Az özvegyi nyugdíj az elhunyt házastársat megillető saját jogú öregségi nyugdíj százalékos mértékében meghatározott hozzátartozói nyugellátás. Ha a házastárs nyugdíjas volt a halála időpontjában, akkor a számítás egyszerű, hiszen az ideiglenes özvegyi nyugdíj annak a nyugdíjnak a 60 százaléka lesz, amelyet az elhunyt részére ténylegesen folyósítottak.

Mi történik viszont abban az esetben, ha az elhunyt még nem volt nyugdíjas?

Ekkor ki kell számítani azt az elméleti nyugdíjösszeget, amely az elhunytat a halála időpontjáig szerzett nyugdíjjogosultsága alapján megillette volna. A még nem öregségi nyugdíjas elhunyt szempontjából a törvény azt a feltételt írja elő, hogy a halála pillanatában rendelkezzen az ő saját nyugdíjjogosultságához szükséges szolgálati idővel.

Az általános szabályok szerint az öregségi teljes nyugdíjhoz minimum 20 év, az öregségi résznyugdíjhoz minimum 15 év szolgálati idő szükséges. Az özvegyi nyugdíj szempontjából azonban a még öregségi nyugdíjban nem részesülő elhunyt által szerzett szolgálati időt más feltételek szerint kell figyelembe venni - olvasható a nyugdíjguru.hu portálon.

Ha az elhunyt már legalább 25 év szolgálati időt szerzett, akkor az általános szabályok szerint számítják ki ezt az elméleti nyugdíjat, amelynek a 60 százaléka lesz az ideiglenes özvegyi nyugdíj összege. Az elméleti nyugdíj kiszámításához ilyen esetben a nyugdíjtörvény melléklete tartalmazza a szükséges szorzószámokat.

Ha viszont az elhunyt nem szerzett legalább 25 év szolgálati időt, akkor a hozzátartozói nyugellátás számításának alapjául szolgáló elméleti nyugdíj összegét nem az általános szabályok és a nyugdíjtörvény mellékletében szereplő szorzószámok alkalmazásával kell megállapítani, hanem egy külön táblázat szerint kell kiszámítani, amely a nyugdíjtörvény végrehajtási rendeletének egyik mellékletét képezi.

Ez a táblázat azt tartalmazza, hogy milyen szorzószámokkal kell a nyugdíjkorhatár betöltése előtt elhunyt személy képzetes nyugdíját megállapítani, ha 25 évnél rövidebb szolgálati időt szerzett a halála előtt, attól függően, hogy hány éves korában hunyt el és addig hány év szolgálati időt szerzett.

További fontos kiegészítő szabály, hogy az özvegyi nyugdíjra való jogosultságot az is megalapozza, ha az elhunyt a szükséges szolgálati időt nem szerezte ugyan meg, de az alacsonyabb életkorhoz előírt szolgálati időt az ott meghatározott életkor betöltéséig megszerezte, és ezt követően szolgálati idejében a haláláig harminc napnál hosszabb megszakítás nem volt.

A törvény az özvegyi nyugdíj alapjául szolgáló öregségi nyugdíj számításakor az általános szabályoktól eltérő két fontos kedvezményt is ad a szolgálati időnél.

Az özvegyi nyugdíjra történő jogszerzés szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időtartamot is, ami alatt az elhunyt jogszerző rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy rokkantsági ellátásban részesült. (Az általános szabályok szerint a 2011. december 31-éig fennállt rokkantsági nyugdíj mint saját jogú nyugellátás, illetve a 2012. január 1-jétől megállapítható rokkantsági ellátás mint nyugdíjjárulék-mentes pénzellátás folyósításának tartama nem minősül szolgálati időnek.)

Szolgálati időként kell figyelembe venni időpontra tekintet nélkül a felsőoktatási intézményben nappali képzésben folytatott - legfeljebb azonban a képesítés megszerzéséhez a tanulmányok folytatása idején szükséges - tanulmányok idejét. (Az általános szabály szerint az öregségi nyugdíjhoz csak az 1998. január 1-je előtti tanulmányi idő minősül szolgálati időnek.)

Az elméleti nyugdíj alapja az elhunytnak az 1988. január 1. után szerzett, nyugdíjjárulék-alapot képező kereseteiből számított nettó átlagkeresete - ez megegyezik az általános szabályozással.

Az özvegyi nyugdíj számításának alapjául szolgáló képzetes öregséginyugdíj-összeg sem lehet kisebb az öregségi nyugdíj legkisebb összegénél (2021-ben 28 500 forint ez a nyugdíjminimum), kivéve két esetet:

  • ha az özvegyi nyugdíj kiszámítása során figyelembe vett szolgálati idő az arányos elismerés miatt nem éri el a jogosultsághoz előírt szolgálati időt (a nyugdíjszámítás során akkor kell arányosítani - azaz rövidíteni - a szolgálati időt, ha a kérdéses időtartamban az érintett személy nyugdíjjárulék-alapot képező keresete nem érte el a minimálbér összegét; az arányosítási tényező a nyugdíjjárulék alapját képező kereset és a mindenkori érvényes minimálbér arányszáma), vagy
  • ha az özvegyi nyugdíj számításának alapjául szolgáló öregséginyugdíj-összeg alapját képező átlagkereset az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem éri el,
  • a hozzátartozói nyugellátás számításának alapjául szolgáló képzetes öregséginyugdíj-összeg azonos az alapját képező számított havi átlagkereset összegével. (Vagyis ha pl. 23.700 Ft-ra jön ki a számított nettó átlagkereset, akkor ez lesz az özvegyi nyugdíj alapja, nem pedig az öregségi nyugdíj legkisebb összege, azaz 28.500 Ft.)

Így ha a saját jogú nyugdíjban még nem részesülő elhunyt

  • kevesebb, mint 25 év szolgálati időt szerzett, akkor a nyugdíjtörvény végrehajtási rendelete 3. számú mellékletében szereplő speciális nyugdíjszorzókat kell akalmazni az őt megillető virtuális nyugdíj kiszámításához,
  • több, mint 25 év szolgálati időt szerzett, akkor a nyugdíjtörvény 2. számú mellékletében szereplő általános nyugdíjszorzókat kell alkalmazni.

További részletek a nyugdíjguru.hu-n.