A válság hatása a munkanélküliségi statisztikában várhatóan csak a jövő évben jelentkezik, hiszen a reálgazdaságban idő míg rájönnek, hogy kevesebb emberre van szükség, és megkezdődnek az elbocsátások - mondta el a Napi Gazdaságnak Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató foglalkoztatáspolitikai kutatásvezetője. Figyelembe véve a felmondási időket is, így szinte biztos, hogy még egy ideig várni kell arra, hogy megtudjuk milyen mértékben érintette a munkaerőpiacot a válság.

A Gazdaságkutató véleménye szerint egyébként a jelenlegi 7,7 százalékos munkanélküliségi ráta 8,2-8,3 százalékra kúszhat fel, ami 20-30 ezer emberrel több munkanélkülit jelent.

Túldramatizálni nincs értelme a helyzetet, de az biztos, hogy nem lesz könnyű év 2009 hiszen biztosan több elbocsátás lesz mint amennyi új munkahely létesül. A legnehezebb helyzetben pedig a pályakezdők lesznek, és közöttük is azok, akiknek nincsen szakmájuk. Egy gimnáziumi érettségivel ugyanis gyakorlatilag már sehol sem lehet elhelyezkedni - mondta Adler. A pályakezdő fiatalok (24 éves korig) már most is a munkanélküliek mintegy 20 százalékát teszik ki.

A fiatalok helyzetén az segíthetne, ha az 50-es korosztályból sokan élnének az előrehozott nyugdíj lehetőségével, ezt azonban nehezíti, hogy pont a jövő évtől emelték meg az aktív dolgozói évek számát negyvenre. Ez a munkaviszony azonban ennek a korosztálynak a többségének még meg is lehet, azonban így is lassulhat a korábban nyugdíjba vonulók száma is.

A gyenge konjunktúra hatása a következő két évben meghatározó lesz a munkaerőpiacon - véli a Magyar Nemzeti Bank novemberi inflációs jelentésében. A jegybank prognózisa szerint jelentős alkalmazkodásra kényszerül a vállalati szektor, mivel már a kiinduló helyzetben is igen kedvezőtlen volt a jövedelmezősége. Közel két éve ugyanis folyamatosan csökken a munkaerőn elért profit, így kulcskérdés lehet, hogy a hosszabban elnyúló gyenge konjunktúra mellett
mennyire lesznek majd rugalmasak a bérek.

Az elmúlt évek tapasztalatai arra utalnak, hogy még jelentős elbocsátások ellenére sem csökken szignifikánsan a versenyszektorban a bérdinamika, így előretekintve nem elhanyagolható a bizonytalanság a tekintetben, hogy az alkalmazkodás során mekkora lesz a bér-, illetve a létszámcsatorna súlya.

Az MNB szerint a versenyszférában erőteljes elbocsátási hullám várható 2010-ig, összességében még az optimista változatban is több, mint 60 ezer fővel csökkenhet a versenyszférában a foglalkoztatottak száma 2009-2010-ben. A pesszimista forgatókönyv szerint az elbocsátások 2010-ig meghaladhatják a 100 ezer embert.

Az elbocsátásokkal párhuzamosan a nominális bérek dinamikája is korábban nem látott szintre süllyedhet a versenyszektorban. A múltban megfigyelt bérmerevségek miatt azonban ezúttal sem számol a magyar jegybank drasztikus bérdinamika csökkenéssel. Jövőre 6 százalék alatti bérnövekedést prognosztizálnak mindkét verzióban. Az első forgatókönyv esetében a bérdinamika 2010-re 5-6 százalék közé lassulhat, a második változatban pedig négy százalékhoz közel lehet a bérek növekedése. Közös a két verzióban, hogy a reálbérek a teljes előrejelzési horizonton növekedni fognak a versenyszektorban, figyelembe véve, hogy az infláció is jelentősen csökkenhet - véli az MNB.