A közvélemény-kutatók a 2018-as választás előtt 5-8 százalékkal alulmérték a Fideszt, és azt ígérték, hogy újrakalibrálják a módszereiket. Ehhez képest 2022-ben még inkább mellélőttek a két nagy tömb különbségét illetően - írja a G7 az ennek okait firtató cikkében. Az április 3. előtti utolsó publikált kutatásokban az intézetek 0-9 százalékos Fidesz-előnyt mértek, miközben a tényleges különbség a 16 százalékpontot is meghaladta.

Ennél sokkal szembeötlőbb, hogy az ellenzék mennyivel rosszabbul szerepelt, mint amit az utolsó mérések alapján várni lehetett: a nyolc kutatócég közül hat 8-11 százalékponttal mérte őket felül. A Mi Hazánk bejutását is egyedül a Társadalomkutató valószínűsítette.

Az idei, turbóintenzív kampányt teljesen átalakította a háború, ilyen még soha nem volt - mondta a hírportálnak Závecz Tibor, a Závecz RI vezetője. - 2018-ban is volt egy meghatározó téma, a migráció, de az hosszabb távon volt felépítve, lehetett tudni, hogy kire hogyan hat nagyjából. Most is folyamatosan mérték az aktuális témákat, de hogy ezeknek mi a választókra gyakorolt hatása, és hogy az egzisztenciális biztonságérzet a háború keltette pánikreakcióban ilyen elemi erejű, az új tapasztalat volt.

Nagy tanulság, hogy a pártválasztás mellett egy ilyen szituációban az attitűdök mérése is mennyire fontos, ahogy az is, hogy ha ennyire bonyolult a helyzet, a közvélemény-kutatás fokozottan interdiszciplináris terület. A szakértő az eredmény ismeretében is túlzásnak tartja, hogy válságban lenne a közvélemény-kutatói szakma. „2002-ben még nagyobb volt a kudarc, hiszen akkor még a győztest sem sikerült eltalálni.”