Müller Cecília országos tisztifőorvos október elején számolt be utoljára arról, hány egészségügyi dolgozó kapta el a SARS-CoV-2 vírust, akkor 481 fő volt fertőzött. Ők egy kellemetlen bürokratikus szabállyal találták szemben magukat: ha igazolták a szervezetükben a vírus jelenlétét, akkor táppénzre kerültek, de automatikusan csak a fizetésük 60 százalékát kapták meg táppénzként.

Ahogy minden más munkakör esetében, ha valaki bizonyíthatóan a munkavégzése közben kapott el betegséget, sérült meg, amely miatt orvos által igazolt betegszabadságra kerül, akkor igényelheti, hogy a teljes fizetését kapja meg táppénzként (a köznyelvben ezt hívják 100 százalékos táppénznek). Azonban egyrészt ezt magának kell kezdeményeznie, másrészt kell hozzá a munkáltató részéről annak elismerése, hogy valóban feladatellátás közben lett beteg.

Az orvosok, ápolók és más kórházi dolgozók esetében is ez az eljárás, ami akár hosszú hetekig is tarthat, és 40 százalékos bevételkieséssel jár az esetleges kedvező döntésig. A Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) jelezte, hogy a járvány alatt a frontvonalban harcoló orvosok esetében azt érzik helyesnek, hogy a felesleges eljárást vegyék ki a rendszerből, a koronavírus-fertőzött dolgozók egyből a maximális összeget kapják meg.

A rendszer másik hátulütője, hogy aki a betegséget nem kapta el, de kéthetes karanténba került, ugyanúgy táppénzre kényszerül, de mivel nem fertőzött, még csak nem is kérheti, hogy megkapja a teljes alapbérével azonos mértékű táppénzt. Az pedig már csak az egészségügyi dolgozók kisebb részének, de jelentős probléma, hogy a másodállásokból származó bevételüket elveszítik.

Az emberek szerint is rossz a rendszer

A Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített friss közvélemény-kutatás alapján az emberek 24 százaléka szerint a karanténba került egészségügyi dolgozóknak is eleve járna a bérük teljes összege táppénzben, míg 60 százalék szerint akkor érdemelnék meg, ha valóban fertőzöttek. Alig hét százalék véli úgy, hogy helyes a jelenlegi bürokratikus eljárás, de ennél több, 11 százalék a társadalmon belül azok aránya, akik szerint ha mindenkinek a 60 százalékos táppénz jár, akkor az egészségügyi dolgozóknak is.

Utóbbi viszonylag magas mértéket magyarázhatja az, hogy a kutatás mintavétele azután történt, hogy a kormány bejelentette, több év alatt, több lépcsőben megduplázza az orvosok fizetését, eltörli a hálapénzt. Viszont kiegészítették ezt a másodállások majdnem teljes tilalmával és a személyzet átvezényelhetőségével, ami miatt a közvéleményben felerősödtek az olyan hangok, hogy "az orvosoknak semmi nem elég", kapaszkodva abba, hogy "kétmilliós fizetést kapnak és sírnak". Valójában ez utóbbi ebben a formában nem igaz: 2,1 milliós bruttót a 41 éve a pályán lévő orvosok kaphatnak, ami egy marginális réteg lehet az orvostársadalmon belül. Aki a leggyorsabban befejezi az egyetemet (6 év), azt 18 évesen kezdte el, akkor 65 éves korára bírhat ekkora szolgálati idővel, és nettóban (a jelenlegi szabályok szerint) 1,46 milliós fizetést jelent.

Ritka, hogy a közvélemény-kutatások eredményeiben a nemek között szinte semmilyen különbség nem látszik, de ezúttal ez a helyzet, a nők és a férfiak 57-57 a fertőzöttek egészségügyi dolgozóknak automatikusan megadná a táppénz, ahogy 24-24 százalék akkor is így tenne, ha csak karanténba kerültek. Egyedül abban van eltérés, hogy míg a nők 11 százaléka véli úgy, hogy nem jár kivételezés az érintetteknek, a férfiaknál ez 13 százalék.

Jóval nagyobbak már a különbségek, ha a válaszadókat korcsoportok alapján csoportosítjuk: így a legmegengedőbbek a 40-59 évesek, akiknek 30 százaléka fertőzés nélküli karantén, 49 százalékuk fertőzés esetén adná meg a teljes fizetésüket táppénzként. A legkevésbé a 18-39 évesek pártolják, hogy megbetegedés nélkül is járjon a teljes térítés: náluk 19 százalék lépné ezt meg, míg 61 százalék azok aránya, akik a fertőzésnél már engednének. A 60 évesnél idősebbek között a legnagyobb az elutasítása a jelenlegi rendszernek: mindössze 4 százalékuk ért egyet azzal, hogy külön kell igényelni a 100 százalékos táppénzt, amíg a 18-39 évesek 7, a középkorúak 9 százaléka támogatja a status quót.

Ezt kell tudni a kutatásról

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.Csatlakozz a Pulzushoz! Légy Te is véleményvezér!

Szintén az idősebbeknél a legkisebb azok aránya, akik eleve 60 százalékos térítést adnának (9 százalék), miközben a 40-59 évesek 12, a fiatalabbak 13 százaléka ellenzi a kivételezést.

A végzettségek alapján az alapfokú képesítéssel bírók 62 százaléka a fertőzötteknek, 20 százalékuk a karanténba kerülteknek is automatikusan adna teljes bérmegtérítéses táppénzt. A legkevésbé együttérzők a középfokú végzettséget magukénak tudók: 14 százalékuk elég a 60 százalékos táppénz az egészségügyi dolgozóknak, de csak 4 százalékuk ért egyet azzal, hogy a jelenlegi eljárás a jó a bürokratikus procedúrával. A leginkább a felsőfokú végzettséget birtoklók támogatják a karanténra is járó magasabb kifizetést, náluk 30 százalékos ez a vélemény a teljes csoporton belül.

Nagyon éles különbségek a társadalmon belül a lakóhely alapján sem látszanak: a vidéki városokban élők támogatják a fertőzöttek esetében az automatikus táppénzes eljárást, de közöttük vannak a legkevesebben (20 százalék), akik ezt a nem fertőzött, de a munkából kiesett kontaktszemélyekre is alkalmaznák. Utóbbi egyszerűsítést leginkább a budapestiek támogatnák, náluk 34 százalék ért ezzel egyet. A megyeszékhelyeken mondják azt a legtöbben (a csoport 18 százaléka), hogy mindenkinek csak 60 százalék jár, ne legyen kivételezés az egészségügyi dolgozókkal. A jelenlegi eljárást a legkevésbé a vidékiék pártolják, csal 3 százalékuk szerint jó, hogy külön kell igényelni a teljes térítést.