Az idei év egészében 6,4 százalékos, jövőre 5,9 százalékos növekedés várható a Pénzügyminisztérium (PM) legújabb, 2025-ig szóló gazdasági előrejelzésben. A tárca összesítése szerint a 2013-tól 2019-ig tartó növekedés fele az össztermékben a fogyasztásból jött, és a 2022-re bevezetett kifizetések is jelentős fogyasztásbővülést eredményeznek, ez lehet a növekedés egyik legfőbb forrása.

A növekedés ezt követően, 2023-tól visszaállna a járványválságot megelőző, 4 százalékos vagy azt meghaladó szintekre. Az eddigi kormányzati elképzelés szerint stabilan az átlag uniós növekedés dupláját kell hoznia a magyar gazdaságnak, hogy folytatódjon a felzárkózás a fejlettebb gazdaságokhoz. A járványt megelőző 1,5-2 százalékos uniós bővülés esetleges visszaálltával, ezt az ország ezek szerint 2025-ig hozza is.

Kapcsolódó

Úgy tűnik, a jegybank által felvázolt intézkedések megnyugtatóak a kormányzat számára. Az elmúlt időszakban ugyan a „költségbegyűrűződés fokozottan érvényesült”, a kormányzat a benzinár ideiglenes befagyasztásán és az energiaárak korlátozásán túl nem kívánja egyéb eszközökkel kezelni az inflációt. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) várakozása szerint idén és jövőre 5 százalék körül lehet az infláció, amit sokáig, kamatemelések sorával kezel az MNB, hogy 2023-ra ismét a 3 százalékos cél körül lehessen a ráta.

Minden a fogyasztás

A következő időszakban várhatóan további élénk fogyasztásbővülés lesz. A PM szerint a bérnövekedés és az egyéb, 2022-re időzített egyszeri juttatások mellett a hitelezésben is élénk marad a lakossági kereslet.
A bankrendszer ismét kiugró jövedelmezőséget könyvelhet el, a harmadik negyedév végén 559 milliárd forintról szóltak az adatok, és a jegybanki lépések miatt a kamatbevételek is növekednek, és növekedni is fognak a meglévő szerződéseknél. Ezt valamelyest mérsékli, hogy magasabb kamatok mellett a jövőben kevesebben akarnak majd hitelt felvenni.

Ettől még kezelni kell a tárca szerint is a magyar piac hiányosságait. A bankok költséghatékonyabb működésre való törekvése, valamint a lakosság és a vállalatok pénzügyi kultúrájának fejlesztése elengedhetetlen ahhoz, hogy a pénzügyi szektor a hitelfolyósításain keresztül továbbra is képes legyen megfelelően hozzájárulni a gazdasági növekedéshez – áll a kiadványban.

Visszatér 2008 az államadósságban

Az új prognózis alapján idén még a korábbi csúcs közelében marad év végére az államadósság. A ráta 79,9 százalékra várható, miután 2020-ban drasztikusan, 65,5 százalékról egészen 80 százalék fölé ugrott az ország eladósodottsági mértéke. Ez egyben megfelelt az eurozóna válsága idején, a 2010-es évek elején regisztrált, ugyancsak 80 százalék feletti szintnek.

A számok egyben igazolják Varga Mihály pénzügyminiszter korábbi nyilatkozatait, miszerint a Covid-19 nagyjából egy évtized eredményeit pusztította el az államháztartásban.

A mostani előrejelzés szerint 2025-re trendszerű csökkenést követően 69,3 százalékra csökkenne az államadóssági ráta, ehhez legközelebb az elmúlt 20 évben 2009 állt, akkor 71,7 százalékon zárult az év.

Amennyiben helytállónak bizonyulnak a kormányzati várakozások, ezek szerint még 2025-ben sem teljesülnének az euró bevezetéséhez szükséges, 60 százalékos államadóssági elvárások. Ehhez azt is hozzá kell tenni, hogy nehéz jelenleg megítélni, hogy akkor mik lesznek a kritériumok, mivel az európai gazdaság újraindulásával a közös szabályrendszerek is jó eséllyel módosulnak a Covid nyomán.

Az államháztartási hiány lefaragásában ennél is látványosabb terveket fogalmazott meg a gazdasági kormányzat. A mostani kormányzati ciklusban következetesen tartotta a mindenkori pénzügyi tárca a 3 százalékos, uniós felső korlátot, ami a Covid-19 okozta válság kitörésével 2020-ban 8 százalékra ugrott, és idén is durva, 7,5 százalékos szinten alakulhat.

Ehhez képest 2023-ban már csak jóval alacsonyabb, 4,9 százalékos hézaggal számol a PM, amit további évenkénti egy százalékos csökkenéssel 1,5 százalékra lőtt be 2025 végére. Ez már közelítene a korábbi ambíciókhoz az egyensúlyi költségvetésről, amit viszont alaposan felbolygathat, hogy 2026 ismét választási év lesz.