A NAT kidolgozása előtt készült, 1000 fő megkérdezésén alapuló reprezentatív közvélemény-kutatás szerint a lakosság 83 százaléka egyetért abban, hogy hasznos ismeretek oktatása és a felnőtt életre nevelés egyaránt feladata az iskolának. Mindössze 4 százalék gondolja úgy, hogy az iskolában csak hasznos ismereteket kell tanítani, míg 12 százalék szerint kizárólag a felnőtt életre nevelés tartozik a közoktatási intézmények tevékenysége közé. A válaszadók 96 százaléka támogatja, hogy a fontosabb tantárgyak alapismeretit minden diáknak kötelező legyen megtanulnia. Erre rímel az oktatási államtitkár elképzelése, hogy a kerettantervekben már például olyan konkrét tantárgyak is szerepeljenek, mint a pénzügyi-és gazdasági ismeretek.

Ezeket azonban nem minden intézményben oktatják majd külön óraszámban, az iskolák egyéni igényeinek megfelelően építhetik be más tantárgyakba, de akár önálló óraként is szerepelhetnek. Így a NAT a tartalmi szabályozáson túl, biztosítja a tanuláshoz és a munkához szükséges készségek, képességek, ismeretek együttes fejlesztését, hogy a következő nemzedék megtalálja helyét - egyebek között - a munka világában - fogalmaz a Nemzeti Erőforrás Minisztérium közleménye.

Ezzel kapcsolatban Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség alapító elnöke a Napi Gazdaságnak elmondta, különösen fontos megtanítani az etikus gazdasági és üzleti magatartást. Pakucs szerint az új NAT-nak sikere az, hogy a természettudományos és műszaki tantárgyak a korábbinál nagyobb hangsúlyt kapnak, és mivel nincsen műszaki tudomány pénzügyi és gazdasági ismeretek nélkül, az új generáció jobban eligazodhat a vállalati szférában. Pakucs abban reménykedik, hogy a gazdasági ismereteken belül elsősorban a "megtérülést előre láttató aspektusok oktatása" kerül előtérbe. Kérdésre válaszolva azt mondta, az új gazdasági oktatás "megtérülési ideje" akár 6-8 év is lehet, de a köztes folyamat is nagyon hasznos lehet az iskolába járó diákok számára.

Az eddigi alaptantervekben meglévő fejlesztési területek új tartalmakkal bővültek, illetve a korábbiak kiegészültek - fejtette ki Hoffmann Rózsa. Fejlesztési terület: az erkölcsi nevelés, a hazafiasságra nevelés, az állampolgárságra, demokráciára való nevelés, az önismeret és társas kultúra fejlesztése, a testi-lelki egészségre nevelés. Ilyen terület továbbá a családi életre nevelés, a gazdasági ismeretek oktatása, a fenntarthatóság, a médiatudatosságra nevelés, a tanulás tanítása - idézte az államtitkárt az MTI.

Az új NAT 2013 szeptemberétől lép életbe. Ez előtt azonban még ki kell dolgozni az óraszámokat és konkrét tantárgyakat is tartalmazó kerettanterveket, valamint a tankönyvi struktúrákat.