Az Állami Számvevőszék Kutató Intézetének (ÁSZKut) legújabb tanulmánya szerint az államnak az üzleti környezetre, az adózásra, az infrastruktúrára, az oktatásra, a kutatás-fejlesztésre és az emberi erőforrásokra kell összpontosítania a figyelmét. Az ezeken a területeken alkalmazott közvetlen támogatások gyakran a versenyfeltételek torzításához vezetnek, ezért célszerű azok nagy részét közvetett, piaci orientációjú támogatásokkal felváltani - írta az MTI-Eco.


Az ÁSZ szerint "sürgősen meg kell változtatni azt a helyzetet, hogy a vállalatok a közszférát a gazdaság eredményes működését nagymértékben akadályozó tényezőnek tekintsék". Ezt részben az adóterhek csökkentésével, az adózás szolgáltató jellegének növelésével, az adminisztrációs terhek csökkentésével, valamint egy stabil üzletszabályozási környezettel lehetne elérni.

Fontos emellett a feketegazdaság és a korrupció mielőbbi csökkentése - emeli ki a tanulmány.


A magyar gazdaság jelenlegi állapota nem egy rövid időszak alatt, hirtelen kialakult válsághelyzet, hanem hosszabb időszakon át tartó kedvezőtlen folyamatok, felhalmozott feszültségek következménye - állítják a szerzők.


A tanulmány külön kitér arra, hogy a külföldi tőke meghatározó szerepet játszott a magyar export dinamikus emelkedésében. 2007 végén a vállalatok teljes nettó árbevételének több mint felét, és a magyar export több mint háromnegyedét külföldi tulajdonú vállalatok állították elő.


A külföldi tőke ilyen jellegű szerepvállalásának köszönhetően megvalósult az exportorientált gazdasági növekedés is, azonban a magyar export importtartalma magas, a kivitelhez kapcsolódó hazai hozzáadott érték viszont alacsony maradt. Az export bruttó értéke úgy érte el, majd haladta meg a bruttó hazai termék (GDP) 70 százalékát, hogy a Magyarországon előállított hozzáadott érték, és az ehhez kapcsolódó foglalkoztatás alacsony. Ezenkívül a külföldi beruházások jelentős része is csak viszonylag kevés munkahelyet teremtett, mivel a beruházások jelentős része magas technikai-technológiai színvonalon valósult meg.


Magyarországon a foglalkoztatás ugyanakkor nagy arányban a mikrovállalkozásokban valósul meg, és jelentős részük nem is akar kilépni az önfoglalkoztató státuszból.


Az ÁSZKut tanulmánya szerint a következő évek gazdaságpolitikájának a magyar gazdaság fejlődését legerőteljesebben meghatározó pontja az, miként lehet úgy megtartani a külföldi működő tőke reális mértékű bevonását, hogy ez a folyamat megerősítse a kis- és középvállalati szektort.


Az államháztartási reformok paradoxonja, hogy az állam kiüresedéséhez és teljesítményének csökkenéséhez képest jelentős maradt az államháztartás terjedelme. Az ÁSZ tanulmánya ennek kapcsán rámutat: a gazdasági szféra túl nagy összegeket kap (vissza) a központi költségvetésből, és a nyújtott támogatások összehangolatlanok és pazarlóak, ezenkívül a közbeszerzések költségszintje indokolatlanul magas.


Szintén problémát jelent, hogy a jóléti rendszerek korszerűsítése helyett újabb és újabb - összességében fenntarthatatlan - elemek jelentek meg a rendszerben.


A politikai pártok együttműködésének hiánya miatt az egyik kormány által megkezdett változtatásokat a következő kormány negligálja, így a reformok félbeszakadtak, vagy megrekedtek a felszínen.


A számvevőszéki kutatók szerint a magyar állam legfontosabb feladata az, hogy az országot egy olyan új fejlődési pályára állítsa, amely gazdasági, társadalmi és ökológiai szempontból egyaránt fenntartható.

QP | Quality Placement