A 2020-es igen alacsony bázis után idén akár 7 százalék körüli ütemben nőhet a magyar GDP. A koronavírus-járvány miatti korlátozások következményei a gazdasági szervezetek és a háztartások szerint is súlyosak, és még hosszabb távon negatív marad a hatásuk.

A gazdasági visszaesés leküzdését, az újbóli általános és egyértelmű növekedést több tényező is nehezíti. A versenyképesség hiányát nem javító folyamatok kezdődnek. Erre utal az, hogy a vállalati szféra szerint sem jó irányú a költségvetés által gerjesztett magas beruházási ráta, a korábban elhatározott beruházások folytatásának, vagy például a haderőfejlesztési programnak a jelentős kiadásai. A következő években feltehetően jelentős gondot okoz majd a rendkívül magas államháztartási hiány és megnövekedett államadósság kényszerű csökkentése - vélik a Policy Agenda (PA) kutatói.

QP | Quality Placement

A költségvetési folyamatok nehézségeit jelzi, hogy az államháztartás strukturális GDP-arányos hiánya a 2020-as 6 százalékról idén várhatóan 6,3 százalékra nő, majd 2022-ben is 5,5 százalék várható a kormány terve alapján. A megvalósuló 27 százalékos beruházási ráta, az ígért adókönnyítések-visszatérítések, a nyugdíj-kiegészítések, és támogatások pedig a költségvetésnek a tervezettnél is magasabb hiányát valószínűsítik.

A második negyedéves gfi szerint a vállalati gazdálkodás mutatói az egy évvel ezelőttihez viszonyítva javulnak. A cégek beruházásait viszonylag nagyobb összegű, olcsó források támogatják, de a jövőbeli kereslet nagysága és struktúrája bizonytalan. Sok vállalkozás nem indítja korábban tervezett beruházását. A gfi pénzügyi mutatói egyelőre nem javulnak, az előző negyedévihez képest változatlan bizonytalanságokkal terhelt fiskális és monetáris helyzetet jeleznek.

A PA indexének mutatói alapján a fogyasztás bővülése idén elmarad a korábbi évekétől. Kérdéses a további dinamikus béremelkedés lehetősége is. A családvédelmi programmal megalapozott korábbi magas fogyasztói bizalom az egyre jobban beszűkülő költségvetési források miatt csökkenhet. Már az eddigi növekedést is lassították a növekvő lakásépítési-, karbantartási költségek, a lakásbérlés magas szintje és a meglóduló inflációs folyamat. A hitelmoratóriumban maradt háztartások számára a végleges megszűnés elhúzódó gondokat jelenthet majd. Az alapkamat várható emelése szűkíti majd a hitelezési expanziót - vélik a kutatók.

A családok 2021 elején 470 ezer forintot jelöltek meg a számukra biztonságot jelentő tartalékként. A 2020. májusi adathoz képest ez 100 ezer forinttal több. Legnagyobb összeg a 40-59 éves korosztály szerint szükséges mintegy 500 ezer forint, míg a legkevesebb a 60 év feletti munkavállalók által becsült 277 ezer forint. A 2020. májusi 48 százalékkal szemben most a családoknak 44,8 százaléka rendelkezik ezzel az összeggel, a fővárosban pedig a válaszadóknak csak 41 százaléka. Érezhető a bizonytalanság a pénzforgalmat vizsgálva is. Nagymértékben emelkedik a készpénztartás. A készpénzállomány 7 443 milliárdra, májusban például 51 milliárddal nőtt.