A korábbi várakozások ellenére sem érkeznek szakemberek a környező országokból a Trenkwalder-Multiman elemzése szerint, így továbbra is keresettek Magyarországon a hegesztő, lakatos, technikus szakemberek, a nehézgép-kezelők, de a magasan képzett szakemberekből, például gépészmérnökökből, informatikusokból és minőségbiztosítási szakértőkből is állandó a hiány. A Trenkwalder-Multiman ügyvezető igazgatója, Szabó Tamás szerint a magyar munkaerő mobilitás szempontjából továbbra is rugalmatlan, 50-60 kilométernél messzebbre nem szívesen jár el, illetve nem költözik egy másik településre, még magasabb fizetésért sem. Amint arról egy nyáron megjelent cikkünkben beszámoltunk, a GKIeNET, az Infonia és a Tárki tavaly ősszel ezer nagykorú megkérdezésével készített felmérése szerint a válaszadók közel negyede jelezte, hogy hajlandó lenne belföldön más településre költözni munkahelyváltás céljából. A kutatásból kiderül, hogy országosan 410 ezer fő a következő öt évben állásszerzés, -váltás céljából más településre fog költözni. A költözési hajlandóság az életkor emelkedésével csökken, a 18-29 évesek 51 százaléka, a harmincasok harmada, a negyvenesek ötöde, az ötvenes éveikben járóknak pedig 16 százaléka jelezte, hogy hajlandó lenne lakhelyet változtatni munkahelyszerzés céljából. A lakhelyváltásra hajlandóságot mutatók körében a költözést tervezők aránya a 18-29 évesek (31 százalék), a felsőfokú végzettségűek (28 százalék), a községben lakók (27 százalék), valamint a dél-dunántúliak (35 százalék) körében a legmagasabb. A ’nehéz lenne a letelepedés’, illetve a ’távolság’ tényezőket az inkább nem befolyásolja besorolással értékelték a válaszadók. A válaszadók szerint a családi okok szintén nem tartoznak a költözésről hozott döntést befolyásoló tényezők közé. Az ingatlanszerzéssel kapcsolatos problémák, illetve a település típusához való ragaszkodás a legkevésbé fontos tényezők közé tartoznak. Az érzelmi kötődés a 40-esek és a 60 éven felüliek körében jut kiemelkedő szerephez, míg a távolság leginkább az alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezők körében jelent befolyásoló tényezőt a költözéssel járó munkahelyváltás megfontolásakor. Más, a tanulmányban nem szereplő vélemények szerint viszont a mobilitást a hazai lakáspiaci struktúra is erősen gátolja, hiszen annak jellemzője, hogy honfitársaink többsége saját tulajdonú ingatlanban lakik. Miután a munkát kínáló, gazdaságilag fejlettebb térségbe költözők az esetleg eladott lakás, ház árából nem tudnak hasonló színvonalú ingatlant vásárolni, hitelfelvételre vagy bérlésre kényszerülhetnek, ami többletkiadást jelent. Ha értékesítés helyett kiadná ingatlanát, akkor valószínűleg a célterületen érvényesnél kisebb bérleti díjjal, mint bevétellel számolhat (ha egyáltalán sikerül kiadni a hátrahagyott lakást, házat), vagyis a különbözetet így is az áttelepülés pénzügyi egyenlegét rontja.