Az információs társadalom térhódításával az informatikai termékek egyre inkább nélkülözhetetlenné válnak, fogyasztásuk alapvetően meghatározza mindennapjainkat. A távközlési piac liberalizációjának előrehaladtával azoknak a csoportoknak is lehetőségük nyílik majd ezeknek a termékeknek és szolgáltatásoknak az igénybevételére, amelyeket eddig az anyagi lehetőségeik korlátoztak ebben. A korszerű távközlés egyre szélesebb körű elérhetőségével a leszakadó rétegeknek is lehetőségük nyílik a felzárkózásra, végre ők is otthon érezhetik magukat az új világban. Az alternatív szolgáltatók vállára igen nagy felelősséget ró tevékenységük erős társadalompolitikai hatása, ennek megfelelően igyekeznek egyre magasabb színvonalú és költséghatékony szolgáltatásokkal kiszolgálni a megnövekedett informatikai fogyasztást. Mára az informatika az élet minden területére bevonult. A második évezred végére az információs ipar termékei át- és átszövik a fizikai javak megteremtésének folyamatát, az egészségügyet, az infrastrukturális, államigazgatási, szociális hálót. A kialakulófélben lévő információs társadalom okozta változások várhatóan pszichológiailag nélkülözhetetlenné teszik ezeket a termékeket az emberek számára. Az információs társadalom tehát áttételesen kétségtelenül hozzájárul mindennapi létfenntartásunkhoz. Itt, Közép-Európában az információs kor első szele a rendszerváltozások után, a kétpólusú világrend felbomlását követően söpört végig. Ez mintegy keretfeltételként szolgált az információs technológiák és a távközlés széles körű térhódításához, miközben az információs forradalom maga is hozzájárult az alábbi nagy változások felgyorsulásához. A bipoláris világot jellemző fegyverkezési hajsza megszűntével az alapvető világhatalmi tényezők háromszögében a katonai erő szerepe leértékelődött. (Természetesen csak viszonylagos erőátrendeződésről van szó, hiszen a katonai potenciál még jó ideig meghatározó tényezője lesz a világpolitikai akaratérvényesítésnek.) Alapvető változás azonban, hogy a közvetlen katonai fenyegetés megszűntével a nemzetbiztonság fogalom- és tartalomköre átrendeződik, egyre markánsabban jelennek meg a gazdasági, globalizációs elemek. E változások kapcsán újradefiniáltatnak a megszokott paradigmák és prioritások, egyre nagyobb teret hódít a piacgazdaság és globalizálódik a tőke. A bipoláris rend felbomlása után új mozgástérhez jutottak a multinacionális vállalatok, s a tőke mozgása nyomán globalizálódott a technológia. A globális piacon a hatékonyság, a gazdasági versenyképesség meghatározóvá vált. A nemzetgazdaságok ereje újrarendezte az országok hatalmi sorrendjét, s a globalizálódás során a nagyobb gazdasági versenyképességgel rendelkező vállalatok erősödtek meg. A versenyképesség és a színvonalas szolgáltatások mellett egyetlen cég sem létezhet megfelelő kommunikációs hálózat nélkül. A szolgáltatók igyekeznek a megnövekedett fogyasztói igényekkel lépést tartva egyre költséghatékonyabb és egyre magasabb színvonalú szolgáltatások révén hozzájárulni az információs társadalom fejlődéséhez. Az elmúlt néhány évben az üzleti élet terén is jelentős változások zajlottak, bár hazánkban az alternatív társaságok érdeke- amely nem csupán a piaci törvények alternatívája- aligha érvényesül. A hírközlési törvény a magyar társadalom egészének az ügye, hiszen azokat is a szolgáltatások eléréséhez juttatja, akik eddig- elsősorban a fejlett és fejletlen régiók között tátongó szakadék miatt- nem részesülhettek a szolgáltatásokban. Természetes tehát, hogy az alternatív szolgáltatók érdeke- a piaci érdekeltség mellett- társadalompolitikai szempontokat is felvet. Ebben a vonatkozásban az állam szerepvállalása és a magyar gazdaságra gyakorolt hatása is döntő lehet. Hiszen országunkban minden adott, hogy élenjáróként vegyünk részt az információs társadalom megteremtésében. Büszkén tekinthetünk vissza a huszadik századra, amelynek technikai fejlődésében a magyarok kiemelkedő szerepet játszottak, s a tudományos életben ma is az élvonalon állunk. Minden bizonnyal ennek a szellemi élvonalnak a fenntartásán fáradozik a kormány által felvázolt Széchenyi terv is, amely téziseiben egy fejlett és liberalizált gazdaság alapköveit fekteti le. A szándék dicséretes és szükséges. A liberalizált, monopóliumoktól felszabadított szabadpiaci versenyt előtérbe helyező gondolkodási struktúra megteremtése és fenntartása a felhasználók és a döntéshozók érdekeit szolgálja. A hírközlési törvény eddig nyilvánosságra hozott normaszövege komolyan megkérdőjelezi, hogy valóban egy liberalizált gazdaság fellendítésén fáradozunk-e. A Magyarországon jelen lévő alternatív távközlési társaságok közös fellépéssel bizonyítják eltökéltségüket egy teljes körű liberalizált piac megteremtéséért és fenntartásáért. Elképzeléseiket és terveiket folyamatosan egyeztetik a döntéshozókkal és a lakossággal. Természetesen egy liberalizált információs társadalom és ezen belül az úgynevezett digitális gazdasági piac rendezett jogi, szabályozási és intézményi feltételrendszer kialakítását igényli. Ezért elsődleges feladat: egy rendezett távközlési versenypiac megteremtése, amely korszerű, a piaci játékszabályok és jogérvényesítés eszközrendszerével tud élni minden monopolisztikus elgondolás ellenében. Meg kell tehát szüntetni a távközlési monopóliumokat és meg kell akadályozni az újabb monopóliumok kiépülését. Ennek érdekében az államnak jelentősen csökkentenie kell azokat a korlátokat, amelyek akadályozzák vagy késleltetik az új piaci szereplők megjelenését. Ebben az esetben szinte biztosak lehetünk abban, hogy mindez csökkenő árakat, infrastrukturális és piaci növekedést fog biztosítani. A valódi nyertesek azonban nem csupán a piaci verseny résztvevői lesznek, hanem a vállalkozások- a manapság oly gyakran emlegetett kis- és középvállalkozások-, intézmények ezrei, amelyek majd munkahelyek százezreit biztosítják a távközlési iparban. Megalapozottnak tűnő előrejelzések szerint egy évtizeden belül a világ teljes GDP-jének közel 30 százalékát, húsz-harminc éven belül pedig több mint 50 százalékát az információs ipar fogja megteremteni. Hazánk a következő néhány évben minden bizonnyal a globális információs korba lép. Kialakul az információs társadalom, amely nem csak informatikai társadalom, nem csak tömegkommunikációs korszak, nem csak a tömegkultúra világa. A globalizáció pozitív alternatívája, ha eljut a kultúraközpontú társadalomig. Magyarország választás előtt áll: vagy néhány évtized alatt perifériára kerül, vagy kidolgoz egy olyan stratégiát, amellyel az információs kor egyik győztesévé válik. Az államnak ezért is van ilyen kitüntetett, a kormányzati struktúrától és a napi pártpolitikai érdekektől messze túlmutató szerepvállalása: képessé tenni a magyar társadalmat az informatikai eszközök és szolgáltatások szabad választásában.
QP | Quality Placement