Sem technikai, sem a tételsorokkal kapcsolatos problémák nem akadályozták a idei érettségi vizsgák írásbeli szakaszát. És a tételsor is hasonló volt, mint a korábbi években, mondta a szakember - mondta az Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában.

A következő, a 2023–2024-es tanévtől felmenő rendszerben változnak az érettségi vizsgakövetelmények, az Oktatási Hivatal honlapján már közzé is tették a minta feladatsorokat.

Változik az érettségi rendszere

Bizonyos tantárgyak esetében egyáltalában nem lesz változás, de a magyar nyelv és irodalomnál a mostani rövidebb fogalmazás mellett megjelenik egy tesztszerű feladatsor is.

Kiemelte: inkább a természettudományoknál lesz változás, ahol más lehet a vizsga, lehet csinálni projektmunkát is, illetve az informatikában erőteljesebben megjelenik a programozás. 

A pedagógusképzés átalakításáról elmondta: önmagában az, hogy alacsonyabb pont is elegendő lesz a bejutáshoz, szerinte nem fogja érdemben megnövelni a pedagóguspályára jelentkezők számát más motivációk kellenek ahhoz, hogy valaki pedagóguspályára menjen.

A választásban egyre nagyobb szerepet játszik a megélhetés, vagyis a pedagógusok bérezése. 

A bérekkel kapcsolatban türelemről nehéz beszélni, mert a 2013-ban biztatóan induló életpályamodell nagyon hamar megbicsaklott

– mondta Horváth Péter.

2017-ig, ameddig még a béremelés első fázisa folytatódott, a helyzet talán valamennyire javult, de 2015-től elszakadt a minimálbértől, és utána ez a fajta lefelé nivellálás egyre határozottabb és erősebb volt. Az előző évben és most, az év elején nagyjából 10 százalékos kiegészítést, bérpótlékot kaptak a kollégák, illetve a legfiatalabbak, akiknek a fizetése nem érte el a garantált bérminimum szintjét sem, ott ez a béremelés jelentősebb is lehetett akár.

Ez nem egy 10 százalékos alapbéremelés volt, hanem a pótlékokra vonatkozott. Így összenyomódott a pedagógusbértábla alja, akik 14-15 éve vannak a pályán, azok körülbelül ugyanannyit keresnek, mint akik most jöttek a pályára. Ez sem szerencsés, hiszen lenni kell egy előmenetelnek, és az is kétségtelen, hogy nem nagyon lehet már várni ezzel. Ha nem jönnek uniós pénzek, akkor is lépnie kell a kormányzatnak, mert ez valóban azt jelenti, hogy egyre többen fogják elhagyni a pályát és egyre kevesebben fognak jelentkezni, és amit ma még lehet kozmetikázni, azt egyre nehezebb lesz, és a kozmetikázás sem azt jelenti, hogy mindenki elégedett lesz, főleg amikor nem szakos tanárok fognak bemenni tanítási órákra - mondta Horváth Péter.

Ha nincs uniós forrás, akkor is elő kell teremteni

Egy 800 milliárd forintos tételt vár a kormány az Európai Uniótól, hogy meg lehessen emelni a magyarországi pedagógusok bérét.

Horváth Péter kiemelte: őt nem zavarja, hogy honnan lesz erre pénz a tanárok béremelésére, de ha nem lesz uniós forrás, akkor elő kell teremteni valamilyen módon a költségvetésből.

Még egyszer mondom, már vannak komoly problémák, és ezek a problémák csak növekedni fognak, ha nem lesz bérrendezés.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára arról beszélt, hogy amint megérkeznek az uniós források, már másnaptól bruttó 560 ezer forint lesz a pedagógus átlagbér. 2025 januárjára pedig ez az átlagbér bruttó 800 ezer forint lehet.

 

Jelenleg bruttó 450 ezer forint körül van a pedagógus átlagbér, kezdők bére nagyjából a felzárkózással együtt most bruttó 330 ezer forint körül van és a legmagasabb pályán lévőknek sem nagyon éri el a bruttó 600 ezer forintot – mondta Horváth Péter.