Válságos állapotban van az oktatás, hiszen nemcsak az alacsony pedagógusbérektől, a tanárhiánytól, de a letaníthatatlan mennyiségű tananyagtól, a differenciálás hiányától, és a túlcentralizáltságtól is szenved - hangzott el a Republikon Alapítvány oktatási konferenciáján.

Az elmúlt egy évtized mérlege, hogy az oktatás színvonala mélyponton áll, a tanulók tudása nemzetközi összehasonlításban is gyatra, és egyre több diák kerül ki az iskolából végzettség nélkül. Az alulfizetett tanárok tömegével hagyják el a pályát, és egymást érik a szakmában maradó pedagógusok sztrájkjai, engedetlenségi mozgalmai.

Az oktatás területén egy csomó olyan dolgot, amiről korábban közmegegyezés volt felrúgott a Fidesz-kormány,

mondta Horn Gábor, Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke.

Példaként említette többek között, hogy korábban közmegegyezés volt arról hogy egy iskola az önkormányzatok kezében van a legjobb helyen, most állami kézben vannak az intézmények. Korábban mindenki egyetértett abban, hogy a hitoktatás nem az iskolában folyó tanrend része kell, hogy legyen. Valamint közmegegyezés volt arról is, hogy az oktatási rendszer nem lehet a politika foglya.

Kevesen állnak ki a jogaikért

Idén kicsit máshogy indult a tanév, pedagógusok engedetlenségi mozgalmaitól volt hangos a média. 

Nem vagyok túl jó véleménnyel a pedagógus kollégáimról, mert nem elegen állnak ki a jogaikért,

mondta Tollner József, az Illyés Gyula Gimnázium tanára, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének alapító tagja.

Ha a nagyvárosok pedagógusainak 50-60 százaléka beleállna az engedetlenségi mozgalmakba és hallatná a hangját, az nagy előrelépés lenne.

Kiemelte: a gesztenyét senki nem fogja kikaparni helyettünk.

Mivel az Illyés Gyula Gimnáziumban a tanárok a múlt hét pénteki után ezen a héten kedden is polgári engedetlenségi mozgalmat tartottak, ezért Tollner József újabb levélre számít Pintér Sándor belügyminisztertől vagy a tankerületi vezetőtől. Úgy véli, most egy olyan azonnali tűzoltásra van szükség a közoktatásban, ami megoldja a pedagógushiányt.

A kistelepüléseken sem mernek beleállni az akciókba

A települések szerkezetétől is függ, hogy hol állnak bele a polgári engedetlenségi akciókba a pedagógusok - mondta Pilz Olivér, a miskolci Herman Ottó Gimnázium tanára, a Tanítanék Mozgalom társalapítója. Azoknak a tanároknak, akik az engedetlenségi mozgalom miatt fenyegető levelet kaptak a tankerületektől és átvették, azt tanácsolja, minél hamarabb válaszoljanak, hogy a levél tartalmával nem értenek egyet. Miskolcon a polgári engedetlenséget választó pedagógusok mellé 3-4 ezer fekete ruhába öltözött diák, szülő szimpatizáns állt. Pilz Olivér szerint még több szülőt és diákot kell elérni, hogy beálljanak a pedagógusok mögé.

Amikor a pedagógusok sztrájkhoz való jogát korlátozták, beszorították őket a sarokba.

Az alacsony fizetésekkel kapcsolatban elmondta, hogy van olyan tanár, aki azt mondja:

kis pénz kis foci, és felolvassa a tankönyvet az órán és kész.

Persze vannak, akik nem adják fel és mindenféle pedagógiai megoldásokkal adják át a tananyagot. 

A leszakadó térségeknek egy különös lélektana van, Berettyóújfalu térségben a szolidaritásra egyedül csak az Igazgyöngy Alapítvány kollégái mertek vállalkozni, mondta L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány alapítója és szakmai vezetője. A hátrányos településeken nincs szülői háttér, nincs kivel összefogni a pedagógusoknak.

Egy kezdő pedagógus fizetése 14 évig nem változik

Ma gyakorlatilag a szegénységet választja az, aki pedagógusnak tanul, mondta Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) elnöke. Tíz éve küzdünk a pedagógusok jobb megbecsüléséért.

Hangsúlyozta egy kezdő pedagógus bruttó bére 312 ezer forint, ami 14 éven keresztül nem is változik majd. Szakszervezeti vezetőként megerősítette, azok a kollégák, akik nagyvárosban élnek, hamarabb beállnak a polgári engedetlenségi mozgalmakba, mint egy kistelepülésen egyedül dolgozó tanító. Úgy véli, hogy amikor a fővárosi elit iskoláiban is megjelent a szaktanárhiány, ekkor robbant be ismét az elégedetlenségi mozgalom pedagógusok között.

Jelenleg 16 ezer pedagógus hiányzik a közoktatásból és a jövőre nézve sincsenek jó hírei:

  • évente csupán 2300 gyakornok lép be az oktatási rendszerbe,
  • az idei tanévben 4800-an mennek majd nyugdíjba,
  • 2023-ban 6000-en érik el a nyugdíjkorhatárt,
  • 2024-ben 6500-an,
  • 2025-ben pedig 7200-an lépnek ki a közoktatásból,
  • arról pedig nincs adatuk, hogy a nők 40 kedvezmény miatt hányan választják a nyugdíjas éveket az oktatás helyett.

A szakszervezeti vezető szerint a hazai jogrendszerben rögzített kötelezettsége a kormánynak, hogy szociális párbeszédet folytasson társadalmi szervezetekkel, a tárgyalóasztal körül egyeztessen a szakszervezetekkel mielőtt bármilyen döntést hozna. Úgy véli, ha a tanárok sztrájkjogát nem lehetetlenítik el, akkor nem kellene polgári engedetlenségi mozgalmakat indítani.

A PSZ elnöke kiemelte: a sztrájkjog kiüresítése miatt a két nagy pedagógus- szakszervezet a strasbourgi bírósághoz fordult.

Az EU országai között a magyar pedagógusok bére a legalacsonyabb, példaként említette, hogy Romániában 100-130 euróval többet visznek haza a tanárok, pedig nekik fixen 18 órát kell tanítaniuk, szemben a magyar pedagógusok fix 22-26 órájával.

Fásultak a tanárok

A pedagógus megmozdulások eredménytelenek, mondta Horváth Péter, a Révai Miklós Gimnázium igazgatója, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke. Ha egy olyan megyében bocsátanak el egy pedagógust, ahol több tankerület is van, ott szinte biztos, hogy az a másikban nem kap majd állást.

A pedagógusok átlagéletkora 50 év körüli, bár sokan morognak, de amikor tenni kellene valamit, akkor inkább nem vállalják fel a véleményüket, a pedagógusok egy része belekényelmesedett ebbe a helyzetbe. Úgy véli, hogy kulcskérdés a pedagógusok fizetésének az emelése, de hangsúlyozta:

ha a ház alapjai nincsenek rendben hiába beszélünk arról, hogy milyen festményeket tegyünk a falra.

Az oktatási kormányzat felé  pedig folyamatosan jelezni kell a problémákat és előbb-utóbb lesz eredménye - véli a pedagógus kar elnöke.