Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A kormány által eldöntött módosításokkal frissített dokumentum elképzelései három pilléren nyugodnak: az első és legfontosabb a nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedés ösztönzése és támogatása többek között célzott bér- és járuléktámogatásokkal, kiemelt figyelmet fordítva a mikrocégekre és a kkv-kra. A második pillért a szociális gazdaság jelenti, ami a helyi lehetőségekre építve szervezi meg a munkanélküliek foglalkoztatását, részben állami támogatásból, részben pedig saját bevételekből. Ez egy átmeneti foglalkoztatási forma, amelynek célja hosszabb távon, hogy átvezessen a nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatásba. A harmadik pillért a közfoglalkoztatás jelenti, ahol az állam maga szervezi meg azoknak az átmeneti foglalkoztatását, akiknek az első két pillér jelenleg nem kínál reálisan munkalehetőséget.

Az MM alappályája, azaz a pesszimista forgatókönyv szerint 2011−2014 között összesen 232 ezer új munkahely jön létre, míg az optimista, gyorsuló gazdasági növekedésre alapozott verzió 347 ezerrel számol. Ezen belül a növekedés kétharmada a modell szerint a közmunkásoknak és a fehéredésnek köszönhető, a versenyszféra csak egyharmadot "áll". Az NGM modellkészítői pontosan kiszámolták az álláskeresési járadéknál a tervezett 67 milliárdos spórolás paramétereit is. Az MM sokoldalúságát az is jelzi, hogy kitér például az új Munka törvénykönyvének fejezeti struktúrájára is.

 

A terv részei
I. A foglalkoztatást segítő szabályozás
Új Munka törvénykönyve
Munkáltatók adminisztrációs terheinek csökkentése
II. Ösztönzők és támogatások a munkahelyteremtésért
A rugalmas foglalkoztatás támogatása (hazai forrásból)
Foglalkoztatási lehetőségek bővítése EU-forrásból
A munkába állást támogató programok EU-forrásból
Az ÚSZT forrásainak foglalkoztatást ösztönző felhasználása
III. Közfoglalkoztatás
A pénzbeli ellátások munkára ösztönző átalakítása
A közfoglalkoztatás új feltételrendszerének kialakítása
IV. Az érdekegyeztetés kereteinek átalakítása
A gazdasági és szociális párbeszéd új rendszerének kialakítása
V. Nemzeti Foglalkoztatási Alap
Az alap megtisztítása a szociális jellegű kiadásoktól
A Munkaerő-piaci Alap átalakítása
Új irányítási struktúra
VI. A képzési rendszer megújítása
A szakképzési rendszer átalakítása
A felnőttképzési rendszer átalakítása
Forrás: Magyar munkaterv