Koritár Zsuzsanna: régóta mondjuk már, de ettől még igaz, hogy az utolsó utáni pillanatban vagyunk

Az átlagos lakóingatlan Magyarországon ma is rendkívül pazarló és korszerűtlen, és ha 2030-ig vagy tovább is állni fognak, ez a hátrány csak sokszorozódik. Egyre többen érzik azt, hogy ez ügyben tennivalójuk lenne. Most először sikerült számszerűsíteni, hogy bármely, az energiahatékonysági skálán besorolt lakóház mennyivel ér többet, ha egy vagy több osztálynyi beruházást elvégeznek rajta, illetve benne. A felmérés motorja a Magyar Energiahatékonysági Intézet volt, a Napi.hu mai podcastjába Koritár Zsuzsannát, az intézet vezetőjét kérdeztük.

Azt ugyan szomorúan kellett tudomásul vennem, hogy a Pók utcai lakótelepen, az Aquincumnál lakó kollégám panellakása, ami alsó hangon 30 millió forintot ér, mégsem biztos, hogy felturbózható 45 milliósra a megfelelő  szigetelési, gépészeti és korszerűsítési célú befektetésekkel, de ettől még igaz, hogy az országban akár több millió otthon, családi ház értéke akár a másfélszeresére is növelhető ezzel a módszerrel. Erről egy elég különös, a KSH, a NAV és a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) közös munkája állított ki hiteles bizonyítványt.

Az elemzési módszertanról és a kutatásról viszont igazán abban az összefüggésben érdemes beszélgetni, ha kiderül, hogy ez a másfeles szorzó hogy jött ki, érvényes-e Zempléntől Budapesten át Vas megyéig - és egyáltalán: mi ebből a nagyközönség számára az igazi tanulság.

Mint azt Koritár Zsuzsa elmondta, a felmérésük veleje és igazán egyedi erőssége az, hogy abból valóban, szinte tételesen meg lehet határozni, hogy ha egy lakóingatlant az aktuális állapotából valamely magasabb energiahatékonysági kategóriákba juttat el a tulajdonosa, akkor ezáltal mennyivel többet érővé teszi azt.

A szándék is érthető: meg kell mutatni, hogy ha egy 30 millió forintos ingatlanból kevesebb mint 15 milliós, energetikai modernizációs költéssel elérhető, hogy a ház 45 milliót érjen, akkor ez egy jó beruházás. De akkor is jó ez a program, ha csak 15 millióból jön ki a kellő fejlesztés, mert akkor a kisebb rezsi és a nagyobb komfort még így is nyereségessé teszi mindezt. 

Már most is rendkívül pazarlók

Azt kérdeztem a vendégemtől, hogy szerinte mire elegendő mindez a megcélzott fejekben, mert azt szinte már hallani is, ahogy felhangzik a "nincs rá pénz", meg az "adjon támogatást / ingyen pénzt / még több pályázatot az állam" .... Mindeközben éppen az lenne a cél, hogy ebből a gondolkodásból kibillentsék az embereket.

Leginkább azért, mert az energiahatékonysági skálán az AA-s maximum és a JJ-s minimum közé felrajzolható skálán a magyar családi házas ingatlanok túlnyomó része nem az előbbi, hanem az utóbbihoz van sokkal közelebb. Az átlag is FF-közeli értékre jön ki...

"Azt azért most már elég sokan érzékelik, hogy mennyire fontos témává kezd válni, hogy a lakóépületeink nagyon elavultak. Ezeknek az épületeknek a nagy része még 2030-ban és 2050-ben is állni és ha rajtunk múlik - funkcionálni fog, miközben már most is rendkívül pazarlóak és ezzel valamit kezdeni kell, hogyha az energiacélokat és klímacélokat teljesíteni akarjuk" - magyarázta a MEHI vezetője. 

"A legnagyobb energiamegtakarítás épületenként és országos szinten is a családi házak felújításával érhető el. Ezekre kellene fókuszálni" - olvastam fel a MEHI még 2013-ban, éppen az aktuális kormányzati maszatolásra írt közleményéből, amire Koritár Zsuzsanna reakciója az volt, hogy

 

Nem nagyon történtek meg ezek az energetikai beruházások - tette hozzá máshol a MEHI vezetője,  Miközben a lakóépületek energiahatékonysági fejlesztésének adóssága nem kizárólag magyar jelenség, az ez ügyben az országokba csatornázott uniós támogatási források e célra hatékony kihasználásában azért még mi ott vagyunk a sereghajtók között.

Évente 10-12 ezret kellene

Az Intézet számításai szerint ma már évente 100-120 ezer családi házat kellene jelentős mértékben korszerűsíteni energetikailag (is), hogy 2050-re a klímavédelmi vállalásnak ez ügyben az ország megfelelhessen, ám ennek jelenleg csupán töredékére kerül sor. 

Szóba került, hogy miközben Magyarországon 4,1 millió háztartásból 3,4 családi ház, és ezekkel (de a panelokkal, társasházakkal is) immár záros határidőn belül végeznünk kellene, mi az, ami a tempósabb elinduláshoz és belendüléshez igazán hiányzik. Hogy tényleg az kellene hozzá hogy legyen ennek egy minisztere? Ennek kapcsán a MEHI vezetője beszélt a RenoPont-ról, arról az egyablakos ügyintézési rendszer-kezdeményről, amely a főváros mellet már Nagykanizsán is leginkább abban segíti a lakókat, hogy az engedélyek, beadványok és adminisztrációs feladatok tengerében hogyan lehet észszerűen, gyorsan haladni.

Azt, hogy ez miért nem országos hálózatként működik, hogy ennek az egész témához mi köze van (vagy: volna) a Kádár-kockáknak, az a videóból kendőzetlenül kiderül.