Az immár tízesztendős Öngondoskodási Index eredményei alapján a lakosság anyagi helyzetét érzékenyen érintette a koronavírus járvány, illetve az ahhoz kapcsolódó gazdasági bizonytalanság, ugyanakkor már mérhető volt a harmadik hullámot követő nyitás kedvező hatása. Amíg tavaly még a megkérdezettek 35 százaléka válaszolta, hogy a járvány időszakában romlott az anyagi helyzete, addig idén ez az arány 27 százalékra csökkent, 11 százalék pedig úgy vélekedett, hogy az elmúlt másfél évben kifejezetten javult az anyagi helyzete.

Azon háztartásokból, ahol valaki elveszítette a munkáját a járvány alatt, vagy a háztartás valamely kereső tagjának csökkent a fizetése, a válaszadók közel kétharmada nyilatkozott az idén úgy, hogy nagyjából, vagy teljes mértékben visszaállt a háztartásuk korábbi jövedelemszintje. Az ő körükben leginkább a kiadáscsökkentés, és a megtakarítások segítettek átvészelni a nehéz időszakot.

Kapcsolódó

A legfrissebb Öngondoskodási Index kutatás eredményeiből az is kiderült, hogy a magyar lakosság 18 százaléka halmozott fel kisebb-nagyobb összegeket annak következtében, hogy a korlátozások miatt kevesebbet tudott utazni, szórakozóhelyre járni vagy épp kulturális programon részt venni. A „kényszermegtakarítók” több mint fele válaszolta, hogy az így összegyűjtött összeget szeretné a következő időszakban befektetni, vagyis lépne a tudatos öngondoskodás felé.

Az infláció miatt költenek többet az emberek

„Az elmúlt tíz évben megfigyelhettük, hogy amíg az öngondoskodáshoz kapcsolódó attitűdök csak lassan változnak, addig a hirtelen hatásokra a lakosság gyorsan reagál. Azt láttuk, hogy valószínűleg a járvány miatt is tudatosabbá, óvatosabbá váltak a magyarok: idén már a megkérdezettek 37 százaléka válaszolta azt, hogy jobban odafigyel a kiadásaira. Bízunk benne, hogy az olyan innovációknak köszönhetően, mint az OTP Bank új mobilbankjának kiadásfigyelő funkciója, ez az arány a jövőben még tovább javul” – mondta el Kovács Antal, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese.

Az óvatosságot és a tudatosság lassú erősödését alátámasztja, hogy a megkérdezettek többsége a korlátozások feloldása után sem kezdett „bosszúköltésbe”, vagyis nem törekedett arra, hogy a kiesett élményeket túlköltéssel kompenzálja. Azok, akik a nyitás óta többet költenek, elsősorban az árak emelkedésével indokolják ezt, és nem a fokozott élménykereséssel. 21 százalék például elsősorban élelmiszerre költ többet most, mint korábban. 

„Örömmel tapasztaltuk, hogy tudatosabbak lettek a válaszadók, hiszen több mint felük, akik úgy nyilatkoztak, hogy a járvány alatt tudtak pénzt félre tenni, nem tervezik elkölteni azt, hanem inkább feltöltik vele a pénzügyi éléskamrájukat, azaz pénzpiaci megtakarítási termékbe fektetik” - emelte ki Kovács Antal.

Sok pénz hever parlagon

A kutatás szerint még mindig sokan vannak azok, akik nem foglalkozna a pénzükkel, készpénzben vagy lekötetlen betétben tartják. Magyarországon tilos a bankoknak a lakossági ügyfelek számára negatív betéti kamatok kínálni, így még ezzel sem tudják arra rávenni az ügyfeleket, hogy a számlákon parkoló pénzeket valamibe - például állampapírba - tegyék át. Márpedig ha az ügyfelek a megspórolt összeget a párnacihában, vagy a folyószámlákon lekötés nélkül tartják, akkor az ki van téve az infláció okozta hatásoknak és az esetleges jövőbeni hozam lehetőségéről is lemondanak.

Az OTP Öngondoskodási Index kutatása szerint azok közül, akik otthon, készpénzben tartják a megtakarításaikat, 73 százalék említette az indokok között, hogy túl kicsi az összeg, amit félre tud tenni. Erre megoldást kínál az OTP rendszeres megtakarítási programja, amelynek köszönhetően már kis összeget, akár már havi 10-20 ezer forintot, el lehet helyezni értékpapírokban. A kényelmi szolgáltatás keretében az ügyfelek egyetlen megbízással gondoskodhatnak arról, hogy minden hónapban a számukra megfelelő napon, az általuk kiválasztott befektetési alapba kerüljön a megadott összeg.

A felmérés szerint továbbra sincs változás az úgynevezett nyugdíjparadoxon terén. A megkérdezettek háromnegyede szerint az állam feladata a nyugdíjasok eltartása, de a kétharmaduk úgy vélekedik, nem lesz elég a nyugdíja a megélhetéshez idős korában.