A Liberális Magyarországért Alapítvány egykori jegybankelnökök részvételével rendezett konferenciát szerdán Budapesten. Surányi György (aki 1990-1991, és 1995-2001 között volt jegybankelnök) és Bod Péter Ákos (aki 1991 és 1994 között volt az MNB elnöke) Bodnár Zoltánnal, az MNB 1995 és 1998 közötti alelnökével, a Magyar Liberális Párt gazdaságpolitikusával vitatta meg a jegybank szerepének változását és a jegybanki politika aktuális kérdéseit. A szervezők közlése szerint a rendszerváltás utáni összes jegybankelnököt meghívták a konferenciára, de Matolcsy György, Simor András, és Járai Zsigmond nem tudott megjelenni az eseményen.

Bodnár Zoltán kiemelte: a 2007-es válság tanulsága, hogy az árstabilitás önmagában nem feltétlenül jár együtt a stabilitással. A válság világossá tette, hogy olyan feladatoknak is a jegybank hatókörébe kell tartozniuk, amelyek túlmutatnak a mikroprudenciális felügyeleten. Bodnár Zoltán Magyarországról szólva úgy fogalmazott: "nem látom, hogy az elmúlt két esztendőben a monetáris politikában olyan drámai dolgok történtek volna, és valami egészen unortodox új eszközök jelentek volna meg".

Lehetnek feszültségek

Bod Péter Ákos is úgy vélte, nem az infláció a legnagyobb gond, és jegybankok szerepének újragondolása Európában is megtörtént. Ha a jegybank és a mindenkori kormány között nem sok érintkezési felület van, és csak az árstabilitásra kell koncentrálni, akkor visszavonulhat a jegybank az "elefántcsonttoronyba". Ha azonban a jegybank devizahatóság, bankfelügyelet és a pénzforgalmat is szabályozza, illetve sok ponton érintkezik a kormánnyal, akkor lehetnek feszültségek.

Surányi György kifejtette: alapvető kérdés, hogy a deflációhoz és inflációhoz hogyan kell viszonyulni, és ebben nagy különbség van az árstabilitás mellett a maximális foglalkoztatásra és a lehető legalacsonyabb kamatszintre együtt törekvő amerikai, és a magas munkanélküliség mellett is "betegesen inflációellenes" európai doktrina között. Ő is úgy vélte, természetes, hogy konfliktus van a kormány és az MNB között, illetve a magyar jegybank és a Nemzetgazdasági Minisztérium között sokkal nagyobbnak látja a feszültséget, mint az ő összesen majdnem nyolcéves időszaka alatt bármikor.

A részvevők azt is megvitatták, mennyire szólhat bele a jegybank a gazdaságpolitika alakításába. Bodnár Zoltán szerint a jegybank próbálkozhat gazdaságélénkítéssel, a növekedési hitelprogramnak (nhp) is van némi pozitív hatása a vállalatokra, az nhp+ esetében pedig jól ismerték fel, hogy kevés a hitelképes adós, a hitelezési veszteségek részleges átvállalása azonban jelentős hatással van a jegybank eredményére. A politikus szerint ugyanakkor nem a központi bank dolga, hogy kiválassza azt a gazdasági szektort, amit stimulálni kell. "Ez súlyos szereptévesztés" - fogalmazott.

Ennek is az adófizetők isszák meg a levét

A többségi magyar tulajdonú bankrendszerrel kapcsolatban mindhárman egyetértettek abban, hogy - ahogyan Surányi György fogalmazott - ez az erőforrások torz allokációja, valamint hogy ennek következményeit a magyar adófizetők viselik majd. Bod Péter Ákos szerint az iránnyal nincs gond, de súlyos probléma, hogy mindez egy recentralizációs felfogásba illeszkedik.

A pénzügyi felügyelet MNB-be olvasztásával kapcsolatban Surányi György azt mondta: egy ilyen lépés az európai monetáris unióban logikus lenne, de a bankrendszerben meglévő állami tulajdon miatt ez politikai feszültséget vihet a rendszerbe. Ezzel Bodnár Zoltán is egyetértett, hangsúlyozva: kérdés, hogy az állami tulajdonú bankokkal szemben eljárásai során mennyire lesz objektív a felügyelő hatóság, amelynek működési hiányosságaira a brókerbotrányok is rámutatnak.

Bújtatott költségvetési hiány

Az MNB gazdálkodásával kapcsolatban Bod Péter Ákos kiemelte: lényeges elem, hogy pénzügyileg független legyen. Surányi György elmondta: nem ismer példát arra, hogy bárhol a jegybank a GDP 0,8-0,9 százalékának megfelelő összeggel rendelkezik, ennyit költ olyan célokra, amelyekre feladatainak ellátáshoz nincs szükség. Az államháztartás hiánya ennyivel nagyobb, vagyis bújtatott költségvetési hiányról van szó, s erre Európának is figyelnie kellene - tette hozzá.

Bodnár Zoltán szerint transzparencia és elszámoltathatóság nélkül a jegybanki autonómia nem értelmezhető. Hozzáfűzte: az a gazdálkodási mód, ahogyan az MNB 2013 óta működik, nincs összhangban a pénzügyi függetlenségre vonatkozó európai uniós és magyarországi szabályozással sem. A jegybank a magyar GDP körülbelül egy százalékát "szórta szét" az elmúlt alig másfél évben, alapítványokra, ingatlanvásárlásokra, ami példa nélküli az MNB történetében; és "ez végső soron a költségvetés pénze".

QP | Quality Placement