Csütörtökön Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter jelentette be, hogy 21 százalékkal emelik a pedagógusok bérét. Ezzel a kormány reagál az elmúlt hónapok elégedetlenségére az oktatási szektorból, amely a legutóbbi időkben már tömegtüntetésekhez, polgári engedetlenségi lépésekhez vezetett. 

Ebből a szempontból is fontos a Magyar Tudományos Akadémia Közoktatási Elnöki Bizottság állásfoglalása, amely reagál azokra a pedagógusi elégedetlenségekre is, amelyek hosszú évek óta napirenden van, de kisebb visszhangot kaptak a bérkövetelések mellett. Ilyen volt az óraszámok csökkentése, a pedagógusi életpályamodellbe épített portfoliókészítések vagy az iskolák felszereltségének problémái.

Maga az MTA bizottsága állásfoglalása szerint az oktatási szektor válsága már látványossá vált a diákok eredményeiben: a nemzetközi tudásszint-mérések szerint a magyar diákok eredményei hosszabb távon jelentősen romlanak, növekszik a gyengén teljesítők aránya, nem csökken az iskolát korán, végzettség nélkül elhagyók száma. Romlott a diákok problémamegoldó képessége, közelít a fejletlen országokéhoz, az iskolai teljesítmények családi háttér általi meghatározottsága tekintetében pedig a világ legproblematikusabb országai közé tartozunk.

Tudományos elemzések egybehangzó eredményei szerint a közoktatás eredményességének legfőbb meghatározó tényezője a pedagógus, és amint azt számos tény mutatja, a magyarországi pedagógusok helyzete különösképpen nehéz

– áll az MTA elnöki bizottságának közoktatásról kiadott állásfoglalásában.

A béremelés csak az első lépés

A pedagóguspálya helyzetének rendezésében a fizetések felemelése csak az első és legszükségesebb lépés a testület szerint. Viszont az alulfizetettség számos más probléma alapja: a problémák leglátványosabb jelzője az, hogy mind kevesebb tehetséges fiatal választja a pedagógus-hivatást (hat év alatt a felére csökkenta tanári képzésre jelentkezők száma). A pályán levő pedagógusok koreloszlása folyamatosan eltolódik az idősebbek irányába.

Ugyanakkor jelzik, hogy bár a közoktatás egészére számított tanár-diák arány még nem jelez krónikus problémákat, egyes területeken (matematika, természettudomány) tanárhiány van. A nyugdíjba vonulók és a képzésben résztvevők arányából kiszámítható, hogy gyors beavatkozás nélkül a helyzet hamarosan kezelhetetlenné válik.

Az alacsonyfizetések jelentették eddig a legnagyobb problémát abban, hogy kevesen álltak tanárnak.

Magyarországon a pedagógusok fizetése tartósan és egyre nagyobb mértékben elmarad az egyéb szellemi foglalkozásúak bérétől a KSH adatai szerint. Az utóbbi időszakban a pályakezdő tanárok jövedelme nem elegendő az értelmiségi életfeltételek biztosításához sem.

Később az MTA kifejtette, hogy a tanárok fizetése olyan távol áll más szellemi foglalkozásúak fizetésétől, hogy az kifejezetten taszító hatású. A 2021-es adatok szerint az alapfokú oktatásban dolgozó pedagógusok fizetése mindössze 66 százaléka, a középfokú oktatásban dolgozók esetében pedig 73 százaléka a szellemi foglalkozásúak átlagnak.

Még nagyobbak a különbségek a pályakezdők esetében. A 25-34 éves korosztályban egy általános iskolai tanár fizetése átlagosan 50 százaléka, míg egy középiskolai tanár fizetése 51 százaléka a hasonló képzettségű, nem pedagóguspályán dolgozó fiatalénak (OECD-adatok).

Most tehát ezt részben orvosolja a kormány 21 százalékos bruttóemelése, azonban még ez is csak 6 százalékot jelent az elmúlt 5 évet tekintve, ha az inflációt is figyelembe vesszük.

Az első lépés megvolt, de továbbiak kellenek a béreknél

Tehetséges fiatalok pedagóguspályára vonzása, pályán tartása, szakmai fejlődésének folyamatos támogatása összetett feladat. Vannak közvetlen, azonnali beavatkozást igénylő tennivalók, és vannak olyanok, amelyeken keresztül a pedagógusok eredményes működésének a feltételeit kell megteremteni, majd fenntartani. A legsürgetőbb ezek közül a pedagógusok anyagi megbecsültségének rendezése – írja a további problémák tagolásáról a testület.

A bérek kapcsán fontosnak tartják, hogy hosszútávon is értékállók maradjanak a pedagógusok fizetései, ezért ennek kidolgozását is feladatnak tartják, mivel egy tanár négy évtizeden át kell pályán tartani. Ha ez nem biztosított, akkor a tanárok könnyen találnak állást más területeken.

A pedagógus diplomával rendelkező fiatalok pedagóguspályán tartása közérdek. Az ehhez szükséges anyagi eszközök nagysága eltörpül a pedagógushiányból fakadó, nemzetgazdasági szinten jelentkező károkhoz viszonyítva.

Minden további fejlődés előfeltétele a pedagógusok bérének az azonnali és jelentős megemelése. A jelentős azt jelenti, hogy a pedagógusfizetések néhány éven belül elérik az értelmiségi fizetések átlagát. Hosszabb távon a diplomás átlagfizetés és a pedagógus átlagfizetés viszonya határozza meg, hogy milyen képességekkel, felkészültséggel és motivációval rendelkező fiatalokat lehet a pályára vonzani – teszik hozzá az állásfoglalásban, amely szerint fontos a pedagógusfizetéseket olyan indikátorhoz hozzákapcsolni, amelyet a munkaerő-piaci helyzet alakít, nem pedig valamilyen önkényes döntés.

Ezt azért fontosnak tartják, mert az MTA szerint a javasolt fizetésemelésnek rövidtávú hatása az lehet, hogy a tanárok nem kényszerülnek a megélhetési gondokat enyhítő fizetés-kiegészítő tevékenységekre, és teljes energiájukat hivatások gyakorlására fordíthatják. Már rövidtávon enyhítheti a tanárhiányt, ha visszatérnek az oktatásba a pályájukat anyagi okból elhagyó, és a tanári diplomát megszerző, de az iskolarendszeren kívül elhelyezkedő fiatalok.

Rengeteg probléma van még az oktatásban

Az MTA úgy értékeli, hogy a béremelés csak a legszükségesebb lépés, de meg kell oldani a rendszerszintű problémákat: sok kis iskola van, amelyeket nem lehet kellő számú képzett tanárral megtölteni, ezért azokat érdemes összevonni más intézményekkel. Viszont a kistérségekben ehhez nélkülözhetetlen az iskolabuszok rendszerének kiépítése.

„A demográfiai trendeket figyelembe véve, az érintettekkel egyeztetve, a feltételek megteremtésével párhuzamosan kell a pedagógiai munka számára optimális méretű iskolákat létrehozni. Szükség van a megfelelő létszámú osztályok kialakítására is, amire csak a nagyobb iskolákban van lehetőség. Számos kutatási eredmény igazolja, hogy kevesebb, de jobban képzett tanár nagyobb létszámú osztályokban is hatékonyabban tanít” – szól az állásfoglalás.

További feladat a pedagógusok terhelésének racionalizálása, az óraszámok csökkentése és az adminisztratív terhek mérséklése. A magas szintű pedagógusi képzettséget nem igénylő feladatokra célszerű segítő munkatársakat (pedagógiai asszisztensek, rendszergazdák, technikusok stb.) alkalmazni. Hasonlóképpen a speciális igények kielégítésére a megfelelő célra kiképezett szakemberek (iskolapszichológusok, gyógypedagógusok, fejlesztő pedagógusok, szociálpedagógusok stb.) foglalkoztatása szükséges.

A hatékony tanári munka feltételeinek megteremtéséhez hozzátartozik szakmai fejlődésük sokoldalú támogatása, a tudomány legújabb eredményeire alapozott tanítási módszerek megismertetése. Emellett el kell látni őket a legkorszerűbb személyes használatra tervezett informatikai eszközökkel. E tényezők összekapcsolását segíti a pedagógusok kreativitásának felszabadítása, aminek alapvető feltétele a tanári autonómia.