Az OAH honlapján jelent meg, hogy a hivatal határozatot hozott "a Paks II. Atomerőmű Zrt. kérelmére indult, A Paksi Atomerőmű 5. és 6. blokk létesítéséhez szükséges résfal építési engedély iránti kérelem ügyében".

A döntést alapvetően befolyásolta, hogy az eljárást a vonatkozó kormányrendelet alapján nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyként kezelték. A határozatot egy másik jogszabály alapján 5 napra közszemlére teszik, 38 oldalban indokolta meg az OAH. Ebben az indoklásban bányászati és vasúti hatósági illetékességek ismertetése mellett többek közt az szerepel, hogy a - tervek alapján 32 méter mélységűre (magasságúra) tervezett vízzáró - résfal építése az atomerőmű létesítési engedélyének megadásához vezető úton egy tétel. Ugyanakkor az engedély bizonyos (például tűzvédelmi, vízügyi) feltételek mellett érvényes, és a résfal megépülte után is szükség lesz egy újabb OAH-engedélyre a használatba vételéhez.

A résfalépítés tipikusan a könnyű talajon építkezés jellemző építészeti megoldása, leegyszerűsítve annyit jelent, hogy a leendő építési területet ilyen résfalazással kerítik körbe, így a falakkal a talajt is, a talajvizet is kívül lehet tartatni az építési területen. Érdemes megnézni, hogy a május elején Finnországban leállított, a napokban a létesítési engedélykérelmét is visszavont (de 2014 óta a paksi beruházás sorvezetőjeként is hivatkozott) Hankihivi beruházás esetében ez mit jelentett:

Hanhikivi - a kép közepén látható
Hanhikivi-1 - a látkép közepén lévő "tócsa" helyére került volna a Paks II. erőműbe is tervezett VVER1200-as reaktorból egy
Kép: Napi.hu

Az OAH határozatban részletesen leírja, hogy milyen elvárásai vannak a kiadott határozatért cserébe; például hogy milyen résfalazási technikákat hogyan és mikorra kell az építőnek naplóznia, illetve: az elvégzett munkákat bizonyíthatóvá tennie.

A Kádár Andrea OAH-elnök által szignált dokumentumban az is olvasható (7. pont), hogy az OAH vezetője visszatartási pont meghatározásáról is döntött. Ezek egyik tétele pedig azt tartalmazza, hogy "A Paksi Atomerőmű 5. és 6. blokkjának létesítéséhez tervezett résfalas munkatér határolás technológia megfelelőségét a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján a teszteredmények feldolgozása nélkül az OAH nem tartja megfelelően igazoltnak a helyi geológiai és hidrogeológiai adottságok között, ezért „új tervezési megoldásként” kezeli" és így annak eredményeit igazolni kell.

De az is ott áll, hogy "a teszt eredményei alapján meg kell vizsgálni, hogy a hidrogeológiai modellezésben alkalmazott bemenő adatok és feltételezések továbbra is helytállók, és a létesítési tevékenységnek nincs negatív hatása a szomszédos nukleáris létesítményekre."  E kitételek arra is utalhatnak, hogy az OAH tavaly ősszel nem adta meg a létesítési engedélyt, amivel az építkezés megkezdődhetett volna, illetve aminek birtokában a Paks II. projekt bekerülhetett volna az "építés alatt" álló atomerőművek alig 50 tételes  halmazába, és mégiscsak összefüggésben lehet a terület geológiai felmérése körül kialakult osztrák-magyar vitához is.