jelentősebb görög kisebbsége is.

A kitiltások hétfő óta folynak, Német és Franciaország az élen járt bennük, de keddre csatlakozott többek közd Dánia, Olaszország és Spanyolország is. Összesen több mint 230 orosz tisztviselőt tiltottak ki az európai államok. A magyar külpolitikát ezzel szemben láthatóan nem rendítette meg az esemény.

Orbán Viktor miniszterelnök szerdai rendkívüli sajtótájékoztatóján elmondta, Magyarország nem tervezi orosz diplomaták kitiltását. A döntést azzal indokolta Orbán, hogy szerinte hazánkban még nem tettek olyasmit az orosz tisztviselők, amiért ki kéne utasítani őket, így az "én házam, az én váram" elve érvényesül.

Az Ukrajnával kapcsolatos fejleményeket ezen a linken követheti.