Mivel idén változatlan marad a közmunkások bére, miközben a minimálbér 8 százalékkal nőtt, 2018-ban a közmunkások a minimálbér 59 százalékát keresik meg, pedig ugyanúgy 8 órában foglalkoztatják őket. Még 2011-ben - amikor a második Orbán-kormány szétválasztotta egymástól a minimálbért és a közfoglalkoztatotti bért - ez az arány 78 százalék volt, és már akkor is hatalmas felzúdulás volt az új bérrendszer ellen - állapította meg a Policy Agenda friss elemzése.

A közmunkások bére annak ellenére nem emelkedett, hogy jelentős összegek benne maradtak a rendszerben. Az Országgyűlés 2017-re 325 milliárd forintot hagyott jóvá erre a programra, ám az első tizenegy hónapban csak mintegy 240 milliárd forintot használtak fel. A kormány minden bizonnyal tudta, hogy ezt a pénzt nem fogja elkölteni, ezért már márciusban arról döntöttek, hogy 40 milliárd forintot átcsoportosítanak aktív munkaerőpiaci programokra.

Kapcsolódó

Ez a lépés szakmailag korrekt volt, hiszen ezen a jogcímen eredetileg korábban csupán 16 milliárd forintot terveztek. Csakhogy a november végi adatok alapján a pluszban átvitt 40 milliárd forintból csak 3 milliárdot költöttek el.

Bérek alakulása (ezer forint)
Megnevezés20112012201320142015201620172018
Bruttó közfogl.57,071,875,577,379,279,281,581,5
Nettó közfogl.47,047,0
49,550,651,852,654,254,2
Bruttó minimálbér78,093,098,0101,5105,0111,0127,5138,0
Nettó minimálbér60,660,964,266,568,873,884,891,8
Nettó bérek aránya (%)77,677,277,076,275,471,363,959,1
Forrás: KSH, Policy Agenda-számítás

Társadalompolitikai szempontból még nehezebben vállalható döntés volt, hogy szintén a közfoglalkoztatotti kasszából év végén 27,5 milliárd forintot átcsoportosítottak tizenkét programra - vélik az elemzők. Ezek 90 százaléka a Népligeti rekonstrukciós programot, és sporttámogatásokat jelentett. Nagyságrendileg megmaradt még 50 milliárd forint a közmunkarendszerben, és ez az el nem költött összeg pedig mérsékelte a költségvetési hiányt.

Holott amennyiben a kormány a közmunka-kasszát nem megkurtítja, hanem béreket emel belőle, annak jótékony hatása lehetett volna a legnehezebb helyzetű családokra.

Főként a közmunkások alkotják a társadalom alsó tíz százalékát, és az is tény, hogy az aktív keresők számának a növekedése az ő foglalkoztatásuk eredménye. Azáltal azonban, hogy a közfoglalkoztatotti bér kisebb mértékében emelkedett, mint a minimálbér, ennek a társadalmi rétegnek a felzárkózása nem következhetett be.

A munkaviszonyból származó jövedelmek a háztartás szintjét nézve 2010-2016 között 45 százalékkal nőttek, de ezzel szemben az alsó tizedben csupán 13 százalékkal. Jobban kifejezi a rendszer torzult fejlődését, hogy miközben 2010-ben a "kvázi középosztályba" tartozó háztartások háromszor annyit kerestek a munkájukkal, mint a társadalom legrosszabb helyzetű része, ez az arány 2016-ban négyszeresére nőtt - olvasható a PA elemezésében.