A magyar gazdasági ciklus a csúcs közelébe ért, javult a termelékenység, de a válság előtti szint alatt maradt, ami a jövedelmi konvergenciának gátat szab - állapítja meg az Európai Bizottság (EB) legfrissebb, Magyarországról szóló országjelentésében.

A brüsszeli testület szerint a gazdaságpolitikának kettős feladattal kell szembe néznie: egyrészt - hogy a gazdaság túlfűtöttségét meg lehessen előzni - a makrogazdasági ösztönzésből a megfelelő időben kellene visszavonulnia, miközben az oktatás és a szakképzés színvonalán is javítani kellene, illetve olyan üzleti környezetet kellene teremteni, ami termelékenységet javító beruházásokat vonz.

Kapcsolódó

A magyar gazdaság nagy lendületben van, amit a fogyasztás és a beruházások, valamint a prociklikus költségvetési expanzió is fűt, és még a monetáris ösztönzés is megy rekord alacsony reálkamatokon és fokozatos devizalértékelésen keresztül. Ez a fellendülés azonban lassan eléri a korlátait: a gazdasági növekedés lassulni fog, azután, hogy a felturbózott belső fogyasztás visszafogottabbá válik, miközben a beruházások szintje magas szinten stabilizálódik. A külső környezettől is levesebb segítséget kap majd a magyar gazdaság, miközben az autóipar túlsúlya miatt a gazdaság számára jelentős sérülékenységet jelentenek a globális térben zajló kereskedelmi viták, valamint a szabályozási és technológiai változások.

Le kellene állni!

A laza makrogazdasági politika ráadásul túlfűtötté teszi a gazdaságot: a különböző ösztönzők támogatták a termelékenységjavító beruházásokat, de ezek idővel új egyensúlytalanságok kialakulását is kockáztatják - figyelmeztet a bizottság. A munkaerőköltségek emelkedése továbbra is felülmúlják a termelékenység növekedését, ami inflációt generál. A külkermérleg többlete olvad, az állami beruházások megugrása csak súlyosbítja az építőipar kapacitáshiányát, ami költségtúllépésekhez és a projektek csúszásához, valamint az ingatlanárak gyors növekedéséhez vezet. A kedvező pénzügyi környezet ösztönzi a beruházásokat, de egyúttal a pénzügyi források hatékony felhasználása is csorbát szenved. A makrogazdasági intézkedések terén pedig a bizottság szerint vissza kellene nyerni a mozgásteret, mielőtt a következő válság beüt.

A brüsszeli testület elemzői szerint a fiskális konszolidációs törekvések nem elegendőek. A költségvetési hiány a GDP 2 százaléka körül tetőzhet, és a következő években is csak méréskelt javulás várható. A hiány az egyik legmagasabb az EU-ban, míg az államadósság szintén magasnak tekinthető Magyarország fejlettségéhez képest - figyelmeztetnek.

Jóllehet a költségvetés adóbevételei emelkedtek a kedvező gazdasági környezet miatt, de a strukturális hiány 2 százalékra emelkedett 2016 és 2018 között, ami miatt Magyarországot az Európai Tanács figyelmeztette is. A strukturális hiány 2019-ben ugyan javulni fog, de a Tanács által javasolt mértéknél kevésbé. A bizottság ugyanakkor hozzáteszi, hogy 2020-ban további javulással számol.

Bár a termelékenység növekedése lehetővé teszi az EU-átlaghoz való közeledést, de a magasabb termelékenység is szükséges az életszínvonal EU-átlaghoz való felzárkózásához - hívja fel a figyelmet az EB. A termelékenység javításához, illetve az olyan hosszú távú növekedéshez, amely a társadalom egészének hasznára válik, pedig fontos lenne a kutatásba, innovációba, infrastruktúrába és készségekbe történő magasabb befektetés.

Ejnye!

Az EB megállapítja, hogy Magyarország összességében korlátozott előrelépést ért el a 2018-as országspecifikus ajánlásokat illetően. Némi előrelépés történt az adórendszer egyszerűsítése terén: néhány kisadót kivezettek vagy összevontak, a közmunkaprogramban résztvevők száma tovább csökkent és a munkavállalókra nehezedő adóteher mérséklődött, miután csökkent a nyugdíjba vonulók száma, segítve ezzel a munkaerőpiac tartalékainak felszabadítását is.

Korlátozott előrelépést ért el Magyarország a közbeszerzések terén, például a kevésbé átlátható tendereztetés visszaszorítására hoztak intézkedéseket. A hátrányos helyzetű tanulók magas koncentrálódásának megelőzésére is tett lépéseket a magyar kormány, ám ezek hatása korlátozott maradt. A szociális támogatások megfelelősége enyhén javult, miután néhány juttatás mértékét megemelték.

Semmilyen előrelépés nem történt viszont a korrupcióellenes intézkedések, illetve az ügyészség megerősítése terén. Nem javult továbbá a szolgáltatási szektor szabályozási környezete sem, a döntéshozatal átláthatósága és a társadalmi párbeszéd minőségében pedig egyáltalán nem történt előrelépés.

Az EU 2020 stratégiájában megjelölt nemzeti célok elérésében Magyarország bizonyos területeken - például az üvegház hatások csökkentésében, a megújuló energia felhasználásában, a foglalkoztatási ráta növelésében és a szegénység csökkentésében - jól teljesít. A kutatás-fejlesztésre viszont többet kellene költeni, a felsőfokú végzettségűek arányát növelni kellene és csökkenteni a korai iskolaelhagyást - olvasható a jelentésben.

Magyarországnak az úgynevezett szociális eredménytáblán eredményei is jónak mondhatók, ám vannak még kihívások. Ezek között említik a nemek közötti szakadékot a foglalkoztatásban, amelyet csak részben magyaráz a 3 évesnél fiatalabb gyerekek számára rendelkezésre álló gyermekgondozási intézmények szűkössége. Emellett - a már eleve magas szintről - tovább emelkedett a korai iskolaelhagyók száma is. Bár az egyenlőtlenség más EU-tagállamokhoz képest alacsonyabb, mégis nőtt 2008 óta, ami a bizottsági jelentés szerint részben az adó- és járulékrendszerben bekövetkezett változásnak köszönhető.

A  szociális juttatások alacsonyak, de az ennek ellenére elért jó eredmény az a bizottság szerint leginkább a szülői szabadságra adott nagyvonalú juttatásokkal magyarázható. A bizottság pozitívumként jegyzi meg, hogy a munkanélküliségi ráta - beleértve a tartós munkanélküliséget is - az EU átlaga alatt van.

Védőernyő az életképtelen vállalatoknak

A bizottság jelentése kiemeli, hogy a magyar gazdaság termelékenysége alacsony, a termelékenység növekedése már egy évtizede elmarad a régiós társaihoz képest, illetve jelentős eltérés mutatkozik a termelékenységben a nagy, tőkeerős külföldi és a kisebb, munkaerőigényes hazai vállalatok között.

A termékpiaci korlátozások komoly korlátokat jelentenek a hatékony vállalatoknak. A szabályozási korlátok és az állami beavatkozás - beleértve az új monopóliumokat és a versenyellenőrzés alóli ad hoc kivételeket -, a nem hatékony fizetésképtelenségi eljárások, a célzott intézkedések és a szektorspecifikus adók akadályozzák a termelő vállalatokat az elindulásban és a növekedésben.

A rendszer védi az olyan, nem hatékonyan működő vállalatokat, amelyek e segítség nélkül nem lennének életképesek. Ez a bizottság szerint különösen igaz a kiskereskedelmi és a szolgáltató szektorra. A bonyolult adórendszer nagy költségterheket jelent, különösen a kisebb vállalatoknak. A kamatok, jogdíjak és az osztalékok forrásadómentessége viszont a multik agresszív adótervezési rendszerének részévé vált - mutat rá a bizottság, amely ehhez ugyanakkor hozzáteszi, hogy a magyar kormány tesz lépéseket ennek visszaszorítása érdekében az európai és nemzetközi szintű kezdeményezések bevezetésével.

Átláthatatlanság

A kormányzati döntéshozatal átláthatósága korlátozott, főleg a munkáltatói érdekképviseletek, szakszervezetek és más szereplőkkel folytatott párbeszéd hiánya miatt, de ugyan ez vonatkozik az intézkedések hatástanulmányainak hiányára is. A bizottság ezzel kapcsolatban arra figyelmeztet, hogy a gyors és kiszámíthatatlan szabályozói döntéshozás visszatarthatja a magas hozzáadott értékű beruházásoktól a gazdasági szereplőket.

A közbeszerzések terén történt némi javulás, ám az még mindig nem képes támogatni a piaci versenyt és a termelékenységet. Az indikátorok jelentős korrupciós kockázatokat jeleznek - jegyzi meg a bizottság jelentés. A magas szintű korrupciók esetében hiányzik a határozott hatósági fellépés. A gyenge megbízhatóság és a közérdekű adatokhoz való hozzáférés előtt tornyosuló akadályok hátráltatják a korrupció elleni fellépést - teszik hozzá.

A bizottság szerint az igazságszolgáltatási rendszer hatékonysága egyre aggályosabb, különösen a bíróságok függetlensége tekintetében. A bizottság szerint a korrupciós kockázatok és a protekcionizmus torzítja a források elosztását azzal, hogy ezek nem a legproduktívabb vállalatokhoz kerülnek.

Az oktatás és az egészségügy nem teljesít jól

Az oktatási és az egészségügyi rendszer alulteljesít. Az alapkészségek és a felsőfokú végzettségűek aránya messze az EU-átlag alatt van. A hátrányos helyzetű gyerekeknek kevés esélyük van arra, hogy megszerezzék a megfelelő alapvető készségeket és magasabb fokú végzettséget szerezzenek. A hátrányos helyzetűek kizárása a minőségi oktatásból a bizottság szerint egy elszalasztott lehetőség a humán tőke felhalmozásban.

A magyarok egészségi állapota szintén elmarad a legtöbb EU-tagállam mögött, ami az egészségtelen életmódra és az egészségügyi ellátás korlátozott hatékonyságára vezethető vissza. Jelentős gazdasági-társadalmi különbségek vannak a minőségi ellátásban. Az egészségügyre fordított állami kiadások az EU átlag alatt vannak, a magasabb keresetűek inkább fizetnek a minőségi egészségügyi ellátásért. A rendszer továbbra is erőteljesen kórházcentrikus, és gyenge az alapellátás, illetve a krónikus betegségek megelőzése.

Nagy a szakadék

A bizottság szerint a foglalkoztatásban és a keresetekben a nemek és a szakképzettségi szintek közötti szakadék továbbra is nagy az EU többi tagállamához képest. Az alacsony jövedelmű egyedülálló keresők adóterhe továbbra is magas, annak ellenére, hogy csökkentették a munkáltatók által fizetendő járulékok mértékét.

A munkaerőpiacon alacsony a sérülékeny csoportok - romák, fogyatékkal élők - foglalkoztatása. A közmunkaprogram jelentősen visszaszorult, de még mindig túlméretezett és a programban résztvevők elsődleges munkaerőpiacra történő visszavezetésében nem hatékony. A bizottság szerint továbbá úgy látja, hogy azok az intézkedések, amelyek munkanélküliek vagy inaktívak munka világába, vagy képzésbe történő visszavezetését tűznék ki célul, nem megfelelően célzottak.

A szegénység ugyan csökkent a gazdasági növekedés miatt, de a szegénységnek és társadalmi kirekesztettség kockázatának kitett emberek aránya még a 2017-es adatok szerint meghaladta az EU átlagát, miközben a szociális juttatások és a munkanélküli segélye mértéke még kevesebb lett.

A bizottság megjegyzi, hogy egyértelmű eltolódás figyelhető meg a segélyektől a munkához kapcsolható családi kedvezmények és természetbeni juttatások felé, amelyek a szegényeket nem megfelelően célozzák. Míg az ingatlantulajdonlást kiterjesztette a kormány, a szociális bérlakásrendszerben nincs javulás - állapítja meg a jelentés.

Koncentrálódik a szegénység

A jelentés megjegyzi, hogy jelentős eltérések mutatkoznak a régiók között, így jellemző a szegénység és a társadalmi kirekesztettség területi koncentrációja is. Bár az elmúlt időszak intézkedései a nagyobb városokat erősítenék és a falvak életminőségét javítanák, de a bizottság szerint ennél holisztikusabb megközelítés szükséges a területi fejlesztések terén.

A brüsszeli testület szerint a természeti források menedzselésének hiányosságai a fenntartható növekedést korlátozzák. Az energiahatékonyság továbbra is alacsony, különösen a lakóépületek esetében, de a megújuló energiaforrások használata nő, és vélhetően a jövőben is bővülni fog. A légszennyezettség és a víz minősége továbbra is aggasztó, a hulladék újrahasznosítása fejletlen.

Magyarország ráadásul ki van téve a klímaváltozás kockázatainak, különösen az aszályoknak és az áradásoknak. Ezek a problémák viszont további beruházásokat és intézményi kapacitásbővítést igényelnek.