A műanyagszennyezés negatív következményeivel mindannyian együtt élünk - írta közleményében a Humusz Szövetség, akik úgy látják, hogy miközben a világ óceánjait több mint 150 millió tonna műanyaghulladék szennyezi, és az összes tengeri hulladék mintegy fele egyszer használatos műanyag, a számos európai uniós szigorítás ellenére a  betétdíjas rendszer lehet az út, ami az eredményes újrahasznosításhoz vezet.

Az uniós célszámok eléréséhez a tagállamok többek között betétdíjas rendszert alakíthatnak ki. Azokban az európai országokban, ahol a betétdíjas rendszert már alkalmazzák az egyutas italcsomagolásokra, 85 százalék feletti újrahasznosítási arányt érnek el. Továbbá a visszaváltás kitűnő eszköze a műanyagszennyezés visszaszorításának is: akár 40%-kal csökkentheti az óceánokba kerülő műanyaghulladék mennyiségét.

QP | Quality Placement

A Reloop 2021-ben publikált adatai szerint 27 európai országból 2017-ben Magyarországon volt a legmagasabb az egyszer használatos italcsomagolás-hulladék egy főre jutó mennyisége. Ez a mennyiség 2019-re tovább nőtt (összesen ~2 milliárd eldobott PET-, alumínium-, és üveg italcsomagolás, 211 db/fő/év). Számításaik szerint ez 83 százalékkal, hozzávetőleg 340 millió darabra (35 db/fő/év) lenne csökkenthető egy hatékony betétdíjas rendszer bevezetésével.

Az éves szinten eldobott 1,1 milliárd PET-palackból így mindössze 176 millió maradna, az alumínium italcsomagolási hulladék 700 millió darabról kevesebb mint 150 millióra, a kidobott üvegpalackok száma pedig 67 millióról 16,5 millió darabra csökkenne.

Körfogásba, körforgásba!

A körforgásos gazdaságra való átálláshoz azonban kiemelten fontos lenne nem csak az egyutas csomagolások kapcsán visszaváltási szabályozást kiadni, hanem mihamarabb rendelkezni kellene az újrahasználatot előtérbe helyező betétdíjas, többutas, újratölthető csomagolásokról is mind uniós, mind országos szinten! – olvasható a Humusz Szövetség honlapján is megjelent állásfoglalásban.

A betétdíjas – többutas, azaz újratöltéssel járó – rendszer kiterjesztése mellett gazdasági és környezeti érvek is szólnak. A Zero Waste Europe 2020-as kutatása alapján az újrahasználható üvegpalackokhoz 70 százalékkal  kevesebb szén-dioxid-kibocsátás kötődik, mint a műanyag palackokhoz (PET). Egy 2020-as hazai kutatás eredménye pedig azt mutatta: borospalackok esetében a visszagyűjtési arány csupán 10 százzalékkal való növelése is jelentős károsanyagkibocsátás-csökkenéssel jár, ezáltal nagymértékben csökkenti a fajlagos környezetterhelést. Sőt, az egyutas palackokhoz képest akár 80 százalékos környezetterhelési csökkenés is elérhető.

Többféle betétdíjas rendszer

Meg kell különböztetni az ún. egyutas (egyszer használatos) és többutas (újratöltésre kerülő) italcsomagolásokhoz kapcsolódó rendszereket. Mindkét rendszernek központi eleme a betétdíj, azaz az adott termék árával együtt felszámított, annak visszaváltásakor a forgalmazónak, illetve visszaváltójának maradéktalanul visszafizetett díj. Célja, hogy a vásárlót anyagilag is ösztönözze a termék csomagolásának visszavitelére, hogy az egyutas rendszer esetében a csomagolás újrafeldolgozásra, többutas rendszer esetében a palackok újratöltésre kerüljenek.

A kötelező egyutas italcsomagolás-visszaváltás esetében a műanyag palackok, fémdobozok újrafeldolgozásra kerülnek. E rendszer előnye, hogy a begyűjtött csomagolás (tehát a szelektív hulladék) nagyobb tisztaságú, mivel ebben az esetben más típusú csomagolási hulladékkal nem keveredik (vö. a lakossági szelektív gyűjtéssel, ahol a palackok egyéb, sokszor szennyezett műanyagtermékekkel is keverednek).

Többutas csomagolás esetében a palack visszaváltás után újratöltésre kerül. Előnye, hogy a visszaváltás eredményeként kevesebb csomagolóeszközt kell gyártani, hiszen visszavétel után azok megfelelő kezelés majd töltőüzembe szállítás esetén ismételten használhatóak. Mindez a környezet igénybevételét, a nyersanyagok kitermelését csökkenti, a környezeti előnyök pedig bizonyítottan nőnek a visszaforgatás számával.

A szervezetek ajánlásai egy hatékony betétdíjas rendszer kialakításához:

  • Szükséges az italcsomagolásokra vonatkozó kötelező újrahasználati célszámok bevezetését.
  • Javasolt a környezetvédelmi termékdíj ökomodulációját.
  • Javasolt a betétdíjas termék kivételét az áfatörvény és a társasági adózás hatálya alól.
  • Javasolt az újratölthető italpalackok sztenderdizálását.
  • Javasolt regionális mosodák működési feltételeinek megteremtését. Mindennek költségét a környezetvédelmi termékdíjból befolyó bevételek, illetve a jövőben bevezetni tervezett EPR-rendszerekből származó bevételek jelenthetnék.
  • A csomagolásokon szembetűnően és tisztán kell szerepeljen, hogy az újratölthető-e vagy sem, illetve hogy egyszer használatos csomagolás esetén mi a hulladékkezelés megfelelő módja.