„Öszvér” megoldás várható az orosz adósság lebontásában?
Az orosz államadósság, a kétmilliárd dolláros magyar külkereskedelmi deficit és a magyar műkincsek kérdése szerepel a ma kezdődő kormányfői szintű magyar–orosz tárgyalások középpontjában. Medgyessy Péter és Mihail Kaszjanov megbeszélésein feltehetően idegenforgalmi, haditechnikai és befektetési kérdések is terítékre kerülnek.
A tegnap kezdődött magyar–orosz csúcstalálkozón kulcskérdést jelentő, mintegy 400 millió dollár orosz államadósság lebontására feltehetően „öszvér” megoldás születik, azaz egy részét a magyar állam levásárolja, más részét pedig eladják magáncégeknek. Az orosz fél is egyetértett abban, hogy a törlesztés alternatív megoldások alapján működjön, vagyis a két fél több törlesztési lehetőséget is alkalmazhasson. Csillag István gazdasági miniszter korábban nem zárta ki a budapesti metróberuházásban való orosz részvételt sem mint az adósságtörlesztés egyik eszközét.
Az adósság megvásárlására benyújtandó pályázat határideje december elsején járt le, ám a pénzügyi tárca egyelőre semmiféle tájékoztatást nem adott a beérkezett pályázatokról és az általuk lefedett adóssághányadról sem.
A gazdasági miniszter novemberben nyújtotta át a lebontás technikai javaslatát, ami az orosz fél jóváhagyására vár. Csillag ekkor úgy nyilatkozott, hogy már az év végéig megkezdődhet a törlesztés.
A gazdasági kapcsolatok legnagyobb problémáját jelentő, évi mintegy 1,9 milliárd dollár magyar külkereskedelmi passzívum a továbbiakban még romolhat is, mivel az iraki háborús feszültség miatt a kőolaj árának növekedése várható a világpiacon. A passzívum csökkentése érdekében a vállalatközi
együttműködések kormányzati támogatását vetette fel a magyar fél, egyebek mellett garanciák útján. Ebből a körből kiemelkedik az Ikarusbus Rt. tusinói partnergyára beszállítási arányainak növelése, valamint a győri Rába hídszállításai a tatárföldi Kamaz teherautó-gyárba. A tervek között szerepel a legnagyobb orosz kőolajvállalat, a Lukoil együttműködése a Mol Rt.-vel, a BorsodChemmel és a TVK-val is. A gazdasági miniszter közlése szerint a beruházás tőkeemeléssel történne, s azután is meghatározó maradna a magyar tulajdon.
A következő két-három évben mintegy 50 százalékkal növelhető a magyar kivitel Oroszországba – vélekedett nemrégiben Major István külügyi helyettes államtitkár. Szerinte reális cél, hogy rövid időn belül a magyar export megközelítse az 1997. évi 700-800 millió dollárt. A magyar kivitel 2001-ben mintegy 500 millió dollár volt. Magyarország részesedése Oroszország importjában 1,15 százalék, exportjában 2,35 százalék. A magyar–orosz gazdasági kapcsolatok súlya Magyarország külgazdasági kapcsolataiban exportban 1,5, míg az importban 7,0 százalékos.
A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.
Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.
Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.