Az osztrákok valami olyan szabályt akarnak bevezetni, amire az uniós szerződések nem is adnak lehetőséget - derült ki azon a sajtóbeszélgetésen, amelyet a pénteken a Budapestre látogató Marianne Thyssen, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért, munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős uniós biztos tartott azután, hogy a kohéziós források jövőjéről szóló a V4+4 elnevezésű találkozón az Európai Bizottság képviselőivel és 8 uniós tagállam illetékes minisztereivel, illetve több magyar miniszterrel is egyeztetett.

Az uniós biztos látogatásán egyebek mellett a 2020 utáni többéves uniós költségvetésről, a kohéziós politika, illetve az Európai Szociális Alap jövőbeli szerkezetéről, valamint a szociális jogok európai pillére és a kiküldött munkaerőt is érintő mobilitási csomag vonatkozásairól tárgyalt.

A találkozók után tartott sajtóbeszélgetésen kérdésre válaszolva elmondta, hogy azt az úgynevezett indexálást, amit az osztrákok is bevezetnének az otthon maradt gyermekekre - akik után kevesebb családi pótlékot fizetne az osztrák állam - a jelenlegi uniós szabályok alapján nem lehet bevezetni és egyelőre nem is látszik az Európai Tanácsban sem hajlandóság arra, hogy elfogadjanak egy ilyen módosítást.

Thyssen elmondása szerint a bizottság nem szeretne indexálást. A biztos világos és egyértelmű szabályokat szeretne ezen a területen, márpedig most megvan az az egyértelmű kapcsolat a rendszerben, hogy ahol a járulékokat fizetik, ott jogosult az adott uniós polgár az ellátásra. A biztos ebben nem is vár változást, hiszen - mint mondta - az Európai Tanácsban sincs meg a többségi akarat arra, hogy ezen a rendszeren változtassanak.

A téma mostanában annak kapcsán került elő, hogy a héten Orbán Viktor magyar miniszterelnök legutóbbi ausztriai látogatásán ismételten előkerült a több kelet-európai tagállamban felzúdulást keltő ötlet, miszerint indexálnák a gyermekek után járó kedvezményeket, ha azok nem a származási országuktól eltérő másik tagállamban dolgozó szülőkkel élnek együtt.

A magyar miniszterelnök azt kérte, hogy a magyaroknak, akik itt dolgoznak, tisztességes eljárásban legyen részük, ha befizették a szociális hozzájárulást, kapják meg, ami megilleti őket.

Mi lesz a fuvarozókkal?

Thyssen tárgyalásain napirenden volt a kiküldetési irányelv módosítása kapcsán a közlekedési szektort, illetve a fuvarozókat érintő jogszabálymódosítás. Ebben a több tízezer munkavállalót érintő kérdésben a magyar kormány álláspontja - mint az a Nemzetgazdasági Minisztérium korábban kiadott közleményéből kiderült -, hogy elfogadhatatlan a bizottság új javaslatcsomagja, miután bonyolult ellenőrzési és adminisztratív kötelezettséggel sújtaná a magyar fuvarozókat, versenyképtelenné téve így azokat. A magyar kormány szerint a járművezetők nem minősülnek kiküldött munkavállalóknak, munkavégzésük része, hogy országhatárokat lépnek át, ezért a kiküldetési irányelv nem terjeszthető ki a szektorra.

Thyssen ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a versenyképesség csökkentéséről nincs szó, a javaslattal sokkal inkább egységesebb szabályozást próbáltak teremteni, miután azt látták, hogy több tagállam bilaterálisan elkezdett egyeztetni ilyen szabályozásokról és az egységes piac fragmentálódását szeretnék elkerülni. A szállítmányozásra vonatkozó speciális javaslatban három típusú szolgáltatásnyújtást különböztetnének meg: a kabotázst, vagyis a másik országon belüli szállítási szolgáltatást, a tranzitot, illetve a nemzetközi szolgáltatást. Ezzel kapcsolatban folyik jelenleg az egyeztetés.

A versenyhátrányról szóló érvekkel kapcsolatban pedig megjegyezte: a szabályozás az úgynevezett postafiókcégek elleni fellépés lenne, amelyek gyakran olyan nyugat-európai vállalatokat takarnak, amelyeknek Kelet-Európában csak egy postafiókcímre bejegyzett vállalkozásuk van és így trükköznek a járulékfizetési költségekkel.

Okosabb költekezés a szociális alapból

Budapesti látogatásán a biztos a 2021-2027-es többéves költségvetés kapcsán tárgyalt az Európai Szociális Alap 2020 utáni forrásfelhasználásáról is. A Napi.hu kérdésére válaszolva elmondta, hogy egyelőre az elsődleges cél a részéről az lenne, hogy az alap jelenleg is rendelkezésre álló forrásai ne csökkenjenek, hiszen véleménye szerint a gazdasági konvergencia társadalmi konvergenciával együtt képzelhető el - utóbbihoz az ősszel elfogadott szociálsi jogok európai pillére is jelentősen hozzájárulhat. Szerinte a jövő kihívásaira - mint például a globalizáció, a digitalizáció vagy az idősödő társadalmak - úgy lehet eredményes választ adni, ha többet invesztálunk a humántőkébe.

A biztos szerint még nem igazán látszik a következő hétéves költségvetés szerkezete, hiszen a tárgyalásoknak még nagyon az elején állunk, de azt valószínűsítette az alappal kapcsolatban, hogy a korábbiaknál sokkal eredményorientáltabbnak kell lenni a források költésénél, egyszerűsíteni kell a szabályokat, több rugalmasságot kell vinni a rendszerbe és célzottabban kell felhasználni a pénzeket.

Az NGM által korábban kiadott közleményből kiderült, hogy Varga Mihály tárcavezető azt javasolta a biztosnak, hogy az alap a jövőben ne szűküljön le a munkanélküliség kezelésére, forrásainak fontos szerepe lehet ugyanis a munkaerőpiacot érintő további kihívások, így például a munkaerőhiány vagy a digitalizáció hatásainak kezelésében.

Marianne Thyssen biztos budapesti látogatása során Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter mellett megbeszéléseket folytatott Takács Szabolccsal, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkárával és Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárral.

Képünk forrása: Shutterstock